« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Julien Vocance (1878-1954)
Franciaország
haikui
Cent visions de guerre (Száz kép a háborúról), 1916
Terebess Gábor fordításai
Modern nyugati haiku, Orpheusz Kiadó, Budapest, 2005, 51-58. oldal

 

Les cadavres entre les tranchées,
Depuis trois mois noircissant,
Ont attrapé la pelade.

Futóárkok közt hullák
Feketülnek három hónapja,
Hajhullást kaptak.

*

Malaise de toute la chair
Où, dans un instant, peut entrer
La mitraille proche.

Húsbavágó rosszérzés,
Egy pillanat és odalő
A közeli kartács.

*

Gris fer, gris plomb, gris cendré,
Gris dans les coeurs résignés :
Relève des tranchées.

Vas-, ólom-, hamuszürke,
Tört szivek szürkéje:
Megváltás a gödörből.

*

Pour arriver jusqu'à ma peau
Les balles ne pourraient jamais
Se débrouiller dans mes lainages.

Bőrömig nem hatol,
A golyó sosem igazodik el
A gyapjúneműben.

*

Dans sa flanelle
Ses ongles vont, picorant
Les petites bêtes.

Flanelinge alatt
Körme meg-megcsíp
Egy állatkát.

*

Il a lu la lettre de l'écolière,
Il a bien regardé son nom,
Il a dit que ça n'était pas pour lui.

Elolvasta a diáklány levelét,
Jól megnézte a borítékot,
Azt mondta, nem neki szól.

*

Dans les vertèbres
Du cheval mal enfoui
Mon pied fait : floche...

Alig hantolt ló
Csigolyái mentén
Bokáig süppedek.

*

Dans un trou du sol, la nuit,
En face d'une armée immense,
Deux hommes.

Gödörben, éjjel,
Szemben egy hadsereggel:
Két ember.

*

Hier sifflant aux oreilles,
Aujourd'hui dans le képi,
Demain dans la tête

Tegnap fül mellett sűvít,
Ma sapkán talál,
Holnap fejen.

*

La mort dans le coeur,
L'épouvante dans les yeux,
Il se sont élancés de la tranchée.

Szívükben halál,
Szemükben rettenet,
Bevetés a gödörből.

*

Avec la terre
Leurs corps célèbrent des noces
Sanglantes.

A televénnyel
Testük véres nászt
Ünnepel.

*

Parmi ces débris, ramassez
Ce qui peut être encore utilisé.
Vous laisserez le reste.

Szedd a roncsokat,
Vidd, amit lehet,
A többit hagyd.

*

Une belle lueur !...
Les mains aux paupières
Pour se protéger.

Bágyadt-szép fénysugár!...
Lezárja szemét a tenyerével,
Védekezik.

*

Préparés pour les sarcophages,
De blanc tout emmaillotés:
Ni mains, ni pieds, ni visage.

Készek a fehér
Zománc-koposóba:
Se kéz, se láb, se arc.

*

Ils ont des yeux luisants
De santé, de jeunesse, d'espoir...
Ils ont des yeux de verre.

Szemük csillog,
Egészség, ifjúság, remény...
Szemük üvegszem.

*

Pansements durcis,
Vêtements flétris,
Visages fermés.

Megkeményedett kötés,
Elvásott ruha,
Fásult arc.

*

Des croix de bois blanc
Surgissent du sol,
Chaque jour, ça et là.

Fehér keresztek
Hajtanak ki a földből
Nap mint nap.

*

Je l'ai reçu dans la fesse
Toi dans l'oeil
Tu es un héros, moi guère

Fenékbe kaptam,
Téged szemenlőttek,
Hős vagy, én aligha.

(A költő elvesztette bal szemét a háborúban.)

*

Un trou d'obus
Dans son eau
A gardé tout le ciel

Egy bombatölcsér
Vizében
Őrzi az égboltot.

*

Le teint fleuri,
Le ventre déboutonné:
Cuisinier des officiers.

Pirospozsgás arc,
Kigombolt pocak:
A tiszti szakács.

*

Au petit jour,
Ils avalent goulûment
La soupe froide.

Pirkadatkor
Mohón nyeljük
A hideg levest.

*

Une mitrailleuse ensanglantée,
Avant de mourir a déployé
Son évantail de cadavres.

Vérbe borult géppuska,
Mielőtt elhal, szétnyitja
Hullalegyezőjét.

*

On ne t'enterrera, combattant
Que pour que ta charogne n'empoisonne pas
Les vivant.

Elföldelnek, frontharcos,
Dögtetemed ne mérgezze
Az élőket.

 


Julien Vocance, Le livre des Haï-Kaï. Bibliothèque du hérisson.
Paris : Société française d'éditions littéraires et techniques, 1937. 158 p.


Démontés après la fête
Les petits chevaux de bois
Se serrent l'un contre l'autre.

Az ünnep után
Leszerelt falovacskák
Összebújnak.

*

Sous la lune,
Vers ses roseux
Un poète, en manteau de paille.

Holdvilág,
Irány a nádas, egy költő,
Rajta sásköpönyeg
.

*

Le Poète japonais
Essuie son couteau :
Cette fois l'éloquence est morte.

A japán költő
Megtörli kését:
Most az irodalom hallgat.

*

Chaud comme une caille
Qu’on tient dans le creux de la main,
Naissance du haï-kaï.

Éget, mint fürj
a markodban
– haikai születik.

*

Evoque, suggère. En trois lignes
Montre-moi ce masque impassible,
Mais toute la douleur par-dessous.

Idézz, sejtess. Három sor
Érzéketlen álca,
de mi sajog mögötte?

*

Tes nains,
Vélasquez,
Plus beaux que tes princes!

Törpéid,
Velázquez, szebbek
Hercegeidnél.

*

Un métier délicat!
Surprendre
La pensée à l'état naissant.

Kényes mesterség!
Meglepni a gondolatot
Születésekor.

*

Au marché du langage,
Ailes de papillons,
Vais-je vous vendre au poids?

Szavak vásárán,
Lepkeszárnyakat
Mérjek kilóra?

*

En traversant la ruelle,
Le chat soupçonneux
A des souvenirs de jungle...

Átfut a sikátoron
Gyanakvó macska,
Emlékszik a dzsungelre.

*

En plein jour dans la prairie
La voie lactée:
Marguerites de prés.

Verőfényben
Hol a tejút?
Margarétás rét.

*

Envolés mes songes!
Le passage d'un papillon
Me replonge dans dans réel.

Elszálltak álmaim!
Egy pillangó
A valóságba merít vissza.

*

Ce taureau noir,
comme il éclaire
Le mur d'ocre!

A fekete bikától
Hogy fénylik
Az okkerszínű fal!

*

AU MAITRE TAKAHAMA KYOSHI

Que vois-tu, derrière la toile
Que parfois soulève le vent? -
J'entands un clapotis d'étoiles.

TAKAHAMA KYOSHI MESTERNEK

Mit látsz, ha olykor leplet
Lebbent a szél?...
Csillagcsobogást hallani.

*

DE TAKAHAMA KYOSHI

Sous la lanterne japonaise
D'une nuit printanière
Les amis du haï-kaï causaient.

TAKAHAMA KYOSHIRÓL

Tavaszéjszakán
Haikai-barátok csevegése
Japán lampion alatt.