« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Hans Arp (1887-1966)
Svájc
[haikui]

 

ÁLMOK ÉLETRŐL ÉS HALÁLRÓL
MEUDON 1932
Nemes Nagy Ágnes fordításai

 

A szívre éneklő ég boltozódik.
De dalainak nem szabad hinnünk.
Reménytelenül telnek a gyümölcsök.
Sírva pillant a szem a napok peremére.
A napok sebek csak.

.

Az ajak semmibe csókol.
Levelét hullatja a nap.
A levél eltakarja a szemet.
Odvas a fény.
A szárnyak fűzfáját hamu födi.

.

Reménytelenül boltozódnak a napok.
Sírva lát az ég sebet csak.
Levelét hullatja a száj.
Üres nap föd üres napot.
A fény üres dalt énekel.
Hamu födi az eget.
Hamu födi a szivet.

.

A levelek alatt elalusznak a lángok.
Az ég levele kék.
Zöld madarak ringatóznak az ágon.
Hallod majd dalukat május minden napján.
Az ajkak mezején szem-nélküli virágok kelnek.

.

Zöld lángok ringatóznak az égen.
Az ég: virág.
Az ég: szem.
Kék madarak ringatóznak az ágon.
A mezőről zölden kél az ég.

.

A talaj telítődik.
A hang közelít.
Szívem levele megfeketül.
Két szemem fekete gyümölccsé érik.
A fény mellkasa beszakad.

.

A fény mellkasomból szakad ki.
Az ég beszakad.
Éneklem a fekete májust.
Éneklek és elalszom.
Mellkasomban ringatózik a fekete talaj.
A fekete hang énekel.

.

De nyáron a halottaknak újra szárnya nő.
Nyáron megint fényes szem az ég.

.

Húnyt szemmel tapogatózom a ragyogásban.
A fény kioldódik a nappalból
és a szárnyak meglátogatják a szájat.
Ég és nyelv közt nő az arany súly.

.

A nappal szeme fénylik s kioldódik az égből.
Húnyt szem tapogatózik a fény nyelvei közt.
A földre szakad le az ég égő húsa
s mint öklök dobbannak a földre a gyümölcsök.

.

A föld húsa ragyog az égő égen.
Az arany ajkak kioldódnak az égi gyümölcsből.

.

A napok hullámaikon hordozzák a tüzet.
Az ég: égő szárny.
Hatalmas a nyári gyümölcsök robaja.

.

Égő szárnyak hordozzák az égő földet.
Mint arany ököl robaja dobban az ég a földre.
A napok tűzben tapogatóznak.
A napok égő ajkak.
A gyümölcsök fénye ragyog.

.

A lángok a halált táplálják.
Mily iszonyúan búg a nappal.
Nyelv nyelv mellett.
A levegő színig van sebbel
a sebekben árnyék fészkel.

.

Búg a halál.
A lángok a nappal nyelvei.
Nap nap mellett.
Az árnyak a sebeket táplálják.

.

Ki tépi le az ég levelét.
A fák nem élnek.
A fény forradásos.

.

A halál napra napot tép.
A levegő: levél.
Árnyék árnyék mellett.
A napok nem élnek.

.

Csak álomban csupa szem csupa bimbó az égbolt.
Csak álomban nem vet a szárny a szem ragyogására árnyat
s hullámmal felhővel vándorol az ének.
De az ilyen év nem hosszabb mint a nappal.

.

A fény fatörzseiben vándorol az alvás.
A felhők a levegő bimbói.
Ó az ilyen ének nem hosszabb mint a hullám.

.

A levelek segítik a szárnyat.
Hamis nyomon jár a harang.
Sokkal magasabban a szem felhőinél
úsznak a szívek s a boldog gyümölcsök.

.

Mielőtt a levél kinyitja szemét
harangoz a tűz.
Sokkal magasabban a felhőknél szólnak a harangok.
Sokkal magasabban a harangoknál szólnak a szívek.

.

Szárnyak hordozzák az eget.
A szó kiszáll a szájból mint a füst.
Az ég segíti a tüzet.
A gyümölcs kinyitja szemét.

.

A szemek fölbeli koszorúk.
Ha olvad a szem érik a fény
s mint harang hullik a szép időbe
és a fészkek is harangoznak a magas égen.

.

Mint érett fény harangoz az ég.
A harangok földbeli fészkek.
A szép koszorúk olvadnak mint az idő.