« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Jules
Renard (1864-1910)
Franciaország
[Haiku-szerű
állatverseiből]
1894
Természetrajzok
Terebess Gábor fordításai
Vö. Modern
nyugati haiku, Orpheusz Kiadó, Budapest, 2005, 50. oldal
LE CHAT
II
On lui dit : “ Prends les souris et laisse les oiseaux ! ” C'est bien subtil, et le chat le plus fin quelquefois se trompe.
A MACSKA
II
Azt mondják neki: „Egeret fogjál és ne bántsd a madarat!” Ez elég zűrös, és a legokosabb macska is téved néha.
*
L'ANE
II
Le lapin devenu grand.
A SZAMÁR
II.
A naggyá lett nyúl.
*
LE LÉZARD VERT
Prenez garde à la peinture !
A ZÖLD GYÍK
Vigyázat! Frissen mázolva!
*
LA COULEUVRE
De quel ventre est-elle tombée, cette colique ?
A SIKLÓ
Melyikük hasából esett belém ez a bélgörcs ?
*
LE CAFARD
Noir et collé comme un trou de serrure.
A CSÓTÁNY
Fekete és fedett, mint egy kulcslyuk.
*
LE VER LUISANT
I
Que se passe-t-il ? Neuf heures du soir et il y a encore de la lumière chez lui.
II
Cette goutte de lune dans l'herbe !
A
FÉNYBOGÁR
I.
Mi történt? Fénye ég még este kilenckor is.
II.
Holdcsepp a fűben!
*
LE PAPILLON
Ce billet doux plié en deux cherche une adresse de fleur.
A PILLANGÓ
Kettéhajtott szerelmeslevél virág címzettjét keresi.
*
LA GUEPE
Elle finira pourtant par s'abîmer la taille !
A DARÁZS
Végül beadja a derekát!
*
LE HANNETON
I
Un bourgeon tardif s'ouvre et s'envole du marronnier.
II
Plus lourd que l'air, à peine dirigeable, têtu et ronchonnant, il arrive tout de même au but, avec ses ailes en chocolat.
A CSEREBOGÁR
I
Kései virágrügy bomlik és elrepül a gesztenyefáról.
II
Levegőnél nehezebb, alig kormányozható, konokul zörgő, mégis célba ér csokoládé szárnyával.
*
LES FOURMIS
I
Chacune d'elles ressemble au chiffre 3.
Et il y en a ! il y en a !
Il y en a 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3... jusqu'à l'infini.
A HANGYÁK
I
Mindegyike hasonlít a 3-as számjegyre.
És mennyi van belőle! De mennyi!
Van 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3... a végtelenségig.
*
LA PUCE
Un grain de tabac à ressort.
A BOLHA
Egy rugós tubákszemcse.
*
LE BROCHET
Immobile à l'ombre d'un saule, c'est le poignard dissimulé au flanc du vieux bandit.
A CSUKA
Fűzfa árnyán nem mozdul; holmi öreg zsivány véknyán leplezett gyilok.
*
LA BALEINE
Elle a bien dans la bouche de quoi se faire un corset, mais avec ce tour de taille !...
A BÁLNA
Szájában van elég fűzőnek való szila, ám nem ilyen derékbőségre!...
*
LE CORBEAU
I
L'accent grave sur le sillon.
II
- QUOI ? QUOI ? QUOI ?
- Rien.
A HOLLÓ
I.
Dőlt ékezet a barázdán.
II.
- KÁR? KÁR? KÁR?
- Semmiség.
*
Természeti
történetek
Lukács Laura fordításai
Nagyvilág, LV. évfolyam, 4. szám, 2010. április, 288-300. oldal
LE TAUREAU
II
Les femmes le reconnaissent aux poils frisés qu'il a sur le front.
A BIKA
II.
A homlokába hulló bodros fürtökről azonnal fölismerik a nők.
*
LE SERPENT
I
Trop long.
II
La dix millionième partie du quart du méridien terrestre.
A KÍGYÓ
I.
Túl hosszú.
II.
A délkör negyedének tízmilliomod része.
*
L'ÉCUREUIL
I
Du panache! du panache! oui, sans doute; mais, mon petit ami, ce n'est pas là que ça se met.
II
Leste allumeur de l'automne, il passe et repasse sous les feuilles la petite torche de sa queue.
A MÓKUS
I.
Bóbita! Bóbita! Úgy bizony; csakhogy, kis barátom, azt nem ott hordják.
II.
Fürge őszi lámpagyújtó: kicsi fáklyával járja a lombokat, farka csóvájával
világít.
*
L'ARAIGNÉE
Une petite main noire et poilue crispée sur des cheveux.
Toute la nuit, au nom de la lune, elle appose ses scellés.
A PÓK
Kicsi, szőrös, fekete kéz markol a hajba.
Hivatalos pecsétjével egész éjszaka zár alá vesz, a hold nevében.
*
LE CORBEAU
I
L'accent grave sur le sillon.
II
- QUOI ? QUOI ? QUOI ?
- Rien.
A HOLLÓ
I.
Tompa ékezet a barázda fölött.
II.
- MI KÁR? MI KÁR? MI KÁR?
- Semmi.
*
LA DEMOISELLE
Elle soigne son ophtalmie.
D'un bord à l'autre de la rivière, elle ne fait que tremper dans l'eau fraîche ses yeux gonflés.
Et elle grésille, comme si elle volait à l'électricité.
A SZITAKÖTŐ
Kötőhártya-gyulladását ápolja.
A folyó két partja között egyebet sem csinál, mint folyton a friss vízbe mártja duzzadt szemeit.
És zizegve röpköd, mintha villany hajtaná.
*
L'ESCARGOT
Casanier dans la saison des rhumes, son cou de girafe rentré, l'escargot bout comme un nez plein.
Il se promène dès les beaux jours, mais il ne sait marcher que sur la langue.
A CSIGA
Náthás, hűvös időben otthon ül, behúzza zsiráfnyakát, és szörtyög magában, mint egy teli orr.
Amint szép lesz az idő, sétálni megy, de csak a nyelvén tud járni.
*
Franciául: „Histoires naturelles" 1894
Jules Renard pedig megkoronázta a[z állatmese] műfajt az ő imádandó „Histoires naturelles"-jeivel, melyekben már egy városi irodalmár éles szemével szemléli - végtelen szeretettel és megbocsátással - „alsóbbrendű testvéreinket."
Kosztolányi Dezső (Huszadik Század, 1922. április)
1906-ban Maurice Ravel (1875-1937) a kötet öt versére dalciklust írt.
