« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Paul
Valéry (1871-1945)
prózaverseiből
Zirkuli Péter fordításai
A tenger
A
tenger, számomra, orr nyílása és tüdő, tér, hullámok
felívelése, légi ital,
nagyság, tüskés, óriás illat,
szellősen illatozó hatalmas fa.
Felborzolt
levegő.
A nap
A
nap megolvad s válik cseppfolyóssá, ráomlik a
dómokra és cserepekre, bőséges
tetők csodás mocsarában,
bőséges mocsarában a csodás tetőzeteknek.
A test fáján
A
test fáján énekel a legkisebb szellemi
madár.
Mint az idő
Mint
az idő kis hiba csupán az örök tömbön, miként
a mindenség is buborék csupán
a tér általános
tisztaságában.
A mindenség madár csupán a kiterjedésben.
A mindenség
A
mindenség átölelő gesztus csupán, s ezen a
gesztuson belül - valamennyi csillag.
Teljes Költemény
Meztelen
az ég. A füst lebeg. A fal ragyog.
Ó, menyire szeretnék világosan gondolkodni.
Olyan könnyű
Olyan
könnyű tavasz, hogy hinném,
túlélője vagyok magamnak.
Ahogy nézem
Ahogy
nézem - a tengert - a falat - mondatot látok,
táncot, kört. Ahogy nézem az
eget, a nagy, meztelen
ég szélesre vonja minden izmomat. Egész testemmel
nézem.
CLI Zsoltár
Igaz
gondolat elveszejtett
Igazság tévútra vitt...
A zene
A
zene, amelyik bennem van.
A zene, amelyik ott van a csendben, lehetőségként.
érkezzék
hát számomra meglepetésül.
A dolgok
A
dolgok a maguk módján beszélnek hozzánk - Néha
énekelnek.
Költemény
Ismerem
a lélek édes részeit, s hogy hol szereti,
hogy megérintsük, amint testünk leginkább
érzékeny
részei közül a legérzékenyebb helyeket.
