« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Bill
Kenney (1932-)
USA
haikui
Gergely László fordításai
egy
hullócsillag…
a srác bámul, mereven
nézi ujjamat
a
kis cseppecskék
esővé állnak össze
itt az ősz vége
itt… meg még ott is…
ó, hogy mennyi csillag áll
közénk az égen
a fészek üres
hogy hol szeretkeznek... hát
a nappaliban
a világító
bogárkák - a kölykeink -
mind kirepültek
vén
szülék
otthon
naplemente-
nézés
idején
szabaddá
téve…
jót monopolizunk a
a gyerekekkel
ragyog
a reggel
mondom neki hogy biztos
minden rendben lesz
ő
belém karol
én kezem zsebrevágom
e téli sétán
az
eső után
- ez a havat követte -
világít a hold
a
levlapárus
estére már rég bezárt
itt a szenteste
rohamoz
a szél
az üdvhadsereg-harang
cseng-bong csak cseng-bong
régi
évkönyvben
a sohanemcsókolt lány -
téli napforduló
a
csöndjébe e
hó utáni reggelnek
kémény füstje száll
a
hólapátok
lekerülnek a padlásról
szegény csontjaim
kint
hó vastagszik
tudatomra hólapát
súlya nehezül
virágkiállítás
a méhek
teszik a dolgukat
őszi
délután
gyerekhangok ébresztenek
nappali álmomból
ablak
világít
lerugdalom a havat
a bakancsomról
szerelni
készül -
a hátvéd hosszan elnéz
az alapvonalig
Afganisztánban
a hegyek nem ismernek
időzónákat
diplomaosztás
-
a lányuk nevét
rosszul ejtem
július
negyedike
egy kamasz átmegy
a piroson
világosodik...
autóriasztók után
madárénekek
magán
partszakasz
sirály lovagolja a
hullámaikat
imád
- végre hát
megtaláltam illendő
százszorszépemet
hegycsúcs
karcolja
tó csillogó üvegét
gyorsan egy rímet
semmi nem szakítja meg a préri-éjszakát
kacagó
gyermek
egy óceán tajtékja
habzik lábánál
bonszai
- még ma is
bánt bármily apró célzás
a termetemre
meleg
déli szél
árnyéka sötétebb mint
maga a varjú
még
le se írtam
hogy... és a szitakötő
máris elrepült
a
kampuszon csak
pontosan, szépen - ebben
egyetértés volt
konyhai
legyek
megosztom kuncogásom
Issza mesterrel
szülőházamban
belekezd magába egy
elfelejtett dal
hervasztó
hőség
focilabdát rugdos egy
fiatal terhes
a
naív aggszűz
jó cerberusként őrzi
óvszere titkát
mindenszentekest*
Don Juannak öltöztem
Zorrónak néztek
*Halloween az angolszász országokban a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe október 31-én. Amerikában általában baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet.
egyedül
vagyok...
lekapcsolom a lámpát
jöjjön bé a hold
dzsakarandafa
szirma végig az úton
könnyű a léptem
szálkát
piszkálnék
a talpamból kifelé -
elönt a hőség!
Corpus
Christi-ért
egy terhes nő megmássza
a templomlépcsőt
hosszú
napnyugta
a vén özvegy pöröl a
feleségével
apák
napja...
rámnéz
a tükörből
fülledt
éjszaka
a tavat evező tolla
simogatja
kitisztult
az ég
veréblábnyomok végig
a sáros tócsán
pitypangernyő
száll
odafutunk elkapni
a totyogóval
június
hatodika*
szeptember tizenegy is
csak egy dátum lesz
*1944. június 6-án hajnali 2 órakor kezdődött az "Overlord" hadművelet keretében az amerikai és brit erők normandiai partraszállása, a második világháború legnagyobb tengerideszant-művelete.
méhsúly
szirmon
nyárvég
véget
ért a nap
az utcai telefon
se csörren többet
nárciszhajtások...
a gallér alatt a vágás
rühösödni kezd
közelebbről
is
megvizslatna orvosom
eddig megúsztam
szabad
ég alatt...
szavakat keresek vad-
virágos réten
tavaszvirágok
szép leány énekli egy
régi dalomat
hirtelen
zuhany
a sakkozók táblájuk
fölé hajolnak
anyák
napja
rálépek egy
pukkancsra
anyák
napján
anyjuk moziba viszi
a kölykeit
tavaszi
alkony
konflisló szaglássza egy
taxi hátsóját
mosoly
a lánytól
akitől anyja óvta
bizonyítványosztás
februári
szél
nagyon szeretnék hinni
a krókuszomnak
assisi
napvég
jönnek a zarándokok
a kegytárgybolthoz
(Föld Napja:)
új
aktivista
beleimádkozza a
magot a földbe
öt
óra, fájront
aranyvesszőcserje-sor
a hazaúton
dereng
a hajnal
egy ismeretlen madár
ébreszt álmomból
húsvét
vasárnap
nagyanyja megtanítja
gyertyát gyújtani
apály
órát
igazítok
hogy
mennyi képen
láttam már ezt a hegyet...
változó fények
internet
a barátom szerint barátkoznom kéne
egy barátnőjének a barátjával
Buddha
a kertben
hajnaleső lemossa
róla a havat
korom
ha kérdik
hát, vén, idős és öreg
télnap forduló
egyenlő
nap, éj
ibolyák lepik végig
szomszédom gyepét
első
tavasznap
hull a hó
az ibolyákra
nyáréj
a mentő
vörösen lüktet
őszeső
szitál
cigarettát gyújt egy nő
a férfiéről
első
tavaszjel...
órákat bent töltöttem
saját magamban
szél
észak felől
lapozok a naptárban
már tavasz felé
mélyeket
sóhajt
egy állapotos lány
decemberi szél
fagyott
hókéreg
egy szürkemókus
a semmit harapja
a
felszállási engedély megadva
egy utaskísérő
megigazítja melltartója pántját
a
szinglibárban
új fiúnak a nő: mindig
lúzert bír kikapni
kéz
a kézben...
megbeszélik meddig
lehet elmenni
hópelyhes
járda
a palacsintás keni
a serpenyőjét
ismerősgyűjtők
valaki bejelölt kit
soha nem bírtam
ősöreg
fénykép
ma is híven mutatja
apám nyugalmát
télközép
táján
a gyerkőc most éppen küzd
a kivonással
egy
kóbor kutya
ugyanarra megy mint én
koratavasz van
meztélláb
talpamra nehezül
a föld
nehéz
idők
az autókereskedő
már fogatlan is
használt
autók
a kereskedőnek
hiányzik több foga
ma
lettem hetvenhat
hetykén átgázolok egy tócsán
lám, még bírom magamat
seregélycsapat
suhan át az út felett...
nem tudom merre
beiktatáskor
a távozó elnöknek
jár a köszönet
korcsolyás
valcer
szellemkeringőt jár a
nézők lába is
hegy
mögül nap kél
kamion dörmög tova
nem tudni merre
szüleimnek
se
volt más választásuk mint
én - így kezdődött...
megy
le a nap
egy alma megpihen ott
ahová pottyant
facebook:
olyan nőt keresnek, aki szoptatni tud
mellbimbó nélkül is
Újév
éjjelén
a klubházban szólnak az
örökzöld zenék
régi
szép idők -
két ismeretlen úgy dönt
szövetséget köt
(77. születésnapomra:)
duplahét
(-kaszás) -
hát, nem igazán ifjonc
no de azért...
a
hegyi ösvényt
követem és a lepkét
amíg csak bírom
borús
vasárnap
bluest éneklünk rosszkedvünk
sakkban tartani
szünidő
vége
vásárolunk egy újabb
virágcserepet
(Haiti, January 14, 2010:)
megbecsülni
a halottak számát...
csak a könnyeket
enyhe
január
megszegem első
fogadalmamat
zsúfolt
állomás
két kiskamasz nyárvégi
búcsúpuszit vált
vízkereszt
után
a szomszédság visszatér
a normál fényhez
szedjük
le a fát
egy dísz a kanapé mögé
fészkelte be magát
metafora
és
haiku - no ezt átlépjük
indián a nyár
harctéri
hírek
mosom kezeimről a
tintát lefele
karácsonyestén
pár fickó bagózik a
szinglibár előtt
annyi
év után...
fel se teszem a kérdést
már válaszol is
egész
nap hózik
kiölelem a ruhát
a szárítóból
régi
naplómon
a név ugyan ismerős
de egyébként...
régi
naplómban
a kiselejtezendő
gondolataim
új
év jön megint
a régi naplóm teli
üres lapokkal
hidegre
fordult
egy kisöreg kérdezi
ma milyen nap van
sétát
tervezünk
hálaadás-lakoma
után... kiflihold
földöntúli
csönd...
hófehér krizantémok
teli holdvilág
fiam
cseréli
csöpp lányán a pelenkát
őszesti idill
apró
reszketés
moccan hullott leveleken
felhők vonulnak
reggel
hűvöse
a kis patak átfolyik
az árnyékomon
nosztalgiatúra
használati útmutató
a gáztűzhelyhez
első
napján a
maradék életemnek
borús vasárnap
vörös
tégla és
levelehullott ágak
súroló árnyak
őszi
légy
ahhoz túl lassú
hogy lecsapjam
hosszú
folyosón
épp egy lépésnyivel a
visszhangom előtt
hull
a hó
halott levelek szellemei
a fákat kísértik
mindenszentek
mise után a buddhát
leporolják
az
ősz színei
elhagyott iskolabusz
rozsdáll az erdőn
hullámvasút
- és
a toronyház ott van a
megszokott helyén
ősz
van és este
felhívott a barátom
aki egyedül él
felszáll
a köd
és a fa ott van
a helyén
szabad
piac
ideje volt megtanulnunk
hogy mi az ára
zár
alatt
a távolból fűnyíró
zümmögése
tárlatvezetés
megmondják nekik hogy mit
kéne látniuk
ó,
a levele...
a sorok között semmi
nincs de semmi
a
TAJ-kártyája
a reggeli postával...
a lány aki párom lett
kilépési
stratégia -
visszautat találni
a sötét oldalról
vajon
hova kell
tennünk a hangsúlyt -
Hirosima
szentjánosbogár
üvegben - ettől sírva
fakad a kislány
elesett
hősök napja
egy fiúcska emeli ujját
beng beng beng
virágparádé
egy kislány elárulja
a kedvenc színét
nyári
reggel - szomszéd
csónakorra kikötőnk
falát bizgeti
tavaszi
menny dörg
megigérem hallgatok
majd anyja előtt
a
fehér homokon
egy gyerek megkérdezi
mért vagyok cipőben
ujjam
kifutó
lepke startol hegyéről
a puha szélbe
mellen
úszom és
elhullámzik előlem
a naplemente
egyneműek
násza
fiát az apja már rég
ajándékba adta
macskahal*
nagy szemeket mereszt a
gyerek e szóra
*catfish = harcsa
aszály
erre kívülről tud
több imát
egyirányú
utca
anya gyerekkel mindkét
irányba kémlel
igazi
nyár van
csillagos ég iránt fúj
a dzsessztrombitás
szeretők
kertje
liliomlevél lebeg
egy bárányfelhőn
kitűző
az árus hajtókáján
Memorial Day
anyák
napjára
valami szexiset a
feleségének
anyák
napján
próbálja nem titkolni
csalódottságát
a
fejét rázza
étlapot még nem látott
anyák napja
alkonyattájt
mindig
megszólít a kis patak
csacsogjunk kicsit
alkonyatkor
a pataknak
megjön a hangja
sivatagi
villám
a dörgést
nem hallani
csillagos éjjel szentjánosbogarak között a sötét
napokkal
később...
a vitát folytatni tudjuk
ahol abbahagytuk
az
ősi város
melletti tengerparton
homokvárromok
özvegy
sirató
gerlefiú elrejti
a jegygyűrűjét
pápai
vizit
a lelkész még egy kört
perselyeztet
sárral
vert kocsi
a kanyarodó sávban
újra tavasz van
zsebemet
lehúzza az apró
csillagos az éj
hullócsillagként
lám mit meg nem teszek csak
hogy figyeljetek
csillagos
éjjel
ölelgetjük egymást
a hideg ellen
tanácstalan
eb
végül mellém szegődik
tavasz kezdetén
egy
kóbor kutya
ugyanarra megy mint én
koratavasz van
sztendap
a nevetés
ami...
csak nem...
jön...
későn
reggelizünk
sirató gerlék fészkelnek
az ablakpárkányon
ez
is húsvét
szenteltvízpötty a selyem
nyakkendőmön
húsvét
ez is
szúró fájdalmat érzek
a térdhajlatomban
húsvéti
mise
belefutok egy barátomba
akit már holtnak hittem
"jőjj
el Szentlélek"
ahogy a templomajtó nyílik
elszáll a széllel
húsvétra
mit is
válasszon egy apáca -
nadrágkosztümöt
a
hitehagyott -
hideg szél, randa eső
és nincs kit szídni
ez
a boldogság*
barátom újra közli
nem sír utána
*= Happy Hour, a "boldog óra" ideje alatt olcsóbb az éttermekben, kocsmákban a szeszesital
béranya:
amint
a baba leszállítva
szabad lesz öle
lebegő
vásznak
sárkányunk feszít egyet
a pányvázatán
késő
hó nyomja
majdnem földig nárciszunk
tölcsérkürtjeit
az
a tér ott a
szoknya és a csizma közt
a téli szélben
az
éji hókat
eső mosta el...
és most süt a nap
sportbüfé
a büfésnő
tudja az állást
város
hó alatt
ki érzi magát otthon itt
e skatulyákban
a
vízipálmán
keményen metsző fénye
játszik a télnek
hajnalodik
rozsdás vastalicskán
ébred a nap
csak
annyit mondtam
hogy a fagyasztott szilva
reggelire lesz
Valentin-napon
megkérdezi idősödő urát
nem kell-e pipilnie
a
bézbólpályán
téli szél incselkedik
a dobódombbal
hideg
holdfényben
moccanatlanul alvó
körhinta csendje
kínai
negyed
szürkeruhás emberek
sárkányt futtatnak
hamvazószerda
ez az az év amikor
el fognak hagyni
kedden
délután
a vasárnapi meccsről
már nem sok szó esik
télközépi
éj
egy felborult szemetes
előre - hátra
Super
Bowl vasárnapján
feleségem megkérdi
van-e valami a tévén
gyertyaszentelő
e szürkeség egy része
az én árnyékom
utolsó
járat
a buszsofőr
magának fütyölget
táncos
ifjúság
kalucsnisor odakint
orral a falnak
megint
lombörze
egy régi könyv margója
teli jegyzetekkel
tél
karanténja
valami fontosat írok
könyvem margójára
téli
pusztaság
aztán egy szürkemókus
vág át a parkon
téli
sapóm és
téli gallérom között
téli szél fütyöl
téli
éj - künn egy
nyomorult kocsi köhög
és csak nem indul
nárciszszirmok
és oly fehérek mint
üres papírlapok
útmenti
erdők
hófoltok
hómentes foltok
a
régi poharak
ha langyos tejjel is
de csendüljenek
téli
mixtúra
parmezánt szórok
a pörköltre
szentestén
az alvó gyerekeket
ölben visszük az ágyba
egy
nős barátom
fagyöngycsokor alatt áll
több nő csücsörít *
*Egy angolszász hagyomány szerint aki fagyöngy alatt ad csókot kedvesének, annak szerelme örökké tart.
sorvasztó
a szél
és a város minden járdáján
idegenek tolonganak
az
enyhe szélben
az első hópelyheket
alig venni észre
az
első havat
a szél söpri le
a járdákról
didergető
eső
halványlila neon keretezi
a szexbolt kirakatát
első
hó
a hólapát idén
megint nehezebb
sípol
a vízforraló
hópelyhek
a szélben
régiségbolt
a futó zápor
egyre csak fut
lombszívó-fúvó
milyen csendesen
hullottak
őszi
hűvösség
verebek kotorásznak
a kocsisló alatt
van
aki nyüzsög
már hálaadás másnapján
hajnali ötkor
hálaadás
valaki az ablakban felejtette
csontvázacskáját
sapkája
állását
igazgatja az öreg
az őszi szélben
üres
helyek a
templomi parkolóban
mindenszentek van
éghajlatváltozás
egy halloween-ördög
strandpapucsban
hajnalcsillag
az esti kívánságom
jut eszembe
szivárvány
íve
hajlik afölé, mit a
vihar meghagyott
haiku
és metafora
ezt az előadást most kihagyjuk
vénasszonyok nyara van
tűzbogáréjben
tücskök énekelnek
vége a nyárnak
huszonnégy
per hét
üres gyorstisztító
derengő hajnalban
gyenge
a dollár
pedig ilyenkor szoktunk
Párizsba menni
nyárutó
egy gyerek utánozza
a mímest
túlóra…
irodám ablakában
a telihold
az
évad
utolsó meccse
extra helycserék…
levél
lebeg le
mókus vág át a tisztáson
falatonként
patakpart
bálnák búgnak a versben
amelyet épp olvasok
eső
a tavon
leveszem
a hangot
körben
kívül
a temetőfal mentén
magasra nő a fű
hajnali
három
rámmered a vekker
fénylő pofája
fél
csészényi
kávém kihűlt
ősz van
csendélet
a kiszuperált
rothadt gyümölcsökből
az
üres parkolóházban
találtak valamit
a seregélyek
a
bíróság épületén
egy suszter árnyéka
és egy halárusé
évközi
idő
a színes üvegablakok
elsötétednek
még
két órás sincs
de máris tudja
hogy' kell ásítani
hétvégi
autózás
háborús híreket hallgatunk
és eltévesztjük a kijáratot
veréb
az ágon
de már nincs is ott
szemet
szemért -
és nem marad mivel
sírni
reflektor
mögöttem a
sötétség
szent
iván napja
eperfalevelektől
sárgáll a zöld gyep
vajon
hová kell
tennem a hangsúlyt -
Hirosima
tengerpart,
vasárnap
odafönt három sárkány
tart megbeszélést
bolhanyakörv
a kutya ugatása
komolyabbnak tűnik
éjfél
visszhangzó
dörgés
az
országutat
reflektor pásztázza
az erdő meg rohan
verset
postáznék
de az oldal
nem emlékszik rám
ó,
a hőség!
a hóra gondolok
hogy lehűljek
visszahátrál…
ezt a dögöt otthagyja
még a varjú is
nyári
szürkület
az ösvényt megosztjuk ketten
jómagam s egy idegen
nyári
eső
a szél próbál kontrázni
bátortalanul
reggeli
imádság
egy kardinálispinty énekel
saját ágbirtokán
mise
hét közben
egy idős asszony
a rózsafűzért morzsolja
rendezői
baki
az újdonsült pár tagjai
egymást fényképezik
nehogy
felejtsük…
a harctéri veterán
szeretné pedig
vasárnap
a parkban
a pórázt nyűvő kutyát a galambok
le se szarják
pitypangos
szélben
gyerekkacaj száll át a
réten keresztbe
hétvége
a tónál
olvasok a reggeli
zuhé fényénél
esős
éjszaka
világít a könyvesbolt
kirakata
három
és egy
a dobó elutasít egy
újabb kézjelet
Május
1
rohangálás
a piacon
sárkány
a szélben
és a pillanat, elszállni
hagyni akarni
háborús
hírek
csatornát váltunk:
reality TV
első
krókusz
ketten pályázunk rá
egy seregély és én
33
halott
szakértők magyarázzák
el innen a gonoszt
évforduló
-
előzümmögjük dalunk
a zongorásnak
fegyveres
ámok
a buszon valaki bölcsen:
fegyver embert nem öl
a
tavaszi szél
tanítgat fütyülni
egy gyermeket
a
gyorsliftben
azt mondja egy ismeretlen
Jézus szeret téged
kérdem
a prédikátort
mit tenne Jézus
Buddhával
város
délen
egy gyorsbüfés sátrán ez áll:
KRISZTUS FELTÁMADT
húsvét
előestéje
nem biztos, hogy a virágok
átvészelik a havat
hideg
ez a nap
cseresznyevirágzáshoz -
barátok mosolya
tavaszvirágok
mind egy-egy haiku lenne
csak tudnám nevük
madarak
a dróton
e rideg reggelen én
biz' elrepülnék
egy
barát válása
betartjuk az előírt
sebességet
egyke
fogócskát játszik
önmagával
gyertyás
vacsora
táncolnak szemed körül
az árnyékok
hófigyelmeztetés
úgy döntünk, megerősítjük
a helyfoglalást
desszertes
tányér
igyekszünk felnőtt módra
viselkedni
egy
pár, két öreg
csendben megosztják egymással
a magányukat
"Mit
lehet tudni?"
fröcsköli fejbe babáját
az agnosztikus
egy
szakadt alak
nem működő nyilvános készülékbe
kiabál bele
eső
az ablakon
leheleted ideér
egy suttogáson
öreg
professzor
sorokba rendezi át
a székeket
hajnalra
halványul
a hold - az éjféli égen még
oly nagyon fénylett
januári
séta
zászló és Santa Claus egyik
szomszédom ablakában
feljavított
mellek
kemények
mint az öklöm
hazalátogatok
halkan perget az eső
a folyó bőrén
stratégiaváltás
iránytartás helyett
tartjuk az irányt
egyedül
ébredek
buborékok úszkálnak
kávém felszínén
fejhallgatója
táncoltatja ügynöke
más ritmusára
újévi
buli
az elvált házaspár
együtt távozik
holdfényárnyékban
játékos
mosoly
először
azt kéne tudni
végül is mit akarnak a nők
akarni
kisváros
a pincérlányt érdekli
merre tartok
ösztövér
csöpögés -
ilyen jópofa neveket
talál mindenre
hűsen
fuvallik
kedvemre fodrozódik
a holdvilág
magányos
pecás
gondolatokat dobok
bele a vízbe
esőverte
hétfő
de a vörös szegfű ott van
az öreg gomblyukában
pünkösd
madár árnya
színes üvegen
másnap…
elemzik az eredményeket
melyeket nem jeleztek
hálóingét
feje fölé emeli…
meztelen holdfény
áprilisi
fények
színjátszó seregélyek
egy kukán
késő
ősz…
újabb kihajtó melyen át
még soha le nem tértem
mondd,
te lepke
meddig is fogsz
emlékezni rám
hosszú
az éjszaka
nosza egér, bújj elő
egyedül vagyunk
állását
vesztvén
csak a kertjét gondozza
május elsején
leszakadt
egy gomb
még egy tél
nélküle
felhőtlen
ég…
a gondnok összesöpri
a magnólia szirmait
száll
a sok sárkány
a srácok meg a partról
integetnek
a
téli mólón
idősebb pár
figyeli a dagályt
hídlámpák
ködben
merre is igyekszem
és honnan jövök
álmatlanul
hallgatom az eső
változó ritmusát
alkotói
válság
a tasztatúra
visszabámul
hazalátogatás…
sohasem voltam
itt otthon
húsvét
a botrány
feltámadt
március
vége
nem tudom magam
elhatározni
magányos
séta
az utolsó veréb is
elrepült
komótosan
vetkőzünk
az őszi fényben
tavaszi
zápor
muszáj hinnem
valamiben
zöld
nyakkendő
minden gondolatom
a tavaszé
mancsával
az első
hópelyhek után kapkod
egy kiscica
tavaszvirágok
hol a macska van temetve…
megindító nap
rákosztály
látta-e árnyékát a
medve - kérdezik
az
utolsó sor
halálának évszáma
nincs még bevésve
rázom
a havat
vagy tucatnyi rózsáról -
Valentin-nap van
hóelőrejelzés
hörpintek még egyet
keserű feketémből
hó
hó hó
ahogy hosszabbodnak
a nappalok
gyertyaszentelőn
árnyékára bök a kis
totyogó lányka
Újév
hajnalán
avval áltat én vagyok
neki az első
Terebess
Gábor fordításai:
csillag
hull
mutató ujjamra néz
a gyerek
behavazott
út
hólapátnyi súly
nyomaszt
szentjánosbogár
gyerekeink mind
kinőtték
voltam
otthon
egy felejtett dallam
megszólalt bennem
vénlány
néném
elteszi befőttjei
titkát magának
privát
tengerpart
egy hullámlovas sirály
a tilosban
pirkad
autóriasztónak
madár felel
kövér
hópelyhek
sikálhat serpenyőt
a lacipecsenyés
új
év
tavalyi naplóm
még üres
szürkül
puszta hang
a patak
