Modern nyugati haiku szerzők mutatója

Albánia

Agolli, Dritëro Ahmeti, Mimoza Arapi, Fatos Dedaj, Rrahman Marku, Rudolf Podrimja, Ali Qiriazi, Dhori Spahiu, Xhevahir Ujko, Vorea Vinca, Agim Zhiti, Visar

Argentína

Barnatán, M. R. Borges, Jorge Luis Palmero, Ertore José Roldán Auzqui, Rafael Santamarina, María Spinedi, Carlos Yunque, Álvaro

Ausztrália

Bird, John Bostok, Janice M. Bruce, Dawn Buckland, Nathalie Clark, Ross Ford, Lorin George, Beverley Gillam, Kevin Hart, Kevin Hetherington, Matt Jones, Bob Knight, John Lindsay, Dhugal J. Nunn, Graham Proctor, Vanessa Samuelowicz, K. Sari, Carla Taeker, Martina Taylor, Barabara A.

Ausztria

Bodmershof, Imma von Busta, Christine Celan, Paul Kleinschmidt, Karl Mayröcker, Friederike Mühringer, Doris Raimund, Hans Rilke, Rainer Maria Tauchner, Dietmar

Belarusz

Antonau, Andrej Arkusz, Aleś Arłou, Uładzimier Chadanovič, Andrej Hlobus, Adam Klimkovič, Maksim Razanau, Aleś Šajbak, Mirasłau Ściapan, Uładzimier Siučykau, Uładzimier Šnip, Viktar Tank, Maksim

Belgium

De Bie-Meeus, Maria Denis, Ferre De Paepe, Annie Mesotten, Bart Ruyssinck, Guido Smets, Marcel Tomé, Serge Van Rompuy, Herman Verbeke, Geert

Bosznia-Hercegovina

Dragović, Ljubomir Plavšić, Stanoje

Brazília

Almeida, Guilherme de Clement, Rosa Fonseca, Jorge Jr. Franchetti, Paulo Handa, Francisco Kolody, Helena Leminski, Paulo Magalhaes, Franklin Oldegar, Vieira

Bulgária

Alekszandrova, Ljuba Balabanova, Ljudmila Barbarov, Georgi Biljarszka, Ginka Bincsev, Toma Csicsev, Radoszlav Csuhov, Petar Dimitrov, Konsztantin Gancseva, Dimitrina Georgiev, Velin Hagadiszjan, Borisz Hrisztov, Borisz Hrisztov, Vladiszlav Hrisztova, Ljudmila Ilieva, Iliana Ivojlova, Alekszandra Jakimova, Roszica Joanova, Mina Joszifova, Ekaterina Kabadelova, Viktorija Ke Pella, Hriszto Kiszjov, Zdravko Kiszjova, Maja Kolcseva, Marica Kraszteva, Nina Kulekov, Ivan Ljubenova, Maja Metodiev, Ivan Mihajlova, Akszinija Mindova, Radka Nikolova, Antoaneta Palazov, Dimitar Pandzsaridisz, Hrisztina Pasztuhov, Krasztyu Pironszka, Roszica Rajmundov, Kalin Rancsin, Radoszlav Sapkareva, Eliszaveta Szimeonov, Todor Szotirova, Rajna Sztefanov, Dimitar Sztefanova, Vanya Sztojanov, Rumen Szugarev, Edvin Tiholova, Detelina Varszano, Mina Vatova, Penka Velikova, Conka Zvezdinov, Atanasz Zsekov, Margarit

Chile

Fisher, Andrés Neruda, Pablo

Costa Rica

Camacho, Mario

Csehország

Dědeček, Jiří Jančiková, Hana Wernisch, Ivan

Dánia

Dystrup, Allan Berthelsen, Thorvald Hansen, Hanne Matthiesen, Sys Tafdrup, Pia

Észtország

Andre, Leili Ehin, Andres Ilmet, Peep Ivask, Ivar Luik, Viivi Kaalep, Ain Kaplinski, Jaan Markus, Mait Mäger, Mart Niit, Ellen Nurme, Minni Piirsalu, Aime Raud, Mart Rummo, Paul-Eerik Saadik, Aino Seppel, Ly Soelsepp , Venda Talvet, Malle Tammi, Felix Vesipapp, Väino

Finnország

Kivikk'aho, Eila Köykkä, Risto Otonkoski, Lauri Rasa, Risto Tiihonen, Ilpo

Franciaország

Ajar, Émile Antonini, Jean Arnold, Jacques Bachoux L uce Blanche, Patrick Bloch, Jean-Richard Bonnefoy, Yves Calaferte, Louis Cazals, Thierry Char, René Chipot, Dominique Claudel, Paul Couchoud, Paul-Louis Duteil, Daniele Éluard, Paul Friedenkraft, Georges Gabriels, Damien Gerbal, Yves Guillevic, Eugène Jammes, Francis Kervern, Alain Maublanc, René Paulhan, Jean Py, Daniel Renard, Jules Valéry, Paul Vocance, Julien Walter, Olivier

Ghána

Mensah, Jacob

Görögország

Antoníou, D. I. Kondósz, Jánnisz Lorentzátosz, Zíszimosz Rítszosz, Jánnisz Szavína, Zoí Szeférisz, Jórgosz Sztavrópulosz, Jeórjiosz

Holland Antillák

Juliana, Elis

Hollandia

Berkelmans, Frank Doeff, Hendrik Flipse, Rob Gerits, Anton Giskes-Pieters, Ria Herzberg, Judith Huizinga, Nanneke Kaspersma, Jelle (fríz) Lofvers, Wim Man, Minne (fríz) Molen, W. J. van der Schagen, J. C. van Verhart, Max Wansdronk, Gré Witteveen, Thea

Horvátország

Bebek, Robert Gečić, Anica Dabo, Ante Devidé, Vladimir Franin, Dina Funda, Željko Gubrinski-Takač, K. Horkić, Dragutin Ivančan, Dubravko Ivanćan, Ivan I. Jelača, Ljerka Poštek Korbus, Dubravko Kurs, Vesna Maretić, Tomislav Mataš, Duško Mimica, Marela-Marija Nadilo, Ivan Oreč, Zdenko Pahernik, Ivan Petrović, Zvonko Plažanin, Darko Pogorilić, Marija Rožić, Stjepan Vlatković, Frano Vučinić-Jambrešić, Ž. Vukelić-Rožić, Đurđa

India

Deodhar, Angelee Java, Satyanand Kapoor, Vishnu P Lather, Rajiv Mukhopadhyay, Aju Nadkarni, Gautam Raghunathan, N. Ramesh, Kala Singh, Ram Krishna Tagore, Rabindranath

Írország

Burke, Patrick Gerard Fabre , Gilles Kudryavitsky, Anatoly Lonergan, Mark Malito, Giovanni Massey, Michael Rosenstock, Gabriel

Izland

Einarsson, Árni

Izrael

Lyakhovetsky, Roman Nestieva, Hana Odeh, Rita

Kanada

Amann, Eric W. Antonovic, Aurora Bluger, Marianne Brault, Jacques Cohen, Leonard Constable, Susan Drevniok, Betty Duhaime, André Feldmar, Andrew Fortin, Célyne Fraser, Laryalee Liu, Chen-ou Loranger, Jean-Aubert Melançon, Robert Morcom, Joanne Piché, Alphonse Pleau, Michel Rasmussen, Ray Ross, Bruce Shiffert, Edith M. St Jacques, Elizabeth Swede, George Villeneuve, Jocelyne

Kolumbia

Bellen, Salim

Korea

Szon Hojon

Lengyelország

Banaszkiewicz, M. Biela, Emil Dembończyk, Andrzej Hordyński, Jerzy Jerzyna, Zbigniew Kaźmierczak, Grażyna Kokot, Krzysztof Kowal, Maria Lewandowski, Artur Margolak, Damian Margolak, Jacek Mazur, Filip Michelucci, Aneta Ogryzko, Mariusz Prędota, Katarzyna Pyra, Dorota Rozmus, Lidia Sionkowski, Grzegorz Suchcicka, Katarzyna Szuba, Andrzej Świrszczyńska, Anna Szyryk, Marek Wojtyła, Karol Zabratyński, Rafał Zamorska, Gosia

Lettország

Abele, Dina Bindemane-Klava, Ilze Jansons, Valdis Karklina, Aija Millere, Ilze Petersons, Janis Štale, Liva Svirskis, Valdis

Libanon

Badrah, Saleh

Litvánia

Gelusevičius, Artūras Katinaite-Lumpickiené Kazilea, Vytaustas Marčenas, Aidas Normantas, Paulius Platelis, Kornelijus Rubavičius, Vytautas

Macedónia

Madžirov , Nikola Prokopiev, Aleksandar

Málta

Cilia, Tanja

Mauritius

Chazal, Malcolm de

Mexikó

Gutiérrez Cruz, Carlos Paz, Octavio Tablada, José Juan

Montenegró

Raonić, Zoran

Nagy-Britannia

Auden, W. H. Blyth, R. H. Buckingham, Helen Clarke , John Cooper Cobb, David Fleming, Ian Hulme, Thomas Ernest Kirkup, James Purves, Neil (skót) Raworth, Tom Scott, Alexander (skót) Serjeant, David Slater, Brendan Spence, Alan (skót) Summers, Jon (walesi) Wilkinson, Liam

Németország

Astel, Arnfrid Berner, Martin Biermann, Wolf Börner, Gerd Braun, Volker Brecht, Bertolt Brefeld, Claudia Bröker, Ralf Buerschaper, Margret Dombrady, Geza S. Eich, Günter Ernst, Paul Greve, Gabi Groißmeier, Michael Hausmann, Manfred Hensel, Ilse Herrmann, Arno Jappe, Georg Jappe, Hajo Klinge, Günther Kurz, Carl Heinz Miesen, Conrad Nietzsche, Friedrich Poethen, Johannes Reinhard, Gabriele Sachs, Nelly Schulze, Axel Schwachhofer, René Schwalm, Erika Sommerkamp, Sabine Törne, Volker von Wienert, Angelika

Nicaragua

Darío, Rubén

Norvégia

Lindquist, Roy Pedersen, Roger Rosegg, Nuri Vold, Jan Erik

Olaszország

Bagnato, Enrico Calamia, Alessandro Cecon, Valeria Fantoli, Moussia Gazzolo, Giorgio Murzi, Manrico Penna, Sandro Piccini, Toni Quasimodo, Salvatore Saba, Umberto Sanguineti, Edoardo Ungaretti, Giuseppe

Oroszország

Ahmetyev, Ivan Ajgi, Gennadij Akunyin, Borisz Andrejev, Alekszej Balmont, Konsztantyin Baru, Mihail Batalina, Darja Csasztyikova, Elvira Csekanov, Albert Dalos Rimma Grohotov, Alekszej Hagen, Marina Harag, Natalija Kresztova , Valerija Larionov, Andrej Levi, Natalija Mikityuk, Konsztantyin Pavlova, Vera Popov, Leonyid Runov, Jurij Ruszinova, Szofija Sztrizsova, Polina Tammi, Feliksz Vasszerstrom, Jevgenyij

Peru

Cisneros Cox, Alfonso

Portugália

de Brito, Casimiro Hatherly, Ana Lapa, Dinis Pessanha, Camilo Rodrigues, David Saraiva, Lucília

Románia

Abăluţă, Constantin Alui Gheorghe, Adrian Atanasiu, Corneliu Azap, Ioan-Pavel Butnaru, Leo Cange, Radu Cârdu, Petru Chelaru, Marius Ciobîcă, Cezar Codrescu, Ion Codrin, Şerban Grigurcu, Gheorghe Isman, Cătălin Mocanu, Victor Moldovan, Vasile Mureşan, Viorel Neagoe, Ecaterina Zazu Nicoliţov, Valentin Onica, Dana-Maria Radu, Dumitru Rău, Aurel Smarandache, F. Smărăndescu, Vasile Sorescu, Marin Stamatiad, Al. T. Stănescu, Amelia Stănescu, Nichita Ţară, Eduard Teodoru, Ştefan Gh. Totok, William Untaru, Ion Văceanu, Laura Vasiliu, Florin

Spanyolország

Alberdi, Pilar Alberti, Rafael Champourcín, Ernestina Climent, Jordi Domenchina, Juan José Espriu, Salvador García Lorca, Federico Guillén, Jorge Jiménez, Juan Ramón Machado, Antonio Palol, Miquel de Rivas, Manuel (gallego) Romero Murube ,J.

Svájc

Arp, Hans Geiser, Christoph Meili, Conrad Pfeifer, Tadeus Salis, Flandrina von

Svédország

Åkesson, Sonja Fenlin, Michael Granström, Lars Gustafsson, Karin Hammarskjöld, Dag Härle, Helga Falkman, Kaj Johansson, Jörgen Landås, Kjell Setterlind, Bo Tranströmer, Tomas Vilén, Florence Wetterstrand, Stig

Szerbia

Ambrózi László Antonić, Zoran Bába Zoltán Bogojević, Dejan Božić, Jovanka Božin, Mirjana Debeljački, Tatjana Despotov, Vojislav Dragan Pop Dragan Kolarić, Ivan Mihajlović, Bogoljub T. Nadaškić-Đorđević, J. Nejgebauer, Aleksandar Ristić, Dragan J. Sedlar, Slavko J. Sekulić, Borivoje Šimin , Nebojša Stefanović, Tatjana Tokin, Milan Važić, Saša Vukasović, Vid

Szlovákia

Chmel, Karol Haugová, Mila Zambor, Ján

Szlovénia

50 szlovén haiku Anakiev, Dimitar Dobnik, Ivan Hudnik, Marko Jerman , Janka Kocjančič, Darja Saračević, Edin Volarič, Jože Volarič, Zlata Zorman, Alenka

Tajvan

Huang Lingzhi Liu, Chen-ou

Törökország

Engin, Anı l Gürpınar, Melisa Kanık, Orhan Veli Uçeren, Turgay

Új-Zéland

Berry, Ernest Drumheller, Doc Simpson, Sandra Von Sturmer, Richard

Ukrajna

Agarkov, Andrej Gundakov, Ruszlan Jurov, Oleg Revakovics, Marija

Uruguay

Benedetti, Mario Fleitas, Carlos

USA

Addiss, Stephen Anderson, Karen an'ya (Andja Petrović) Barber, Collin Beary, Roberta Bergmann, F. J. Boldman, Bob Bowes, Harold Brandi, John Brautigan, Richard Bridges, Alan S. Brill, Bob Brooks, Randy M. Brush, James Cage, John Carruth, Hayden Chaikin, Miriam Chang, Yu Chula, Margaret Clausen, Tom Cohen, Martin Gottlieb Colón, Carlos Cooper, Paul Corman, Cid Corso, Gregory Crapsey , Adelaide Cullen, William Jr. Cummings, E. E. di Prima, Diane Dunlap, Curtis Duthie, Peg England, Bruce Farley, Mike Fessler, Michael Fleischer, Donna Fletcher, John Gould Ford, Charles Henri Forrester, Stanford M. Frenkel, Tom Frost, Robert Garofalo, Michael P. Gay, Garry Ginsberg, Allen Glass, Seymour Goodmann, Barry Gurga, Lee Hackett, Grant Hackett, James W. Hadman, Ty Harter, Penny Hawes, C. W. Heinrich, Peggy Herold, Christopher Higginson, William J. Hollo, Anselm Hoyt, Clement Hutton, Virgil Ingram, Terry Jewell, Foster Kacian, Jim Kenney, Bill Kerouac, Jack Ketchek, Michael Kilbride, Jerry King, Stephen Knight, Etheridge Kolodji, Deborah P. Koontz, Dean R. Lamb, Elizabeth S. Lanoue, David G. Lowell, Amy Lyles, Peggy Willis Markowski, Ed McClintock, Michael McClure, Michael Mena, Paul David Miller, Don Missias, A. C. Monaco, Marianna Muldoon, Paul Noyes, H. F. Oandasan, William Orlovsky, Peter Pache, Peter H. Palka, Kathe L. Philippou, Dru Pizzarelli, Alan Porad, Francine Pound, Ezra Presley, Elvis Rader, R. G. Reichhold, Jane Reps, Paul Reznikoff, Charles Robinson, Chad Robison, Matt Roseliep, Raymond Rotella, Alexis Russell, Claudette Salinger, J. D. Sandburg, Carl Sanfield, Steve Schwader, Ann K. Shaw, Adelaide B. Sirowitz, Hal Snyder, Gary Southard, O. Mabson Spiess, Robert Spurr, Melissa Stark, David Stevens, Wallace Stevenson, John Stone, John Swist, Wally Tebo, Cindy Tico, Tom Tripi, Vincent Trumbull, Charles tweney, d. f. van den Heuvel, Cor Virgil, Anita Virgilio, Nick Vizenor, Gerald Waters, Bill Watsky, Paul Welch, Lew Welch, Michael Dylan Whalen, Philip Wikoff, Josh Williams, Carlos William Wills, John Winke, Jeffrey Wright, Richard Yarrow, Ruth
Modern nyugati haiku főoldal

« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Paulius Normantas (1948-)
Litvánia
haikui
Baltas : [haiku] / Paulius Lai Vejus Normantas; i japonu kalbą verte Haruka Seto,
Vilnius, Petro ofsetas, 2005, 78 p.

Terebess Gábor fordításai

mindenem megvan:
talpam alatt hosszú út
szívemben szabadság

sasnak két szárnya
fönt a magas égen
tereli a csendet

akár egy szikra
szentjánosbogár röppen
éji homályból

szépséges tájék
öltözzek, Himalája?
úgy hiányollak

az imamalom
hogy Buddha is hallja
csak halkan perdül

befogott a köd
megmosdatni arcomat
csak mester képes

fehér pelikánok
és szent tehenek...
esős egy nap

cipőm elvásott
mezítláb megyek tovább -
nem látok haza

három fehér hegy
zöld dombok felett...
hosszú még az út

nézem az esőt
kis hegyi viskóból
mint egy elítélt

 

A Kelet fotósa (sötétkarma)

Több mint tíz méter hosszú kihúzható könyvével szülőhazájában Guinness-rekorder a litván Normantas Paulius fotóművész, aki egy munkásabb napon általában ötszáz felvételt készít. A húsz éve Magyarországon élő férfi háromszor találkozott a dalai lámával, egyik képét a kambodzsai király lánya vásárolta meg, és egy Katmandu melletti bambuszkunyhóban nemrég haikukat írt. (...) Napokig dolgozott megszállottan, majd Európába visszatérve egy könyvet adott ki a versekből, természetesen saját képeivel illusztrálva. Baltas, azaz "fehér" lett végül a kötet címe, amelynek oldalait harmonikaszerűen ragasztották össze. N. P. akaratán kívül híres lett ezzel: 10.4 méteres könyve tudniillik Guinness-rekordnak számít Litvániában. (...) Ez a könyv felfüggeszthető, 77 fényképes oldal van benne és 108 + 1 haiku [litván nyelven és japán fordításban], annyi, ahány gyöngyszemből a tibetiek rózsafűzérje áll.

(2006.02.08. - Falusy Zsigmond, Népszabadság)

 

"Garuda, Visna fia, a madár-ember gyakran hív meg egy sétára, egy kis semmittevésre a felhők fölött.
Ilyenkor a magasba emelkedünk és onnan látjuk a földet, a hegyeket, a fákat, a vizet, az embereket, ahogy tüzet raknak, imádkoznak a szentélyekben: Isten házaiban. És körös-körül a levegőt a kicsiny felhőkkel.
Tizenöt év alatt így jártuk be Tibetet, Indiát, Nepált a világ ott található legmagasabb hegycsúcsaival: az Everesttel, a Kancsendzsungával (K-3) együtt, láttuk Thaiföldet, Japán északi területeit, Kunasir és Iturup szigeteket – az új nemzedék földjét, egész Indokínát: Laoszt, Sri Lankát, Burmát, a Bhutáni és a Mustang Királyságot.
Garuda és én, Lai Vejus (ami annyit jelent: Szabad Szél), repülés közben rendkívül boldogok vagyunk. De mivel emlékszünk a Főnix keserves tapasztalatára, nem emelkedünk Isten szeméig, a Napig. Ha a mi szemünkkel látják meg a négy őserőt és a fát, megértik, hogy a Boldog, Szabad, Imádkozó Ember maga Isten.
Miután kigyönyörködtük magunkat a négy őselemben: a Földben, a Vízben, a Tűzben, a Levegőben és a Fában, úgy térünk vissza a földre, hogy sok mindent megtanultunk és megértettünk. Garuda feladata az, hogy kitartóan őrizze a buddhizmust és elvigye az embereknek, az enyém pedig, hogy fényképezzek és verseket írjak.
Ez a könyv felfüggeszthető, 77 fényképes oldal van benne és 108 + 1 haiku, illetve vers: annyi, ahány gyöngyszemből a tibetiek rózsafűzérje áll. A hegyeket, szentélyeket és vízeséseket ábrázoló képek közül némelyik különleges energiával rendelkezik."

[Paulius] Lai Vejus Normantas
http://www.maimano.hu/esemenyek/20060208_paulius/index.html
Haikui litvánul:
http://www.culture.lt/lmenas/?leid_id=3053&kas=straipsnis&st_id=7005
http://www.culture.lt/lmenas/?leid_id=3193&st_id=12954&txt=dievo

 

BESZÉLGETÉS NORMANTAS PAULIUS FOTÓMŰVÉSSZEL
Nagyításkor megsimogatok egy arcot
Fotóművészet, 2009/3, LII. évfolyam, 3. szám

– Amikor 2004 őszén, a Béke és Háborúk című kiállításod idején a Fotóművészetbeli nagy interjú miatt beszélgettünk, éppen jöttél valahonnan, és éppen indulni készültél megint.

– Igen, emlékszem, két héttel a beszélgetésünk után kezdtem a tizenkettedik délkeletázsiai expedíciót, Jáva szigetén fényképeztem buddhista kolostorokat. A 2004. december végi cunami Indonéziában ért. Sok minden történt azóta: létrejött a Szabad Szél Keleten című kiállítás a Magyar Fotográfusok Házában, de a bangkoki Thaiföldi Nemzeti Galériában és Delhiben, az India International Centreben is volt nagyszabású tárlatom; megjelent a Bhután – A sárkány és az ima királysága című könyvem (Bhután eredeti jelentése: a dörgő sárkány országa), és túl vagyok a tizenhatodik expedíción. Most sincs másként, néhány héttel ezelőtt érkeztem meg egy öt hónapos útról, de most sem sokáig leszek Magyarországon.
Augusztusban lesz húsz éve, hogy a Himalájában fényképezek. Az első expedíciótól kezdve rendszeresen írok naplót az útjaimon, és most szeretném a tizenhat ottani expedíció anyagát, tizenhat vastag füzet írásait feldolgozni. Ha találok rá kiadót, akkor egész nyáron írással szeretnék foglalkozni.

– Gondolom, litván nyelven írtad a naplókat.

– Igen. Az anyag három részből áll: az első rész hagyományos napló, fontos információkkal, például hol, melyik helységben jártam az adott napon, nem mindig könnyű, a sziklák között könnyen el lehet felejteni, hogy kedd van-e vagy péntek. A második rész irodalom, alkotás, ami litvánul kuryba, csak egyetlen betűvel különbözik a karyba szótól, ami küzdelmet jelent. Ez nagyon jól kifejezi azt, hogy amikor alkotunk, akkor küzdünk, harcolunk, a külső problémákkal és a belső világgal egyaránt. A napló harmadik blokkja egy tudományos rész, gyűjtöm a különféle paramétereket, a vonatkozó irodalmakat.
2005-ben jelent meg a Fehér – Baltas című haikukötetem, amibe száznyolc plusz egy képet válogattam be, mert a tibeti rózsafüzér, a mala száznyolc szemből áll. A könyvet elküldtem a tokiói Haiku International Association elnökének, és a háromhavonta megjelenő Ginyu című folyóiratukban, amelyikben csak profik jelenhetnek meg, nem sokkal később kaptam pár oldalnyi publikálási lehetőséget.

– Mikor írsz: esténként?

– Általában igen. Még néhány évvel ezelőtt is rendszeresen hajnali ötig fönt voltam. Csak délután három vagy négy óra körül szoktam elkezdeni fényképezni, amikor sokkal szebbek a fények, mint délben. Ezek a délutáni két-három órás fotózások nagyon intenzívek voltak, sokszor háromszáz felvételem született, de voltak olyan napok, például Bhutánban, amikor hatszáz is, egyetlen délután, egyharmaduk diára, kétharmaduk negatívra. Egy-egy öt hónapos útról nyolcezer fényképpel tértem haza. Az ilyen fárasztó napok végén már semmire nem voltam képes, volt, hogy nem találtam meg a szállást, még a nevemet is alig bírtam leírni. A mostani szisztéma szerint intenzíven dolgozom kéthárom hetet, szintén napi kétszáz-háromszáz képpel, de utána pihenek pár napot. Persze nem a tengerparton vagy ahová sok turista jár, hanem elvonulok meditációt végezni, regenerálódni. És aztán megint jöhet egy tíznapos, kemény munka. Két hónap után befejezem a munkát, ha van rá mód, akkor a gépeket elhelyezem egy páncélszekrényben az ismerősöknél, a filmeket hűtőszekrényben, és elkezdem járni a könyvtárakat, könyvesboltokat, múzeumokat. Már nem vagyok képes olyan hajszára, mint húsz évvel ezelőtt, legutóbb már alig négyezer képpel jöttem haza. A tavaly vett új hátizsákom tíz literrel kisebb, mint a korábbiak voltak, ez csak harmincnyolc literes, bár még mindig jó kondiban vagyok, de gondolkoznom kell, előrelátónak lenni, hiszen még jó néhány Himalájaexpedíciót tervezek, és ennek érdekében néhány dologról le kell mondanom.

– A délutáni fotózásokra fel szoktál készülni szellemi értelemben?

– Igen, imádkozom, részt veszek a szertartásokon, és ez betölt engem, felkészít a fizikai igénybevételre. A tizennégy ázsiai országban, ahol jártam, végigfotóztam körülbelül hatszáz kolostort, azaz tudom, hogy hol, milyen szent helyek vannak.

– A legutóbbi beszélgetésünkkor azt fontolgattad, hogy talán ott kellene letelepedned. Még Nyíregyházán laksz, vagyis nem jött létre.

– Nem jött létre, mert 2004-ben egyre súlyosabbá lett a polgárháború Nepálban, reménytelennek tűnt a helyzet, most sem jobb, mert Nepál tavaly április óta szocialista köztársaság, és emiatt nem szeretnék ott élni. Megnéztem, hogy Dardzsiling környékén milyenek a lehetőségek. Maga Dardzsiling télen túl hideg, nyáron pedig a monszun miatt nehéz ott élni, de az ötvennégy kilométerre lévő, Kalimpong nevű városban már egész jó a klíma, ott terveztem egy kis, kétszobás házacskát építeni, a város főmérnökével már találtunk is egy jó helyet. De az ott élő gurka nép területi autonómiát szeretne kapni, emiatt ott is majdnem kitört a polgárháború, és mindent le kellett állítanom. Thaiföldön már négy éve nincs béke. Az élet amúgy sem túl könnyű arrafelé. A White Lotus könyvkiadót vezető barátom mondja, hogy nagyon szereti a képeimet, de egy hónap alatt egyetlen albumot tudnak eladni. Próbálok Indiában is körülnézni, két kiállításom is nyílt Delhiben, keresem a lehetőségeket, hogyan tudnék megélni. Azaz még mindig tervezem keleten élni, de eddig nem sikerült megvalósítanom.

– Azt is mondtad korábban, hogy Nyugaton mindig destruktív energiák vesznek körül.

– Az öt-hat évvel ezelőtti állapotot paradicsominak látom a mostanihoz képest. A magyar nép rettentően depressziós, de az utóbbi években Litvániában is sokkal rosszabb lett a hangulat.
Egyébként kiléptem a Litván Fotóművészek Szövetségéből, mert úgy éreztem, hogy nem kapok elég figyelmet.

– Talán, mert részben Magyarországon élsz, részben Ázsiában.

– Nem, én minden évben elmegyek Litvániába, több könyvem jelent meg ott, mint itt, az újságok gyakran foglalkoznak velem. De a szövetségben sokan irigyelnek (ez más népekre is igaz), és ebből elegem lett. Elolvastam Jelena Rerikh Agni Yoga című könyvét, aminek a hatására összeszedtem az erőmet, hogy huszonhat év után kilépjek, természetesen nagyon fájdalmas volt.

– Volt-e már digitális kamera a kezedben?

– Inkább vágják le a kezemet. Ha az utcán a kezembe nyomják a turisták, hogy nyomjam meg a gombot, nem szívesen teszem, ha lehet, kitérek előle. A digitális fotó nagyon fontos, csodálatos dolog ott, ahol szükség van rá, például a sajtónál. De én nem szeretnék egy olyan világba belépni, a sátán birodalmába, ahol semmi sem kézzelfogható, hiányoznak az energiák, és technológiák dolgoznak helyettem. A digitális kamerában ugyanis nincs film. Én viszont nem szeretném kihagyni a fotografálás folyamatából a filmet, számomra ez jelenti az ecsetet és a vásznat. Meg lehet fogni, be lehet tölteni a gépbe, és ki lehet belőle húzni. Nagyítás közben meg tudok simogatni egy arcot. Létrejön egy komoly lelki kapcsolat köztem és az anyag között, és ezt a bioenergiát semmiképpen nem szeretném kihagyni. Arról nem beszélve, hogy a digitális nyomatok másként néznek ki, mint a hagyományosan nagyított papírképek.

– És nem macerás azt a rengeteg tekercset magaddal vinni, meg a filmeket előhívni? Vagy ellenkezőleg, lehet, hogy ezt a törődést szereted?

– Egyik részét szeretem, egy másik részét nem. De nem bénultam le, van kezem, lábam; miért ne tudnék negatívokat magammal vinni? A világ mostanában utálja a filmeket, senki nem akar nagy hátizsákot magával cipelni, pedig tizenöt éve még mindenki cipelte, és minden rendben volt. Miért kellene erről lemondanom: a könnyebb teher miatt? A könnyű teher nem visz el az igazsághoz. A mai fotográfia gödörben van. Írtam egy cikket arról, litván nyelven, hogy a digitális kamera a fotóművészet sírásója. A digitális kamera nem fényképezőgép, hanem videó, ami állóképeket is készít. Mi köze ennek a fotográfiához? Mondom, a mindennapi életben, a napilapok darálójában tökéletes megoldás, de nem kellene túlságosan tisztelni. Hatvanegy éves vagyok, remélem, még húsz évig fényképezni fogok; ha Magyarországon már egyik bolt sem fog vele foglalkozni, és Párizsig kell elmennem, hogy venni tudjak száz tekercs filmet, akkor odáig fogok érte elmenni.

– Találkozol kint fotósokkal? Biztosan járnak oda mások is.

– Természetesen járnak. Én két nagy kaliberű fotográfussal találkoztam, egyikük, a cseh származású, Németországban élő Jaroslav Poncar három évvel idősebb, mint én. A másikuk, Thomas Lord képviselte Nepálban a BBC-t. Amikor mutattam nekik a Buddha gyermekei című könyvemet, azt mondták, megemelik a kalapjukat. Rajtuk kívül a francia Eric Valli is elég komolynak számít, de vele még nem sikerült találkoznom. És van olyan fiú is, akinek a képei valamikor mintát jelentettek a számomra, de most kommersz úton jár, kétévente adja ki az albumokat, amilyeneket a női magazinok olvasói szeretnek.

– A helyiek biztosan örülnek az olyan típusú külföldieknek, mint amilyen te vagy.

– Igen, örülnek. Nepál nyugati részén van egy kis, pár ezer lakosú királyság, Mustang. Háromszor jártam már ott, nemrég találkoztam Dzsigme Parbal Biszta királlyal, együtt teáztunk, és a fia, a herceg lefotózott minket. Évente körülbelül hatszáz külföldi látogat oda, néha nyolcszáz, de biztosan ezer alatt. Bhutánba olykor négy-ötezer is, mert ott van autóút, de a Mustang Királyságban csak gyalogosan lehet közlekedni. Náluk is létezik permit, ott-tartózkodási engedély, amiért egész magas napidíjat kell fizetni a turistairodának, száznegyven dollárt naponta, de Bhutánban például napi kétszáz dollárt. Ezt az összeget nem tudja akármelyik vándor kifizetni, de az is a cél, hogy ne mehessen oda bárki, ugyanakkor legyen valamilyen bevétele az országnak. Engem érdekelnek az ilyen feudális országok, ősi kultúrák… Mustang az utolsó királyság a Himalájában. A térség minden országában az történt, Kambodzsától Nepálon át Bhutánig, hogy a népi mozgalmak, a kínai kormány erős támogatásával, letaszították az uralkodókat a trónról. A maoista erők mindenhol ott vannak.

– A cunamit hogyan magyaráztad? Volt-e annak szellemi oka?

– Én nem vagyok próféta, nem vagyok olyan kaliberű ember, mint a guruk, hogy tudhatnám a választ. De nem vagyok sarlatán sem, hogy mindenfélét beszéljek. Én fotográfus vagyok.

Bacsaki Sándor