« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Dana-Maria
Onica (1960-)
[Írói álnév: Ana Cadarin]
Románia
haikui
Gergely László fordításai
feldobott pénze
pörgés közben elkapja még
a nap utolsó sugarát
nem
süt a hold
hol itt hol ott
macska szeme villan
semmi
kenyerünk -
én üres szeneslapát
zord tél markában
a
laza kőfal
minden rését betömi
a tavaszi szél
-
egyedül
nedves ingujj a párnám -
tél első zápora
próbálod
eltakarni
arcodon a pírt…
megjött a hó is
hogyan
remeg
egy hegedűhúr?
tavasz szele...
hallom
a lépteit… csak ne a
virágaimon
Keze…
a szívemen -
súlya hópehelynyi
nyári
hajnal -
rúzzsal írt búcsú
a tükrön
-
nézi lyukából
kibújt gombomat…
fahasáb lángja
gyakorlott
kertész… és mégis
vérzik
rózsája tövisétől
sekély vizecske…
eltűnt az is egy forró
nyárnap végére
holdtalan
éjjel -
csókonként a hosszú út
két válla között
borzongós
este -
ugyanabba az almába harapunk
s ezen ok nélkül mosolygunk
úgy nézek rá
mint tovatűnő idegenre…
ez a legfagyosabb reggel!
megfagyott
harmatcseppek
lepedők közt
a gyöngyei
őszibarackot
kóstolgatok… keressek
ürügyet büntetésre?
szitáló eső -
fekete fátyla mögött
még érinthetetlen
agyagbabák -
két kezeddel engem
mintázol
folyónyi
olvadt hó -
sehol sincs híd
közted és köztem
a
fél alma
után egy egész…
én
gondolataimra
távoli házból szamiszen válaszol…
sötét a téli éj
megérintem a
testedlátta homokot -
nyár az őszben
együtt ketten
a fürdőköpenyében -
iker lepkebáb…
virágzó jázmin -
idegen nő illata
a bőrödön
álmom
hervadt levelei -
csak mosolyod szeretném látni
semmi többet…
mint
lepke röpte
olyan csendes, úgy száll le
inged a földre
amit csak mi hallunk
arra a zenére táncolunk a parton…
a homok még meleg
ez
az emlék
melegít majd téli napokon -
ez a mosolyod
ez a téli éjjel
alváshoz túl rövid…
cinkos mosolyok
simogatásától
még a tövis is kivirágzik -
ha eljön az ideje…
édes a bor -
leveszi a pulóverét
és mosolyog
szemének
kékje -
téli ég
az
ősz hangjai -
lesznek halkan haló levelek
s lesznek akik küzdenek
hegyi
zöld mezők -
újabb nyár vonul végig
a fennsíkokon
pillekönnyű
hó
a kőhercegnő orra
rizsporos
zajlik
a folyó
fűzek árnyéka sodródik vele
napkeltétől napnyugtáig
koratavasz
minden jégcsapban egy-egy
olvadó napsugár
saját
képére
formál minden fenyőt
a téli szél
lopott
almák -
még egy ugyanolyan szagú
kis tolvaj
legjobb
ruhám
és új frizura -
online randevú
halk szomorúság - a cselló hangja majdnem az enyém
hallgatja hogyan fütyül a szél… zongorahangoló
