« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

Kosztolányi Dezső haiku fordításai

 

Kosztolányi Dezső (1885-1936)


Negyven pillanatkép
15. Októberi táj

Piros levéltől vérző venyigék.
A sárga csöndben lázas vallomások.
Szavak. Kiáltó, lángoló igék.


[Haiku-szerű töredékek]

Magunk vagyunk,
ég a házunk.
Kék az ablakunk.

1890

*

Úgy fáj az élet!
Nyílt seb vagyok!
Fájnak a tárgyak!

*

Polgári idill

Pislán
máléz a kislány
.

*

Ősz

Szeretem én az őszt önző
vággyal, minthogy oly ösztönző.

*

Idill

Almát eszünk ma, rá diót,
és hallgatjuk a rádiót.

*

Míg itt mélázva ültök –
elfogy a sülttök.

*

Egy agg póttartalékos sóhaja

Mit ér, mit ér két félteke,
ha lóg az ember féltöke.

*

Sarkigazság

Hallgat a sült kecsege.
De hogyha él, fecseg-e?

*

Csonka rím

Utána
más nem maradt, csupán a
bánat.

*

Kétségbeesés

Fölkelni reggel, rágni régi zsemlét: –
inkább a nemlét!

*

Hegyezem a fülem, ül-e
a lomb alatt fülemüle?

*

Új rím

Hogyha a tál rozsdás,
kínos minden mosdás.

*

Éld át azonmód, mit a sors hoz:
ne fűszerezd, ne nyúlj a borshoz.

*

Orosz idill

A fal előtt egy muzsik áll
és muzsikál.

*

A fegyelem a fő

A tiszthelyettes az utált
tábornokának szalutált.

*

Zöldtó

Tengerszem: –
beugranék,
ha volna merszem.

*

Rím

Inog a fűrész,
mint egy letört
fű-rész.

*

Egy hervadt nőszirom
s mellette őszi rom.