« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Pogonyi Pál (1955-)
haikui

 

Lepke-haikuk

Egy lepke szárnyán
billeg a rét téridő
kontíniuma.

*

Nem tévedhetsz el.
Lepkék szárnyán országod
hegy és vízrajza.

*

Bomlott gyöngysor a
sínek fölött. Kezemben
megrándult a kezed.

*

Felröppen a rét
vaskos valóságából:
áttetsző álom.

*

Lepke

Egyszer egy lepke
keresztrejtvényemre ült.
Nem fejtettem meg.

*

 

"Álmoskönyv"-haikuk

Szerencsétlenség,
ha ingét a púpos
fordítva veszi föl.

*

Jószerencse ér
ha egy fekete koldus
tenyeredhez ér.

*

Váratlan öröm
ha vörösborod fehér
kancsóba töltöd.

*

Jó lesz a karmád
szappanbuborék elől
utcán ha kitérsz.

*

Pénz áll a házhoz
ha késekkel borított
utcákon járkálsz.

*

Jósors üzenet
denevérraj ha repül
mikuláscsomagba.

*

Igen rossz ómen
ha valaki forgószél
örvényébe áll.

*

 

Éj-haikuk

Talált gomb

Föld mélyéből
öltönyéről a csontgomb
hogyan gurult közénk?

*

Éjszaka

Gyöngyházfény dereng:
Füvet, csigát látnak az
ólban álmodók.

*

Olyan idegen
vagyok magamnak, főleg
amikor alszom.

*

Álom I.

Egy fűcsomóba
kezem elfelejtette
kapaszkodni kell.

*

Álom II.

Ne felejtsem el
kifésülni a hajam:
a homokvihart.

*

Egész éjjel egy
szem meredt rám. Á, csak ó-
rám foszfora volt.

*

Minden álomból
hiányzik egy jódarab
napközbeniség.

*

 

"Veled"-haikuk

Végsőkig

Cipőfűzőjét,
precíz mozdulatokkal
köti a bolond.

*

Egy gyermek

Mint kulcs a zárba
keze apja tenyerébe
úgy simult.

*

Öregember

Kutyád elkisér.
Ott a kereszt alá ül.
Vár. S absztrahál.

*

Egy öregasszony az utolsó padban

Imára kulcsolt
keze a templom váza
és statikája.

*

Gazdag ember /volt/

Pénze egy trezor,-
ő egy urnamély Örök-
léttelensége.

*

Elment. Örökre.
Egy pók mászott a falon.
Elforrt teavíz.

*

Percenként kétszáz
haiku világszerte.
Egy belőle: ez.

*

Forog a kerék.
Forgatják szüntelen a
váltott mókusok.

*

Csend

A legkissebb nesz
az a közös többszörös
mitől csend a csend.

*

Elszakadt kötél

Bármelyik fele
megfelel valamire:
kötéletesség.

*

Vonatablakon
áthúzott táj: a varjak
piktogramjai.

*

Múltam?... ó a hold:
örök ujjlenyomat a
vonatablakon.

*

 

Patak-haikuk

Meditáció

Átszűrődni a
csend kavicsai között,
csobogni tovább.

*

Esti meditáció

Partodra ültem
patak, megint. Kezd el hát
mondani mantrád.

*

Árral szemben

Hideg patak sodrát
mozdulatlan ti tartjátok:
cigányhalak.

*

Hazafelé

Ostorlámpa és
szomorúfűz, utamon
egyaránt bólogat.

*

Egy levél két oldala

Egy fűzfalevél.
Színe a Hold-, visszája:
patakcsobogás.

*

 

Tavasz-haikuk

Emlékezés

Tavasz, tavasz
szél nyalint, vadállatszagú
ifjúságom, ó.

*

A szél

Elsodorta a
bárányfelhő-dadogást.
Nagy Logopédus!

*

Középkori tavasz

A dögvész hetét
átjárta nap mint nap az
orgonaillat.

*

Áprilisi este

Illatoddal most
virágzó vadszilvafa
elcsavarognék...

*

Egy rügy á hangjára
hangolja hangszereit
télvégen a Nap.

*

Legyen már tavasz!
Néma denevérek helyett
fecskecsicsergés.

*

 

Nyár-haikuk

Mozdulatlan fák.
Mozdulatlan csenden át
hömpölyög a nyár.

*

Meleg nyár-este.
Szellemzene a csend. S
szívünk megborzong.

*

Hajnal

Fűszál- vályúban
- vizszintben a buborék -
harmatcsepp pihen.

*

 

Ősz-haikuk

Levélhullás

Levele után
sóhajt az ág: fázom, s
már most hiányzol.

*

Első hó

Zöldfehér a táj.
Talpam nyoma eltűnő.
Tizóraizom.

*

A vadgalamb

Egy percre volt csak
vendégem. De a rubin-
fény hajnalig.

*

A vándor

Mindig az a fa
morajlik fel a szélben,
amelyik alá ér.

*

Október

Néhány magányos,
köderegető kabát.
Este a parkban.

*

Más idők

Báli cipője
helyett, a bálás rúgja
szét ősz avarát.

*

Az utolsó turista

Hónapokra ő
exponálja a várost
mozdulatlanná.

*

Temetőben

Névsoros márvány.
Sok itt a hervadék, a
fájás, a halvány.

*

Rőt levél hullong
lebegve s egy hajléktalanra
zuhan.

*

Őszi fák

Barokk birkózók.
Lepereg szép, szomorú
szobortestükről.

*

 

Tél-haikuk

Holtidény

Száradt, sárga fű
a macskakövek között.
Ó, nyári terasz!

*

Öt szűk hónap, ó
gyorsítani, hogy tudnám?
nov.,dec., jan., febr., márc.?!

*

Egy sikátorban
égtájak döbbenete,
a tél testesül.

*

Hó hull. A patak
nyelvén olvadó ostya.
Léptek, ropogás.

*

Porhó lepi be
egy vén kofa kezében
a narancsokat

*

Pehely-kavargás
távoli torony körül
ha szól a harang.

*

Mától egy írás
kertünk padjain a hó:
Leülni tilos!

*

Pelyhek káosza!
Elismeréssel állok
csendséged előtt.

*

Álmában őszült
meg. Dérlepte szemöldök
a japán akác.

*

Egyre súlyosabb
paplanunk reggel. Már 5
centis hó esett.

*

Ó hová lettek
hóemberek hasáról
a szén-kő gombok?

*

Ha télt rajzolok
ceruzámban a grafit
csak fehér lehet.

*

A fák is fáznak.
Az égben gyöngyszövőnők
danáznak.
Némán.

*


Szilánkok

Puha hó alatt
járda és egy csattanás
lapul két hete.

*

Cím nélkül

Mindig az a fa
morajlik fel a szélben,
amelyik alá ér.

*

Napi hozam

Kiszáradt kút,
pókhálóin hajnal-harmat:
1/2 deciliter.

*

Más idők

Báli cipője
helyett, a bálás rúgja
szét ősz avarát.

*

Padláson

Tengericsigát
rázogat. Várja, hogy a
tenger kiessen.

*

 

Város-haikuk

Ágyulövés

Tarka tubicák!
Mért vagytok ti fagyott kés
tükör húsában?

*

 

Öregség-haikuk

Egyik lábam itt
(a Nagy Bummban)
és sehol
sincs már a másik.

*

Öregség

Álmaim között
botorkálok. De mindig
beléd botlok: négy.

*

Kutyasétáltatás este

Már nem is tudom:
én vagyok az árnyéka
vagy ő az enyém?

*

 

Haikuk a haikukról

Szóhomokóra

Fent még egy eposz
de lepereg perc alatt
és már haiku.

*

Reggel

Ez a lábujjszámolgatás ideje.
Mint mindig: öt.
Nagy az Isten!

 

Konyha-haikuk

Szenteste után

Még a mosogatószivacs is
malaszttal teljes.
És dögszagú.

*

Hiába

Egy csöpögő csap,
egy elfújt szál gyufa.
Mért nem elég ennyi
a Megvilágosodáshoz?

*

Lelassult idő

Ha csak tejforralással
foglalatoskodnék ezután,
Matuzsálemi kort is megélhetnék.

*

Törvényszerűség

Ha csak egy is van benne,
mindig az elhasznált gyufát
húzod ki a skatulyából.

*

Végítélet

Az ember meghal,
az állat kimúl,
de a konyhanövény halála
maga a Végítélet.

*

Jóslás

Kávézaccból próbálok
jósolni.
De nem látok tovább
a mosogatásnál.

*

 

Harcművészet-haikuk

Asvah-Parvatah (Ló-tartás)

A kőhídon állsz.
A kín, majd Éned foly el.
És pilléré válsz.

*

Gańgá; (Gangesz)

De szép volt! A hold!
Elefánt ormányán a
Folyóba gurult.

*

Parijata (koralljázminfa)

Koralljázminfa
illata árad. Leté-
pett virág a múlt.

*

Patatrina padamah (madár lépés)

Két kis lépéssel
az Ellen, vagy a világ
háta mögött vagy.

*

Praharah luyana (sziklatest védekezés)

Amikor nem csak
annak gondolod magad:
a szikla Te vagy.

*

Samanah

Nem más ez, mint a
testünkben szétáradó
belső lehelet.

*

Sardulah-upayah (tigris módszer)

Egyetlen csapás
elég, tigris erejét
ha alkalmazod.

*

Sarpah-upayah (kígyó-módszer)

Alulról mindent
és mindenkit legyőzhetsz.
Ha a Fent az úr.

*

Sasinasastrama-upaya (ezüstpenge-vágás)

Rőtarany háttér
előtt tenyér-lendület:
ezüst villanás.


----------------------------------------


1955-ben születtem, Egerben, és az óta is itt élek. 20-30 évesen intenzíven írogattam, és jó néhány versem meg is jelent különböző lapokban, folyóiratokban, antológiákban. Tagja voltam az egri Életjel" irodalmi csoportnak. Önálló kötetem sajnos ez idáig nem jelent meg. Életem későbbi szakaszában más dolgok váltak fontosabbá számomra (család, megélhetés, harcművészet). Kb. 1 éve újra írok verseket és prózát is, de csak az Interneten. Ezek az írások megtalálhatók a www.fullextra.com honlapon, Paulus név alatt. (Haikukat is egy éve barkácsolok.)

Honlap: http://www.g-portal.hu/portal/paulusia/