« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Baranczó Bertalan
19 DOMOSZLÓI HAIKU

 

Tavasz

Bókoló bibe
ereszkedik hajolva…
Harmatos násztánc.


Nyár

Nyitott napernyő
bucskázik…, hentereg -
pajzán szellő fú!

Korán felkelvén,
kúszó hajnalkát nézek
reggelim közben.

Izzó parazsunk
sercegő szalonnát süt -
barátok körbe.

Lép fűre bátran
doromboló macska-lány…
Tücsök, menekülj!

Merre vagy kedves?
Árva madár-szívem száll,
öledbe vágyik.

Nyári virágok
virítva ujjongnak, ó! -
esti locsolás.

Korán serkentem:
friss, hajnali fű-harmat
hűsíti talpam.

A bolond szomszéd
vízért jön; kárál, pöröl -
körülte senki.

Kertünk harmatán
- nyári csillagok alatt -
hadd bújjak melléd!

Nyári rekkenő
pincébe űz: szomszédhoz
egy pohár borra.


Ősz

Természet játszik
rajtad őszi dallamot,
lengő szélcsengőm!


Tél

Téli csupasz kert.
A hátsó kerítés-vég
halvány ködbe vész.

Telelő kertünk:
vékony hó alól csak a
hanga színesül.

Trágyaforgató
villámra dőlve látom:
szomszéd jön haza.

A repedező
házban magányos öreg -
kívül hóesés.

Fönn tornyosulnak
az este hópárnái -
keserves gyalog.

Hó-dunna rajta!
Csak tél múltán ízlelem
lestyánom zöldjét.

Szomorú sorsunk…
Mi lesz veled nélkülünk,
domoszlói kert?!