« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Nagy Ferenc
haikui
http://www.hokkento.szeged.hu/irodalom/nagyf.htm
(I/1. 1996. szeptember 18.)

 

Eső szemerkél,
a fák ágain csöppek.
Ázott tyúk gubbaszt.

*

Hervadt fűszálakon
esőcseppben fény fürdik.
Kezed arcomon.

*

A fűszálakra
fagynak ezüstje csorgott.
Telihold ragyog.

*

 

Nagy Ferenc
7x7 haiku avagy
A cseresznyevirág árus nagyasszony látogatása
Magánkiadás [Szakállas Nyomda], Barcs, 1993, 23 oldal


HOGY Ml A HAIKU?

1. Mester mód csiszolt
sokszögű, soklapú kincs,
de nem drágakő.

2. Fotó, melyen a
pillanat ha rögzül is,
tovább él bennünk.

3. Ha így nem értjük,
faggassuk Kosztolányi
s Faludy Mestert.

4. S végezetül: ha
Ők sem győztek meg, mindegy,
ha-iku, ha nem.


I. FEJEZET
melyben a szerző
hangot ad azon érzetének, miszerint sej-
teni véli, hogy Ősz van. Bizonyságul
megérzése helyessége felől, felkel íróasz-
tala mellől, elfogyasztja kamilla- és csa-
lánfőzetből készült teáját, meleg felöltőt
ölt és kilép az ajtón. Rövidesen megnyu-
godva tér vissza, mert immáron teljes-
séggel bizonyos előtte, hogy valóban ősz
van...

5. Zsibbad már, lomhul
a táncos fák erdeje:
trágyáit a lomb, hull.

6. Öreg tölgy legyint
- Fenn, vonuló madarak:
vert seregeink.

7. Itt mindig ölnek -
Vallanak a túlélők,
az örökzöldek.

8. Gyümölcs-múmia
fülönfüggőket visel
meggyfa, almafa.

9. Testőr fagy leskel
- Ho-hó, Falloszok hava,
lassan a testtel!

10. Lám az ősz-utót
űzi, hajtja már a Tél,
ama bősz utód.

11. Túlnan a sör-kert
platánjai lángolnak
infra-vörösben.

12. S aranymetszve itt,
az alkonyi Nap festi
akvarelljeit.

13. Vesd takaródat
kivert kutyáidra, Ősz:
nézd - vakaróznak.

14. Szerencsés a nap,
mikor Öreganyámnak
szólítottalak...


II. FEJEZET
melyben a szerző
miután elköszönt idős öreganyjától,
meglepetve tapasztalja, hogy odakint
nagyon hideg van. Ebből következtet
valamire, melyből adódóan úgy határoz,
hogy a vacsorát ágyában költi el
s ma este kivételesen több, eladdig
elhanyagolt szenvedélyének is hódol...

15. Rozsdáit veresen,
hervad hitem hava, bár
még nincs éjszaka.

16. Kilép a Télbe,
áll, faképnél hagyottan,
bénán, fagyottan.

17. Méltó szó ha van
tetteidre, úgy mondd el
nékem, Önmagam.

18. Aggódom, ha szánsz,
menj most, kérlek s hozz reám
csendesebb magányt!

19. Hatalmas Tudás!
Hars húsod csontig falják:
mérgezett Almát!

20. Nézd, Ők vernek, kik
nálamnál jobban félnek!
Szólsz - Úgy kell nekik!

21. Szép Karácsonyunk
s Jézuskánk - köszöntünk! Ma
nem harácsolunk.


III. FEJEZET
melyben a szerző
érkezését várja egy gyönyörű hajadon-
nak, aki ugyan nem szerelme s nem
is közeli hozzátartozója, és úgy lehet,
sohasem látta Öt azelőtt, de rémlik,
mintha valahol mégis olvasott volna fe-
lőle...

22. Roskadó hó, jég,
nyögjetek halk imát most
a Tél apóért!

23. Aggódni kár itt:
beszédes tócsák jelzik
agóniáit.

24. Nyergelj, s fordulj a
csapattal, Zodiákus,
tíz és két Mágus!

25. Hadd köszöntselek
hát végre Viktória,
tündér kikelet.

26. Ragyogtasd, szépem,
kincsed kollekcióit
- lebírsz egészen.

27. S nevess, kacagj csak,
károgót dalra bírj, ám
maradj magadnak!

28. Tudom, Kikelet,
hány bugris Forradalom
kezdett ki veled.

29. És nézd, a hitvány
kukkoló Hold is leskel,
pubertás kislány.

30. Három stáción
érzik-vérzik át mézes
menstruációd.

31. S holnap egy aktust
kér tőled a Herceg, ha
nem kap infarktust.

32. Nézd hát el, hogy most-
már nem túl fíckós, hisz vén,
akár a Kozmosz.

33. Látod, Kikelet,
hány és hány suhanc szél is
udvarol neked!


IV. FEJEZET
melyben a szerző
köszönti Nagynénjét, a Cseresznyevirág
árus Nagyasszonyt, kinek távoli unoka-
húga iránt platonikus és egyéb szere-
lemre lobban; ám a lányka, Kis Tila-
lomfa közli, ezen égtájak alatt nincs
ínyére vele időzni, különben is azonnal
indul valahova s ezzel visszakíséri a szer-
zőt otthonába...

34. Szívek hírnöke,
Cseresznyevirág árus
Nagyasszony, Május!

35. Vigy Te a Nyárba,
nézd, hajnalra nyílik a
Hold teaháza.

36. Teafű illat
terjeng - Érdekel is most,
mit ír a hírlap!

37. Fák lila lombja
mögött rejtezik Ő, a
Kis Tilalomfa.

38. Tűnődöm titkán,
de nem mond el semmit, a
kínai kislány.

39. Nyár szele ringat,
hűvös, akár az éj nagy,
kék vatelinja.

40. Friss tea gőze
ölel, gomolyog s lám csak,
hív, csal az Őszbe,

41. rejtve szép-magát
dús barack-virágba a
kínai lányka...


V. FEJEZET
melyben a szerző
kulcsra zárja különbejáratú magánya
ajtaját, friss teát főz, ágyba bújik s Kínai
és Japán költőket olvas Kosztolányi
Dezső fordításában. Nagysokára aztán
lámpást olt és falnak fordulva arról
álmodik, hogy ami vele történt, csupán
mese volt...

42. Hű Mese-mátkám,
csillag-jegyesem: Hajnal -
már te se várj rám.

43. Elmúlt ím, éjfél;
a Hold házában várnak,
eredj, Tündérkém.

44. Nyitva van, jöjj be!
Hazudj, valami szépet,
hetedhét Törpe!

45. Fegyverem - nicsak -
rozsda-csipkés kard! - Várhat
Csipkerózsika.

46. Vasorrú Bába!
Orrod holdfény krómozza:
- légy a dadám ma!

47. Hétfejű Sárkány!
A hét Törpe a túszom:
- add a Királylányt!

48. Jöjj Hófehérke,
öleld hiszékeny szívem
most hófehérre!


VÉGEZETÜL
a szerző
leleplezően megjegyzi, az itt olvasható
versek gyűjteménye sem teljesen önálló
munkája s ezt az alábbiakkal indokolja:

49. ...mert mikor írtam
képzeld, folyton beleszólt
a vén Telihold...