« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Bali János (1976-)
haikui


1994. NYÁR (Tata)

1.
A lemenő nap
megcsillogtatja a fán
a kék tó vizét.

2.
Kis bogár mászott
végig a lábam szárán.
Csendben rámköszönt.

3.
Szél fúj fülembe,
és sistereg csendesen.
A vizet nézem.

4.
Felhők siklanak
a szűntelen kék égen.
Csendben várok rád.

5.
A kis cédrus sír.
Egyedül érzi magát,
csendben meghal ő.

6.
A hullám alszik,
a fecskék símogatják.
Nem bántják álmát.

7.
Rámzuhan az ég,
már félve nézek fel rá.
Talán túlélem.

8.
Halkan zúg a csend,
oly tiszta ez a zene.
Már nem fed lepel.

9.
Szél fújja arcom,
nem takarom el félve.
Bátran szemezek.

10.
A hal hangtalan.
Ő nem kiabál veled.
Te se kiabálj!

11.
Vadszőlő fut fel
az ódon vár falára,
csendben néz engem.

12.
Csukva van szemem,
csak illatokat érzek,
pedig már alszom.

13.
Olyan kék az ég,
és annyira vonz engem.
Meglátogatom.

14.
Lassan bukik le
a kicsike vadkacsa.
Hol van a társad?

15.
Csendben fúj a szél.
Én futok a felhőkkel.
Te jöjj utánam!

16.
Ne üldözz engem
te roppant merő kékség!
Szeretlek téged!

17.
Egy hangya ül itt,
bemutatkozott nekem.
Kezet fogtunk hát.

18.
Itt nincs már szent hegy.
Itt csakis sivárság van.
De mégis jobb itt.

19.
Nem csobog a víz,
hangtalanul úszik el.
Megsüketültem!

20.
Cikk-cakkban száll el
egy kis könnyű pillangó.
Utánaszállok!

21.
Kismadárként száll
egy kósza bárányfelhő,
s néha béget.

22.
Roppant hegylábnál
ölellek át édesem.
Szoríts erősen!

 

1997. TÉL (Szolnok)

1.
Nyisd hát föl szemed!
Nemcsak neved szép, tested
üdén csábít most.

2.
Szemedbe csillan
a tenger és az égbolt
lágy kékes fénye.

3.
Nézd, hogyan hullik
a lisztfehér boldogság.
Tél kacag most rád.

 

1999. NYÁR (Szolnok)

1.
Nap érlelt termést
sokszínű, vidám dombon.
Édes hús számban.

2.
Mézízű a nyár.
Te tarka pillangó vagy,
bámullak téged.

3.
Langymeleg szél fúj.
Hajadba túr szelíden,
csiklandoz téged.

4.
Karcsú törzsű fák.
Nem tör ketté titeket
sohasem vihar.

5.
Taxin érkezik
és megpihen kertemben
a forró nyár.

6.
Napsugár keze
vetkőztet meztelenre.
Gátlásunk eltűnt.

7.
Tóparton állva
sokezernyi tükörben
látom a napot.

8.
Autó táncol
az út felett, veled most
délibáb játszik.

9.
Tested érintem
fürdés után, nedvesen.
Szárítkozz kedves!

10.
Lenyugszik a nap.
Még rád nevet egyszer, majd
eltűnik csendben.

11.
Sminket ma este
langymeleg eső és könny
mos el arcodon.

 

2000. TAVASZ-NYÁR (Szolnok)

1.
Szél fújja hajam.
A nap nem égeti már
a régi házat.

2.
Susogó lombok
között sétál egy kislány.
Könnyeit törli.

3.
Lobogva ég el
az idei szép tavasz.
Nyár ontja tüzét.

4.
Eső után már
frissebb a nyári mező.
Szakíts virágot!

5.
Telefonnal a
kezemben várlak téged.
Hívj fel most édes!

6.
Mocskosul zuhog.
Nedves testemre tapad
a szürke múlt.

7.
00110
1101001
01000

8.
Munka és munka…
Munka, munka és munka…
Munka, munka és…

9.
Hol vagy most édes?
Én kereslek mindenütt…
Sehol sem lellek!

10.
Erőm most elhagy.
Ma ez az utolsó vers.
Újra meghalok.

11.
Felhők mögül a
Nap szórja száz sugarát.
Újra reggel van.

12.
Édes gyümölcsnek
leve csöppen ajkadról.
Harapj bele még!

13.
Levél hullott a
lábaim elé reggel.
Te is egyedül?…

14.
Írógép kopog
a hajnali teraszon.
Vers születik ma.

15.
Csendet akarok
csinálni a fejemben,
mert most nagyon zúg.

 

2001. TÉL (Szolnok)

1.
Friss kenyér. Olcsó.
Mindig itt veszem. Tél van.
Csak a sor hosszú.

 

2004. NYÁR (Kétpó)

1.
Madár csiripel.
Szél mozgatta ágon ül,
árnyékban pihen.

2.
Megcsobbanó víz
cseppje szivárvány íven
hosszasan repül.

3.
Bárányfelhő száll
kék ég peremén csendben.
Egyedül, árván.

 

2004. NYÁR (Larnaca)

1.

Színes kavicsok.
Tenger koptatta őket
kerekre, szépre.

2.
Sós levegőt fúj
a szél arcomba este.
Tenger morajlik.

3.
Mellém ült öreg
kabátjában az arany nap.
Madarat lesünk.

4.
Ókori romnál
a történelem szele
simítja arcom.

5.
Repülőn szállok,
alattam a tengerkék
mélység elmarad.

6.
Kis halak úsznak
a kristálytiszta vízben.
Nyugodt a tenger.

7.
Reggeli pára
takarja a felkelő
napot. Ébredek…

8.
Templomnál állok.
Miben hiszek? Nem tudom!
Választ akarok!

 

2004. NYÁR (Budapest)

1.
Elfutnak a fák.
A vonat már hazavisz.
Aludni vágyom.

 

2015. TÉL (Budapest)
2 búcsúhaiku Fodor Ákos haikuköltő emlékére

A szél tovább fúj.
Zárójelbe teszi az
utolsó telet.

A költő pihen.
A folyó továbbfolyik.
A vers elillan.