« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Szűgyi Zoltán (1953-)
haikui


[HAIKU-SZERŰ VERSEIBŐL]
Amint vagyok, Egybegyűjtött versek,
Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2003

EMLÉKMŰ

Bronzba öntött
lovas.
Kezében kivont karddal.
Egyedül.


VIRÁG

Virág. Te illat.
Szirom. Ha tapintlak.
Ékes íz.
Szinte hallak.


FENYŐ

Ágában tél. Él.
Ágában.
Zord. Konok.
Tűlevelében vagyok.

 

PILLANGÓHAIKUK
pillangóversek, Orpheusz Kiadó, Budapest, 2009, 84 oldal

Vannak versek, melyek olyanok,
mint a pillangók:
az érintésbe belepusztulnak -
ne bántsátok a pillangókat.


Pillangóhaiku a fényről

Előttem szökell.
Kecses, karcsú – gondolat.
Tavaszodó fény.


Pillangóhaiku az illanó szépségről

Illanó szépség –
hadd őrizzem mosolyod
– lebegj! Simogass!


Pillangóhaiku a megjelenésről

Mikor megjelensz
- északra vagy délre állj -,
vizet meríts csak.


Pillangóhaiku az égi fájdalomról

Ne tépd le rózsád.
Szünetel ünnepnapon
az égi fájdalom.


Pillangóhaiku az alkonyatról

Vizek között áll.
Fátyolban - omló hajjal.
Zengő alkonyat.


Pillangóhaiku az új napról

Máglya lobban fel.
Hárfa, lant, kürt, dob, síp szól.
Új nap alkonyul.


Pillangóhaiku az öreg kutyáról

Megöregedett
kutyám betegen hever.
Sírok. Kesergek.


Pillangóhaiku az álomról

Földi italát
hadd igya ki a halál - ha
megjő álmomban.


Pillangóhaiku a kőrózsáról

Zord hideg. Hó. Jég.
Csitt! Ne szólalj, ne mozdulj -
kőrózsa! Alszik.


Pillangóhaiku a lakomáról

Káprázatrigók.
Nem hőstett. Nem dicsőség.
Viharlakoma.


Pillangóhaiku a hazátlanságról
a 60 éves Mózsi Ferencnek

Őseid földjén -
ím, jövevénnyé lettél.
Hol van hazád - hol?


Pillangóhaiku az ármányról

Ármány. Tábort vert -
nem merül el, sem meg nem
ég - sorsszerűen.


Pillangóhaiku a negyven napról

Negyven nap maradt.
Illatozó szavakért -
ne hajolj le. Ne!


Pillangóhaiku a készülődésről

Álmot nem ízlel.
Szemtől megvonja a szépet.
Készülődik. El.


Pillangóhaiku a gonosz időről

Gonosz időben
- ne haragudj a folyóra -
csak hívd vissza. Őt.


Pillangóhaiku a kertről

Váram lett kertem.
Örökkévaló - ki vagy -,
látsz-e még engem?


Pillangóhaiku az ünnepi csokorról

Pálma, mirtusz, fűz-
fagally, cédrusalma – ó,
meglegyenek mind!


Pillangóhaiku a fehér vasárnapról

Fehér vasárnap.
Ily napon – ó mért járhat
halál, s fájdalom?


Pillangóhaiku B. A. koszorújára

Rendíthetetlen
arc-kép-rajz-jel-szó dalod
vigasztalásunk.


Pillangóhaiku a gyásznapokról

Falra vetülő
árnykép. Tíz hosszú gyásznap.
Csörgő. Feszület.


Pillangóhaiku-csendélet

Porfényes székek.
Aszalt almaszeletek.
Asztalfőn a bölcső.


Karácsonyi pillangóhaiku

Lelked, ha nem szól –
testemből kihull kezed,
s én - én elveszek.


Pillangóhaiku a kételyről

Hitem töretlen.
Ó, kétely gyötör mégis.
Mit nem teszek jól?


Pillangóhaiku a szeretetről

Veled maradok.
S nem lesz többé, hogy te itt -
a szeretet amott.


Pillangóhaiku a versről

Születő versem
pillangóvá lesz immár.
S csak száll. Száll, száll. Száll.

*

 

PILLANGÓHAIKU A GYERMEKRŐL
Kéziratként, a szerző karácsonyi üdvözlete, 2010

Karomon pihen.
Embernyi gyönyörűség
- sírása kísér.

*

 

Magyar Műhely, 55. évf., 2011, (1. szám) 155. szám, 15. oldal:

Pillangóhaiku a sóvárgó szellemről

Sóvárgó szellem.
Napozik a szépség helyén
- aranyheverőn.


Pillangóhaiku a kietlenről

Sem út. Sem ösvény.
Csak hegy. Por. A kietlenben
fügekalács sincs.


Pillangóhaiku a bölcsekről

Bíborban ülnek.
Engesztelhetetlenül.
Gyöngykő padokon.

*

 

Hármaspillér: Isten, természet, vers, Onagy Zoltán interjúja, Irodalmi Jelen, 2010. január 7.