« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Danyi Zoltán (1972-)
haiku-szerű versei
Gyümölcsversek, zEtna Kiadó, Zenta, Vulkánfíber könyvek 5, 2006, 58 oldal


Vizek iránya

Vissza addig, ahonnan újra lehet.
Végigpróbálni egy másik verziót.

Egy akvarell, ahogy elmosódik –

 

Szóló

Mintha húrok nélküli csellón játszana.

A lassan ölő szóló kíséretében
csend ereszkedik a part menti fák közé.

 

Lombhullató

Villódzó levelek a szélben.
Az egyetlen bizonyosság.

Ott áll

Zöld ív zárja majd körül,
mint vizet a sárguló pohár.

 

Naspolya

Ereszkedő köd és szitáló eső
mossa a kertben a naspolyafát.

Ebben a lassú szitálásban vagy,
ebben a szelíd ereszkedésben -

 

Rejtély

Madár, fakérgen lekúszó napfény –
nem lehetetlen, az árnyék földet ér.

Sohase tudod meg, ki tette.

 

Nem menti

Alma a földön.
Nem emeli fel,
nem viszi magával.
Nem menti meg.

 

Tévedés

Minden tévedésed
egy elmulasztott szürkület,
egy elveszített hajnal.

 

Nap, éj

a sötétséget fény rejti el
a fényt egy ág takarja

 

Finom késekkel

finom késekkel dolgozzál majd
uram
áll egy összegyűrt papírlapon

 

Alma

Fiatal almafák nem
látszanak a vakító
fehérben, ami eltűnt.

 

A fa árnyéka

A fa árnyéka a végtelenben kezdődik –

 

Málna

Egy tűszálaktól szőrös gally
gyümölcsbe nyíló sóvárgása -

Minden megismételhetetlen.

 

Cseresznyekorona

Csak az látja, kinek elsőre feldereng.
Vastag ágak közt királyi trón.
Nem teszek semmit, szótlanul ülök.
Levelek rostálják a napot.

 

http://danyi.on.neobee.net/main/vers.html#gyumolcsversek
http://www.jamk.hu/ujforras/060301.htm
http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2006/08/19/main.php?l=j2.htm