« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

Papp p Tibor haiku fordításai

 

Papp p Tibor (1970-)
TAUTOLÓGIA

(versről versben)
Új Symposion, 1991/1-2, 16. oldal

I
hokku

Fásult idill a
remény. - Másutt nem ível
így a gerlepár.

Feszültség nélkül
elhal. - Elült szél hűtlen
ikreket sirat.

Párodtól el a
galád csent. - Várod oldó
patakcsókjait.

Lelhet ő hokku-t,
hasztalan kínt. - Legelő
mélység mosolyod.

A hokku léte
megrabolt nyár. - Tahóknak
5-7-5, nem több.

 

II
renga

Hokku-val indul.
- Sok kurta morásnak ez
vált szabályává.

Felel reá vakiku:
Kelepelő kétszer hét.

„Rövid dal", hasadsz
már. - Tövig, ha szellő jár
sajogni megszűnsz.

Égi tankából szakadsz.
Régi láncdalt a nap költ.

Völgyhátat dugdos
a tél. - Tölgyágat földig
ítél hajolni.

Patak tapad az égre.
Havat hord ezer felleg.

Hajó orozta
furcsa mag. - Haló tűzben
lélek nem lohad.

Üszköt kósza madár szab.
Tüsköt kutat, s gyöngyöt kap.

Renga-lánc ölel
ójapán táj. - Reng a vers,
hont itt nem talál.

Földet emészt el a mag.
Zöldet ígér, mégsem ad.

Árát a szépnek
meg nem tagadtad. - Szárát
a volt ím űzi.

Ereit futja élet.
Levelét festi ábránd.

Rónatepsibe
fényt a jégverés fojt. - Ró
napterhelt igét.

Jajdalt az eső szitál.
Hajnalt vak senki kiált.

 

III
haiku

Csempész tájaim már
rohad. - Nem fészkel benne
puha pillanat.

Holdba veszett eb
harap. - Holtba botolva
dalom égbe fagy.

Haikum csele
jógaagy. - Hamis utak
lelke omlatag.

Jövőunt hernyóm
végzete láp. - Szövődő
álma a tegnap.

Életem örli
a kőmadár. - Képletet
dúdol, s körbejár.