« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Bencze Balázs (1967-)
HAIKUK
Kéziratként a szerzőtől

 

VARIÁCIÓK HOLDRA

Nem foltos a Hold,
csak a szemem látja úgy,
mert tökéletlen.

Milyen vén a Hold!
Hideg, foltos óntányér,
mégsem fázom most

Éjjel, útközben
fa mögé bújt el a Hold;
árnyék esett rám

Csak egy kis rés kell
a felhőn, s azon át, Hold,
összekacsintunk

Hegy mögé süllyed
a hízó Hold estetájt.
Még szégyenlős. Vár

Port rúg a lábam.
Én a Holdat nézem épp,
Ennyi épp elég...

Nem tolakodás,
ha benéz az ablakon
a ráérő Hold

Sajtot tűztek fel
a varjak az ághegyre,
s lám - megkóstolták

Arcába nevet
a városi lámpahad
ő bölcsen hallgat

A Holdra vágyom
Onnan a Föld csak színes
gyönyörű golyó...

 

VARIÁCIÓK AZ IGAZSÁGRA

Ó, Paradoxon!
Szeretlek, mert nem értlek,
s így leszek bölcsebb.

Ha figyelhetném
tét nélkül a világot,
nem érdekelne...

Éhes kismalac!
finom a kukorica,
és a kolbász is...

Minden hazugság,
hisz a bronzkolosszus is
viaszból készül

A nemtudásnál
csak a tudás csüggesztőbb:
- már reményed sincs

Ha megtalálnám
a végső OK nyugalmát,
bölcsebb lennék-e?
- A kiásott gödörből
Nem kerül ki több gyémánt...

 

VARIÁCIÓK SOROKRA ÉS HANGULATRA

Hosszú országút!
Én inkább otthon lakom,
Hogyha jössz, várlak.

Régi kolostor.
Égi bársony, csillagpor
Ezeréves kő...

Rongyból szőtt színek
Olcsó itt az öröklét!
Nincsen másik út.

Piszkos mindenem.
Halottnak szól a harang
Nincs virág sehol.

Metsző szél süvölt.
Esti visszhang, vihar, szél
Kígyómászta kő

Homályos üveg
Ócska deszkán vén halott
Késő délután.

Patakhordta kő.
Kenyér, túró, hideg sör;
Kakukkszó, emlék.

Sötét erdő zúg
Még a bagoly sem huhog
Nem lát senki sem.

Sötét vizű tó...
Kopasz dombon szél süvít
Kettévált az út.

„Vándormadarak!
Én inkább otthon lakom"
- szólt a vén bolond.

Már világos van.
Romok között jár a Hold
- ez való nekünk.

Minden hiába!
Magas nekem ez a hegy!
Völgybe térek én.

Hosszú betegség
Várok, várok, mégse jössz.
Fázom, fúj a szél.

Füstös háztetők...
Erdő szélén tölgyfa áll
Boldog, ami él...

Messze van a hegy
Hallgatózó csillagok
Békesség van itt.

Kanyarog az út
Korhadt fában vén bogár
Sosem lesz holnap.

Beborult az ég
Korhadt fában vén bogár
Hát, ez a vénség?

Senki sincs otthon
Fa mögé bújt el a Hold
Fekete a hó

Hát itt vagy, Halál!
Tó tükrében gyertyafény
Járatlan mező...

Nyugaton élek;
- föld alá bújt a patak -
Végtelen ösvény...

Régi kolostor.
Éles árnyék, néma csend.
Vándorlok tovább...

Itt eső esik,
Vén szerzetes körmölget,
Tolvaj vigyorog.

Hegytetőn csontok:
Nincsen más, csak ami volt,
Kakukkszó, emlék.

Régi kolostor.
Az istenek alszanak
Ó, itt hűvös van!

Sáros lábú lúd!
Hullócsillag az égen.
Békesség van itt.

Ősi kőbálvány.
Ócska deszkán vén halott
Ki panaszkodik...?