« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Tas György (1965-)
haikui
Kéziratként a szerzőtől


Chaos

Minden névtelen
még. Nincs semmi, ami van.
Minden ugyanaz.


Élet - Haiku

Locsogó forrás
tükrének bókol a fűz.
Egy kavics gördül.


Gnothi seauton

Aki van, jövőt keres,
aki volt, múltat emleget,
aki lesz, önmagába néz.


Újrarendeződés

Minden névtelen,
már nincs semmi, ami volt,
s minden újra ok.


Haikuk Ghyczy György
festőművész képeihez

Milyen apró az
ember: mit épít, maga
fölé emeli.

*

Múltunk árnyaként
hirtelen sötétednek
a néma kövek.


Mint rémült arc, egy
kapu tántorog régi
romjaink között.

*

Fény ékelődött
az árnyak közé, s ott
egy szín felsikolt.

*

Szereted-e még
az utat, mit magadból
rég teremtettél?

*

Fal-hűvös csönd… Állj
meg előtte és csodáld,
mint' tükröt néznél.

*

A csönd hirtelen,
csak szavaink érkeznek
a lusta múltból.

*

Bezárt ablakok
mögül nézem, mit tettem -
és azt, amit nem.

*

Nézd a kapukat:
régen falba zárt sebek
- s áteresztenek.

*

Szín-hangok

Festve sorban a
betűk. Jó szót keresnek
életeinknek.

*

Mint óriás hullám,
parasztház dacol égi
és földi pusztán.

*

Ahol elfogy a
fal, görbül, szenved, meghal,
ott egy kapu él.

*

Mikor behunyod
szemed s állsz, már csak kő vagy,
nem cél és nem vágy.

*

A lépcsők lassú
léptek. A falak s kapuk
fáradt félelmek.

*

Mint gyermeksírás,
egy szín csap ki a képből
s lelkemig fröcsköl.

*

Megszoktuk egymás
kezét, s így hosszú láncba
fűztük a csöndet.

*

Mint torpanó vad,
egy arc sejlik a múltból
ívekbe zártan.

*

A falak lassan,
kövenként fekszenek el.
Érted-e mindezt?

*

Elhajlanak a
színek s megkövülnek.
Kapukat szülnek.

*

Ide jöttél s nézed
a csöndbezárt sikolyt. De
benned most mi szól?

*

Mint az élet, egy
kapu akkor legnagyobb,
mikor benne állsz.

*

E színből épült
kapuk lásd, tovább élnek,
mint a kemény kő.

 

1965-ben születtem Budapesten. Angliában élek, de magyarul fog a tollam. Nevem Vezekényi György, de publikálásra a Tas György művésznevet használom.