« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Hozánk Krisztina (1973-)
haikui
Kéziratként a szerzőtől

 

Fojtott üvöltés
keserű a magányod
pokla menekülsz

Rothadó almák
férgek tekeregnek az
élet romjain

Börtön falai
között pillangók lesznek
az álomképek

A percek íve
egybetartja a múló
széteső időt

Égnek a könnyek
a szánnivaló lelkek
nyomora láttán

 

Négy haiku egy témára

Izzó tekintet
elakadó lélegzet
robbanó vágyak

Repülő gombok
az érintésed, mint a
parázs, úgy éget

Vad marcangoló
csókok féktelen tüze
messze az ágyad

Ránduló sikoly
és érezlek a végső
örvényben téged

 

Tavasz

Ébredő hajnal
csal a fénylő természet
reményt hazudik

 

Nyár

Lángoló égbolt
ájult forróság tompít
boldog kábulat

 

Ősz

A rózsa vére
halkan csordogál, a föld
kéjesen issza

 

Tél

Jeges fuvallat
dermedt madár a hóban
megfagy egyedül

 

Temetés

Végtelen halmok
szétmálló göröngy hullik
ujjaim közül

 

Tor

A gőzölgő vért
idétlenül vihogva
hiénák isszák

 

Magány

Egy sziklán állok
mindenhol jéggé dermedt
fagyott hullámok

 

Út

Kiszáradt békák
tátongó sebek, izzó
poros napsütés

 

Éjszaka

Kiürült üveg
vánszorgó másodpercek
hajnali három

 

Zene

Álomszép dallam
lehunyt szemmel hallgatom
keselyűk tépnek

 

Nappal

Éjsötét szoba
lassan felizzó parázs
fájó lélegzet

 

Út

Felszálló pára
fehéren izzó völgyek
elnémult sikoly

A lépcsőfokok
koponyák sokasága
várnak valahol

Szétmálló csontok
repeszek fúródnak egy
gondolat köré

Őrült iránytű
cél és értelem nélkül
mindig másfelé

 

Pillanatkép

Kínzó ébredés
után vak koldus a vágy:
szánalmas alak

Keselyűszárnyon
visszatérő álomkép
marcangolta szét

a tél illatát
tárt ablakon beömlő
jégkristály sóhaj.

Olvadt-ezüst hold
fénye fest pillanatba
tízpercnyi magányt.

 

Vég

Kopog az eső
saját hamvába fulladt
a főnixmadár

 

Remény

Döglött béka; rúgd
vissza a tóba hátha
még életre kel

 

Csendélet

Hulló hópelyhek
kristályszép ragyogás a
csatornatetőn

 

Szüret

Meggyszemek a fán:
mind keserűvé szárad
vagy leszakítják

 

BUÉK

Mindjárt éjfél van
girhes kutya tomporán
vidám bolhatánc

 

Remény

Holtvágányról a
Helyi Érdekű Vasút
azonnal indul

 

Másnap

Ugyanaz a szem
látja másnak a hegyet
ébredés után

 

Szürkület

Gömbbe zárt alkony
Rémület rajzol árnyat
a házfalakra

 

Tájkép

Szivárvány lebeg
a szántóföld felett
jégeső tarolt

 

SzössZENet

Végre. Jég reped.
Magyar (h)ajkú Zen-dülés.
Lázad a tavasz.