« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Vaskó Péter (1970-)
ÁRNYÉKLOVASSÁG

(Vang So verseskönyve)
Forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/vangso/
Papírformában: Balassi Kiadó, Budapest, 2002


A kötet 22 haikuja

 

TÉL

csend végtelen csend
senki senki a hóban
varjú lábnyoma

 

Február

Vidám károgás,
hull ránk az égre öntött
fekete öröm.

 

TAVASZ

Gesztenyevirág,
hazáig vidd válladon
nehéz illatát.

 

Április

szárnyas izgalom,
az utcák kosarában
lepkék hímpora

 

Május

Szemtelen öröm,
földre teper a tavasz,
millió fűköröm.

 

NYÁR

Becsaptál, tavasz,
nyaraim kapujában
hangyák állnak őrt.

 

Titkos vidéki ágyas

oly könnyen fogan,
mint a gyümölcsfák,
s éppoly boldogan.

 

Július

Az ég halai:
felhők, csönd, meleg párák,
és még valami.

 

Kérdés a helyesen feltett válaszra

Egy kis tücsök dalba fog.
Mért taszítják
egymást a csillagok?

 

Él

Fénylő délután,
a késre kék lepke száll,
gazdátlan álom.

 

Augusztus

Részegít a hold,
kezünkből isszuk a hűs,
fénylő alkoholt.

 

ŐSZ

Elállt a vihar,
az avar közt elázott
sündisznó szipog.

 

Sarkamban a hold

Kit keresel, mondd,
betörve ablakaim,
Halottak Napja?!

 

Október

Rég voltál nálam,
most a csönd is elkerül -
sikló a nádban.

 

Hónapos szoba

Pár pohár halál,
öröm, unalom,
mindenféle papírok.

 

Ősz szálak

Rémült vadkacsák
fröcskölő futása, halk
vidrasuhanás.

 

Talált tárgy

Mindene sáros,
útszélen hever
az utcákká gyűrt város.

 

November

Alszik a templom,
a gyertyákról a lángot
lenyalja a szél.

 

TÉL

Az ősz: fájdalom,
de a hóban béke van,
tiltott, vad gyümölcs.

 

Avar

Szomorú határ,
az erdőkben elásva
utak csontjai.

 

Favágókkal ebédel

Hó a fák között.
Utamon az öregség
átjár, mint a köd.

 

Az udvar halottai

szégyenlős tölgyek,
nem mos le semmit a tél,
csak levetkőztet

 

Lásd még!
Vaskó Péter: 4 haiku, Sárkányfű, Szépirodalmi és kulturális folyóirat I. évfolyam 2. szám, 1996. október, 16. oldal