« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Béky Gellért (1924-)
haikui

Az "Elveszett paradicsom" című ciklusból:

Mezítelenül
elveszett paradicsom
Isten humora


Az "Experimentum in Haiku" ciklusából:

Buddha mosolya
halkan a virág forog
benne szatori.

Szent pogányok ők
mi pogány keresztények
vaj’, ki üdvözül?

Csupasz a tanya
őszi avar, falevél
hó a szemfedő.


Béky Gellért: „Ábel" Japánban
In: Szabó Ferenc (szerk.): Magyar jezsuiták vallomásai I-II.
Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, Budapest, 1998

Interjú P. Béky Gellért jezsuitával (Új Ember, 2006.05.07.)

7 Nap, 1999.12.23
http://www.kzs.hu/hmvhir/article.asp?date=1999.12.23&art=3441
Béky Gellért jezsuita atya 1924-ben, Üllőn született.
Édesapja vonatos, édesanyja Kovács Margit háztartásbeli. A
10 gyermekes família legkisebb fia, ma már csak ketten
élnek a családból. Erősen vallásos családban nevelkedett.
Iskoláit itt végezte, ezután Budapesten járt a kőbányai
Szent László Gimnáziumba, ahol érettségizett. A szegedi
jezsuita rend főiskoláján három évig filozófiát tanult, az
1948-as államosítás után három évig Németországban ifjúsági
munkát végzett a rend kötelékében. 1951-ben került
Hollandiába, ahol teológiát tanult 1955-ig. Ekkor a rend
önkéntes fiatalokat keresett japán misszióba. 1955-től
1997-ig Japánban tanított teológiát, művelődéstörténetet,
majd 1977-ben tért vissza Magyarországra. Jelenleg a
hódmezővásárhelyi plébánián teljesít szolgálatot.

Többet adtam, mint kaptam

A jezsuita rend tagja, spanyol és magyar állampolgár.
Kurzusok, lelkigyakorlatok tartása a feladata,
könyvismertetéseket ír, az eszmei áramlatokat értelmezi
keresztény szempontból, legyen az a biológia legfejlettebb
kutatási területe -- például a klónozás. A Szentírás
értelmezése a kereszténység szempontjai szerint: erről is
véleményt lehet és kell mondani. Nyolc nyelven beszél,
köztük van a latin, az ógörög és a japán. Három éve él
köztünk, akár naponta találkozhatunk vele. E heti vendégünk
a Szent István Plébániáról Béky Gellért jezsuita atya.

....: Japán a köztudatban nem kimondottan keresztény
vallású ország. Rosszul tudjuk?

B. G.: Valóban nem, de mint mindenütt a világon a vallás
volt minden kezdetek kezdete. Az oktatás, a kultúra, a
technika fejlődésének bölcsője a vallás. Japán a több ezer
éves kínai kultúra nyelvi, vallási szokásait vette át,
formálta a maga képére. Ugyanúgy, ahogy az európai kultúrára
rányomta bélyegét az ógörög hatás. Ennek ellenére Japánban
már a XVI. században Xevér Szent Ferenc térítő személyében
megjelent a kereszténység. Nem a megtérítés, hanem a
megismerés a fontos, ezáltal jobban megbecsülik egymás
vallását. A jelenség nemcsak Japánra vonatkozik, hanem
Kínára és Koreára is, ahol gombamód terjed a kereszténység
jelenleg is. Párbeszéd folyik, s nemsokára a Vatikán és
Kína között is megállapodásra kerülnek. A sok isten hite
nem vonzza az embereket. A kereszténység egyisten hite, az
ezt körülvevő erkölcs, kultúra, zene és művészet egysége és
történelmi múltja tiszteletreméltó és vonzó.

....: A hétköznapok történéseiben ez mit jelent?

B. G.: A technika kiüresíti az embert. Az anyagi világ után
a szellemi mélység után vágynak. Karácsonykor az éjféli
szentmisére rengetegen jöttek el. A nem keresztényeknek
külön kellett éjféli misét szervezni, mert már nem fértünk
el. Nagyon sok nem keresztény párt eskettünk meg. Mivel
nem voltak megkeresztelve, hét héten keresztül oktatásra
jártak, majd megáldottuk őket és ha a hivatalos esketésen
túl voltak, a keresztény szokás szerint is összeadtuk őket.
A kereszténység egységével szemben a sintoista pap esket,
de nem temet, a buddhista nem esket, de temethet. Archaikus
nyelven szólnak a hívekhez, amit azok már nem értenek,
idegenül hat. Érdekes módon nem lesznek keresztények, mivel
nincsenek megkeresztelve, mert attól már a kötelezettségek
miatt félnek.

....: Életének legnagyobb részét külföldön töltötte, abból
is 42 évet Japánban. három éve itthon van. Hogyan emlékszik
a távolban töltött évekre?

B. G.: Könnyen megszoktam ott. A japán nyelv ragozása
nagyban hasonlít a magyaréhoz. A kultúra olyan gazdag, hogy
szinte megismerhetetlen. Az esztétika, az emberek
szépérzéke és természetes udvariassága lenyűgöző, még a
legegyszerűbb, szegény emberek viselkedésében is. Az ízekhez
nehezen lehet hozzászokni. Halat ettünk minden nap, de
manapság boldogan megvagyok nélküle. A kínai konyha
közelebb állt hozzám. Az éghajlat is nagyon szélsőséges.
Több ezer kilométeres szigetország északon egy
kontinenssel, dél felől egy óceánnal, szinte mindig fúj a
szél. Nem a mi logikánk szerint élnek. Mesés vidékeken
jártam, de minél messzebbre, magasabbra megy az ember,
annál veszélyesebb helyre érkezik. Japánban én többet
kaptam, mint adtam.

....: Világot látott emberként, keresztényként a karácsonyt
hogyan látja most?

B. G.: A tartalom -- Krisztus születése -- kiveszett
belőle. A vallás és a lélek elvilágiasodott. Sok a
formaság, üzlet és hangulat lett belőle.

....: Hazatért, mivel foglalkozik?

B. G.: Kurzusok, lelkigyakorlatok. Nagyon szeretek írni.
Régebben külföldi magyar lapokba írtam, még verssel is
próbálkoztam. Nagyon sok jó barátom van a világ minden
részén. Sűrűn levelezek. Itthon nagyon jól érzem magam,
mintha el sem mentem volna.

Gerhardt József