« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Géczi János (1954-)
haikui



AZ ENCIÁN ELŐSZOBÁJA
magánkönyv, Széphalom Könyvműhely, 1993

9.

meddig nézhető
a hajnal udvarában
hogy hűl a kenyér



12.

mire lehull a
hóra a hű encián
alkoholkék lesz



13.

darázs dönög az
üres sörösüvegben
konokul nézem



14.

két cirmos fehér
bimbó a citromgallyon
melyik szakad le



15.

málnaszemsisak
a sás hegyén az isten
ilyen magányos



16.

harmatcepp hintál
a telefonkábelen
most lehallgatnak



38.

akár az urán
feleződik és ragyog
ez a délután

 

* * *

 

HAIKUK
Forrás, 2002 május http://www.forrasfolyoirat.hu/0205/geczi.html
Vö: Az egyetlen tőr balladája, Tiszatáj, Szeged, 2005, 27-30. old.
Vö. Prae, Negyedik évfolyam, 2002/1-2. szám

Terebess Gábornak

1.

kristályból épül
a lélek és kristállyá
omlik majd vissza

 

2.

vak Odüsszeusz
kapaszkaszdik egy fehér
hexameter-botba

 

3.

sárga pénzérme
tévelyeg a tenyerek
labirintusában

 

4.

a mítosz eltűnt
a fukar és sovány sor
algebrájában

 

5.

hideglelős éj
- asszony - a két telehold
parazsa mellett

 

6.

egyik latinul
másik magyarul lombul
testvér rózsaág

 

7.

ismét látom a
sárga talpakat a naphoz
mint igyekeznek

 

8.

a serpenyőben
május holdjának fénye
éppen elég súly

 

9.

madárszárnyakon
repült be a felejtés
kitárt ablakán

 

10.

szétgurult betűk
- rémülettel olvasom
a kockadobót

 

11.

diólevélen
mászik át hét vérpettyé
vel a bodobács

 

12.

piros ruhában
is oly fehér a szív a
szív a szív a szív

 

13.

függőleges hó
mélyén a talpnyom fehér
és hűs oduja

 

14.

az ég sátrában
zizeg nem fér el benne
a szitakötő

 

15.

be- és befedi
a mozdulatlansága
a mozdulatát

 

16.

a tócsa jegén
vadgalamb kopog vissza
saját képének

 

17.

álmomba kezdett
nőni a folyondár és
mégis folytatta

 

18.

gyorsan épített
hóra az árnyék sátrat
szél jön hideg lesz

 

19.

aranyhal dobta
fel magát s megcsinálta
a talapzatát

 

20. (weöres-átirat)

veszedelembe
veszprémbe tér be veszprém
veszedelembe

 

21.

már szégyenlem hogy
verset írok szédelgek
és ritmusodok

 

22.

és azt is hogyan
bántottam meg domonkost
hahóhullásban

 

23.

a folt a szóban
a meggyen a versen a
fehér ingemen

 

24.

a három soros
vers a papírra hasal
s kavicsot talál

 

25.

sárga pillangó
verdes: a tokaji bor
lágy szívverése

 

26. (meteora)

a kecskenyomban
törött vérfű piroslik
darázs szagolja

 

27.

molyszárnyakon száll
át a tavon huszonöt
éve a félhold

 

28.

a macskaszemnek
fagyöngyszínea tölgyön
is felragyodott

 

29.

a bergénia
fényes levele alatt
tenyérnyi a tél

 

* * *

 

I.

1/a

hű lámpalázas
lepke a büdösrózsa
sárga fényében


1/b

saját napjában él
és virágzik magának
a büdös rózsa.

 

2

csöpp perzsa vérfolt
ragyog a rózsalugas
mélyzöld szívében

 

3

nyílsz pecsétrózsám
illattalan? nevednek
van csupán jele

 

4

rózsa és rózsa
egyetlen levél három
árnyéka alatt

 

5

a rózsa belém
mart: csupa seb a karom
rózsától piros

 

6

halhatatlanság:
barát és bor és rózsa
ez a te neved

 

7

egyik latinul
másik magyarul lombul
testvér rózsaág

 

8

szagtalan rózsa
rajta az ékszer-darázs
jeltelen jele

 

9

vörös kövek közt
áll és bámul és töpreng
a reggel s a fű

 

10

tört cserép hasán
árnyékfű nő: szél fújja
s a bosszús isten

 

11

egy salve tibit
mormog a folyondár és
fáklyáját oltja

 

12

diólevélen
mászik át hét vérpettyé
vel a bodobács

 

13

álmomba kezdett
nőni a folyondár és
mégis folytatta

 

14/a

komló és szulák
együtt fut fel s együtt is
komló és szulák

 

14/b

én nem hittem hogy
úgy is ölelsz ahogy ölsz
felfutó szulák

 

15

a bergénia
fényes levele alatt
tenyérnyi a tél

 

16

a kecskenyomban
törött vérfű piroslik
darázs szagolja

 

17

a macskaszemnek
fagyöngyszíne a tölgyön
is felragyodott

 

II.

18

most suhantál át
miként madárnak árnya
reggeli füvön

 

19

vörösre fújta
magát ma hajnalban a
kerti vörösbegy

 

20/a

gyíkfogó fiú
lassú gekkófutása
az árnyas falon

 

21

bodobács: dobog
szívem mint aki tudja
holnap nem lesz

 

22

lepkeként kezdi
röptét s végül pillangó
liliom szirmán

 

23

a bronzkarika
is a cinke szemében a
szén túlél téged

 

24

addig nézte a
fürge féreg: döntött s a
bőrében maradt

 

25/a

csivitelés és
röpülés foglya: lennék
szív mellkasodban

 

25/b

csivitel és hét
Napot emel az égre
a füstös fecske

 

26

röpdös a labda:
éneklő madár húros
ütők közt szálldos

 

27

harangszó járkál
letiporja a szénszín
mezei tücsköt

 

28

miért nem hittem
napcsíkos darázs hogy a
tested tűzből van?

 

29

fénypászma: nyoma
röpülésnek . de hol a
napszívű madár?

 

30

röppályák fonják
egybe a kertet: csupa
meglőtt madáré

 

31/a

kéktiszta égbolt:
két szárnycsapás közt van-e
a madár röpte

 

31/b

tojáshéjzöld ég:
két szárnycsapás közt hol száll
a büszke kócsag

 

32

tündöklő kertem
papírra hajlok nézem
a jelképeid

 

33

leanderszeder
zúgott egész éjjel a
szárnya rózsakvarc

 

34/a

jövőből szövött
pókhálóba akadtam
a két kő között

 

34/b

két kő között
jövőből szőtt pókhálóban
ahogy fennakadtam

 

35

néma szarka a
zöldónix fügebokron
koszlott a tolla

 

36

szajkó/szatír szemez az
olajfa lombjából a
fénytestű lánnyal

 

37

csőrvésőjével
a hűvös márványtömbön
széncinke kopog

 

38

zöldfényű foszfor
volt éjjel a lárvaszín
szentjánosbogár

 

39

ne kímélj: a sün
az út szélén elütött
már egy más világ?

 

40

madárszárnyakon
repült be a felejtés
kitárt ablakán

 

41

az ég sátrában
zizeg nem fér el benne
a szitakötő

 

III.

42

a tóba csúszott
a telehold ónlapja
amíg rád vártam

 

43

az esőcseppek
hangjegyei között száll
egy madár s dala

 

44

csitt csepp csak csönd csak
csak csöpp csend csitt csepp csepp csak
csitt csöpp csöpp csend csöng

 

45

nézem a tavat:
még ez énmagam vagyok
vagy pedig már nem

 

46/a

odahajol a
fűz-szívű oleander
a víz tükrére

 

46/b

a víz képén a
fűz-szívű oleander
csurom tűzrózsa

 

46/c

a vízre hajló
fűz-szívű oleander
csurom rózsaláz / rózsatűz / rózsafüst

 

47

filcvörös karszt
hasítékában gyöngyszem
s pengekék tenger

 

48

csiszoltkő hajnal:
a tenger ónmérlegén
vércsöppnyi sziget

 

49/a

magukra húzták
fényhéjukat a partra
dőlt márványtömbök

 

49/b

fénylő héjukban
a tört márványoszlopok
még mocorognak

 

50/a

a kék meztelen
izmú tenger csípőmet
ím körbefonja

 

50/b

csípőmet fonja
a meztelen kékizmú
tenger hűs combja

 

50/c

a kék meztelen
izmú tenger forgatja
combjával csípőm

 

51

fél kagyló hever
a földön a vizhúsú
fény talpnyomában

 

52/a

holdkorong csúszott
a pávazöld tócsába
fröcskölve fürdik

 

52/b

napsárga foltra
vágyik eső után a
pávazöld tócsa

 

52/c

napsárga folttal
büszkélkedik pávazöld
száradó tócsa

 

53/a

mossa a hullám
a lábnyomotok: dalmát
asszonyok könnye

 

53/b

dalmát asszonyok
mossák a lábnyomotok
csupa sós minden

 

53/c

tenger és lábnyom
asszonyok ülnek parton
ily vágytól telve

 

54

pompás fellegek:
fehér halak lebegnek
a tenger felett.

 

55/a

a vers vízszinén
nézem: sirály alakod
merre lebben el

 

55/b

versem tükrében
tűnődve nézem mint száll
sirályalakod

 

56

szomjazok:
vízpartból napból vágyakozásból
állnak össze a verssorok

 

57

a karszt szájpiros
nevenincs virága ég
lángol s elhamvad

 

58/a

színezüst lábú
olajfák állnak körül
e három sorban

 

58/b

színezüst karú
olajfák fognak kézen
e három sorban

 

59

hozza s elosztja
az ösvényen a reggel
a kis köveit

 

60

mint por zöld füvet
leptelek be s egész éj
átöleltelek

 

61

a tócsa jegén
vadgalamb kopog vissza
saját képének

 

62

aranyhal dobta
fel magát s megcsinálta
a talapzatát

 

IV

63

molyszárnyakon száll
át a tavon huszonöt
éve a félhold

 

64

teljes éjjel hogy
alszol néztem – csupasz Hold –
szeretem álmod

 

65

gyertyalángnyi száj
falatozza a Holdat
feneketlen éj

 

66

a kibontott kék
metafora-batyuban
forintnyi fényfolt

 

67

mekkora égbolt?
mekkora nap? mekkora
elhaló lélek?

 

68

felnéztem akkor:
láttam több csillag van az
égen mint tegnap

 

69

hideglelős éj
– asszony – a két telehold
parazsa mellett

 

70

a serpenyőben
május holdjának fénye
éppen elég súly

 

71

szétgurult betűk
– rémülettel olvasom
a kockadobót

 

72

piros ruhában
is oly fehér a szív a
szív a szív a szív

 

73

ismét látom a
fakó talpakat a Naphoz
mint igyekeznek

 

74/a

egyetlen érzés
kupolájában leng a
Hold és leng a Nap

 

73/b

egyetlen szóból
emelkedik a holnap
ki: hű napkelte

 

74

pogány verőfény:
por száll aranyesőként
s türkiz a háttér

 

75

izzó naptorok
boldog izlandi hajnal
lövellő gejzír

 

76

szkander a Nappal.
szívem dobog. arcom ég.
árnyékra dőlök

 

77

poharamba hullt
s vörös lett reggelre a
szédült telihold

 

78/a

porrá tört fény hull
a üvegszilánk széles
sebperemére

 

78/b

az üvegszilánk
apró sebén porrá tört
szivárvány ragyog

 

79/a

gyakorolják a
lázpiros harsonái
a nyárnak az őszt

 

79/b

gyakorolják a
nyár harsonái az őszt
láztól pirultan

 

80

felső ajkadon
számomra egy szárnysötét
s-forma folt van

 

81/a

villog a lézer
fénykötőtűje: kárpit
készül csillagos

 

81/b

csillagos kárpit
készül: villog a lézer
fénykötőtűje

 

82

rímpár bokádra
gondolok: vigasztalna
ahogy elnézném

 

83

szobám lombjában
sárgává érett éjjel
a villanykörte

 

84

úszol barátom
hajnali égen karcsú
szárnyú haiku

 

85

áthajlok hozzád
fehér kavics s mint ostyát
nyelvemre veszlek

 

86

álom vagyok én
is röpke folt becsukott
hű tenyeredben

 

87

cseppnyi zöld cukor
a nádból vágott tollam
hegyén látod-e

 

88

ki haikuban
méred kiméráidat
fejszámoló vagy

 

89

ahogy a fiú
a dőlt keresztet nézi
az anyját látja

 

90

kristályból épül
a lélek és kristállyá
omlik majd vissza

 

91

vak Odüsszeusz
kapaszkaszdik egy fehér
hexameter-botba

 

92

sárga pénzérme
tévelyeg a tenyerek
labirintusában

 

93

függőleges hó
mélyén a talpnyom fehér
és hűs oduja

 

94

gyorsan épített
hóra az árnyék sátrat
szél jön hideg lesz

 

95

a folt a szóban
a meggyen a versen az
ingem fehérén

 

96

a három soros
vers a papirra hasal
s kavicsot talál

 

 

Haikuk(k!)
A térre én ... : kisversek, képversek gyermekeknek, kiskamaszoknak,
Ister Kiadó, Budapest, 2000, 44. oldal

1
mire lehull a
hóra a hű encián
alkoholkék

2
darázs dönög az
üres sörösüvegben
konokul nézem

3
két cirmos fehér
bimbó a citromgallyon
melyik szakad le

 

 

Haikuk
Spanyolnátha, 2007 nyár, IV. évfolyam, 2. szám

11

álmomba kezdett
nőni az iszalag és
mégis folytatta

12

én nem hittem hogy
úgy is ölelsz ahogy ölsz
felfutó szulák

29

tündöklik a kert
papírra hajlok nézem
a jelképeit

34

ne kímélj az út
szélén elütött sün már
egy másik világ

37

a tóba csúszott
a telehold ónlapja
amíg rád vártam

40

nézem a vizet
még ez énmagam vagyok
vagy pedig már nem

59

felnéztem akkor
láttam több csillag van az
égen mint tegnap

65

pogány verőfény
por száll aranyesőként
a háttér ónix

 

 

Március-haikuk
Nagyítás, 2010/13. szám (2010.03.31.), 10. oldal

1.
szidom a szelet
ahogy bennem zúg s rólad
tépi a ruhát

2.
vízre hajló arc
és hű képe a vízen
együtt öregszik

3.
lecseppen, foltként
terül el az üvegen
féltékenységem

4.
gyökeret verek
testedbe, dús koronát
adok hajadnak

5.
a szálló porból
hol ősz, hol tél, hol tavasz
hol nyár lép elő

6.
rigódal-ezüst
perec a karján, lábán
rigóbőrcipő

7.
nem hal el veled
zöld fű se a szabadság
se a szerelem

8.
fű, bokor, virág
csíz, istenhozzád, lepke
Istenem, volt világ

9.
pillantásomat
a hegytetőre küldöm
veled lehessen

10.
a domb oldalán
éjsötéttől híznak a
zöld hátú kövek

 

 

ősz
vagy
júlia

HAIKUK
Ősz vagy Júlia, Napkút Kiadó, (Japán Cédrus sorozat 4.), Budapest, 2012, 48 oldal

Élet és Irodalom, 2010. február 11. 17.
http://www.geczijanos.eoldal.hu/cikkek/versek-_uj-kozlesek_/haikuk_-elet-es-irodalom_-2010_-februar-11_-17_
Vö.
ősz vagy júlia
(kéziratos versek, 2003. OSzK)
http://www.geczijanos.eoldal.hu/cikkek/irodalmi-muvek-_kotetek_/osz-vagy-julia



I.

1/a

vak lámpa lázas
lepke a büdösrózsa
sárga fényében


1/b

saját napjában
él s virágzik magának
a bűzös rózsa


2

csöpp perzsa vérfolt
ragyog a rózsalugas
mélyzöld szövegén


3

nyílsz pecsétrózsám
illattalan nevednek
van csupán jele


4

rózsa és rózsa
egyetlen levél három
árnyéka alatt


5

halhatatlanság
barát és bor és rózsa
ez a te neved


6

egyik latinul
másik magyarul lombul
testvér rózsaág


7

szagtalan rózsa
rajta az ékszer-darázs
féldrágaköve


8

vörös kövek közt
áll és bámul és töpreng
a reggel s a fű


9

tört cserép hasán
árnyékfű nő szél fújja
s a bosszús isten


10

egy salve tibit
mormog a folyondár és
fáklyáját oltja


11

álmomba kezdett
nőni az iszalag és
mégis folytatta


12

én nem hittem hogy
úgy is ölelsz ahogy ölsz
felfutó szulák


13

a bergénia
fényes levele alatt
tenyérnyi a tél


14

a kecskenyomban
törött vérfű piroslik
kutya szagolja


15

fagyöngyszíne a
macskaszemnek a tölgyön
is felragyogott


II.

16

most suhantál át
madár rebbenő árnya
reggeli füvön


17

vörösre fújta
magát fel hajnalban a
kerti vörösbegy


18

gyíkfogó fiú
fürge gekkófutása
a tűzfal haván


19

bodobács dobog
szívem mint aki tudja
holnap nem lesz


20

lepkeként kezdi
röptét s pillangóként ül
liliom szirmán


21

a bronzkarika
a cinke szemében s a
szén túlél téged


22

csivitelés és
repülés foglya lennék
szív mellkasodban


23

röpdös a labda
éneklő sármány szálldos
húros ütők közt


24

harangszó járkál
letapossa a szénlő
mezei tücsköt


25

miért nem hittem
napcsíkos darázs hogy a
tested tűzből van


26

fénypászma nyoma
röpülésnek de hol az
égjáró madár


27

röppályák tartják
egybe a kertet csupa
meglőtt verébé


28/a

ránctalan égbolt
két szárnycsapás közt feszül
a madár röpte


28/b

tojáshéjzöld ég
két szárnycsapás közt felszáll
a nemes kócsag


29

tündöklik a kert
papírra hajlok nézem
a jelképeit


30

leanderszender
zúgott egész éjjel a
szárnya rózsakvarc


31

jövőből megszőtt
pókhálóba akadtam
a két kő között


32

szajkó szemez az
olajfa lombjából a
fénytestű lánnyal


33

kis vésőjével
a hűvös márványtömbön
kékcinke kopog


34

ne kímélj az út
szélén elütött sün már
egy másik világ


35

ólomszárnyakon
repül be a felejtés
sólyomablakán


36

az ég sátrában
zizeg nem fér el benne
a szitakötő



III.

37

a tóba csúszott
a telehold ónlapja
amíg rád vártam


38

az esőcseppek
hangjegyei között száll
egy kakukk s dala


39

csitt csepp csak csönd csak
csak csöpp csend csitt csepp csepp csak
csitt csöpp csöpp csend csöng


40

nézem a vizet
még ez énmagam vagyok
vagy pedig már nem


41/a

a tó képén a
fűz-szívű oleander
merő rózsatűz


41/b

a vízre hajló
oleander-szívű fűz
csurom rózsaláz


42

a szájvörös karszt
hasítékában gyöngyszem
s pengekék tenger


43

csiszoltkő hajnal
a tenger rézmérlegén
vércsöppnyi sziget


44

magukra húzták
fényhéjukat a partra
dőlt márványtömbök


45/a

meztelen izmú
tenger fogja csípőmet
ím körbefonja


45/b

csípőmet fonja
a meztelen kékizmú
tenger nyers combja


45/c

a kék meztelen
izmú tenger forgatja
combjával csípőm


46

fél kagyló hever
a földön a kiszőkült
fény talpnyomában


47/a

holdkorong merül
a pávazöld tócsába
fröcskölve fürdik


47/b

napsárga foltra
vágyik eső után a
pávazöld tócsa


48/a

mossa a hullám
a lábnyomot dalmát
asszonyok könnye


48/b

dalmát asszonyok
mossák a lábnyomot
csupa sós minden


48/c

tenger és lábnyom
férfiak ülnek a parton
ily vágytól telve


49

pohos fellegek
fehér halak lebegnek
a tenger felett


50/a

a vers vízszínén
nézem sirályalakod
merre lebben el


50/b

versem figyelem
tűnődve nézem mint száll
sirályalakod


50/c

vízpartból napból
vágyakozásból állnak
mondatok össze

51

és erős karú
olajfák fognak kézen
e három sorban


52

hozza s elosztja
az ösvényen a reggel
kis kék köveit


53

a tócsa jegén
vadgalamb kopog vissza
saját képének


54

aranyhal dobta
fel magát s megcsinálta
a talapzatát



IV

55

molyszárnyakon száll
át a tavon huszonöt
éve a félhold


56

teljes éjjel hogy
alszol nézlek csupasz Hold
szeretem álmod


57

gyertyalángnyi száj
falatozza a Holdat
feneketlen éj


58

mekkora égbolt
mekkora nap mekkora
elhaló lélek


59

felnéztem akkor
láttam több csillag van az
égen mint tegnap


60

hideglelős éj
asszony a két telehold
parazsa mellett


61

a serpenyőben
május Holdjának fénye
éppen elég súly


62

piros ruhában
is oly fehér a szív a
szív a szív a szív


63

ismét látom a
kéklő talpakat a Naphoz
mint igyekeznek


64/a

egyetlen érzés
kupolájában leng a
Hold és leng a Nap


64/b

egyetlen szóból
emelkedik a holnap
miként Nap kél fel


65

pogány verőfény
por száll aranyesőként
a háttér ónix


66

izzó naptorok
boldog izlandi hajnal
lövellő gejzír


67

szkander a Nappal
szívem dobog arcom ég
árnyékra dőlök


68

poharamba hullt
s vörös lett reggelre a
szédült telihold


69

az üvegszilánk
apró sebén porrátört
szivárvány ragyog


70

csillagos kárpit
készül villog a lézer
fénykötőtűje


71

rímpár bokádra
gondolok vigasztalna
mikor elnézném


72

szobám lombjában
sárgává érett éjjel
a villanykörte


73

repülsz barátom
hajnali égen metsző
szárnyú haiku


74

áthajlok hozzád
fehér kavics s mint ostyát
nyelvemre veszlek


75

álom vagyok én
is röpke folt becsukott
hűs tenyeredben


76

cseppnyi zöld cukor
csüng nádból vágott tollam
hegyén látod-e


77

ahogy a fiú
a dőlt keresztet nézi
az anyját látja


78

kristályból épül
a lélek és kristállyá
omlik majd vissza


79

függőleges hó
mélyén a talpnyom néma
és hűvös verme


80

gyorsan épített
hóra az árnyék sátrat
szél jön hideg lesz


81

a folt a szóban
a meggyen a versen az
ingem fehérén

 

 

Május-haikuk
Nagyítás, 2010/19. szám, (2010.05.12.)

a tavalyi év
bő lombjában két harkály
gallyat forgácsol

kékszilvavirág
és ringló között repes
a csíkos darázs

két virágos gally
közé ül le a fagy és
töpreng és töpreng

hová hajtja a
rengeteg füvet a szél
a domboldalról

átgombozza az
ingét a kert pitypangok
pitykegombjával

tétován köröz
a tulipán vermében
a fénycsíkos méh

hószín galambok
mögé esőszín vászon
égboltja terül

a konyak vörös
levét árnyék fedi el
a pohár alján

a kettészelt tyúk-
tojásból egyszerre két
délsárga nap kél

 

 

Április-haikuk
Magyar Lettre, 2010. ősz, 4. oldal

1.

egyetlen dobban
lakik kétségtelen a
legszebb dobbanás

2.

a tavalyi év
bő lombjában két harkály
gallyat forgácsol

3.

a csillagszóró
fenyőfájában szikrás
tajgatűz lángol

4.

a fűz egyetlen
korallt kottázott le a
hangjegyeivel

5.

két virágos gally
közé ül le a fagy és
töpreng és töpreng

6.

mintha lenne ti-
tok, leskelődnek titkon
nyurga nárciszok

7.

a bokor a zöld
fénnyel körberajzolja
mai kontúrját

8.

hangol a cinke
kiénekelje a meggy
rügyes kottáját

9.

a verőfényen
verebek osztozkodnak
az aranyesőn

10.

az ég vizében
úszó aranykorongot
nézi a naphal

11.

mint étellifttel
az ételt Isten saját
mennyébe húz fel

12.

hóként virágzó
cseresznye virágában
vércsöppnyi piros

13.

nincs madár amely
a kertet átszárnyalná
jövőidőben

14.

hová hajtja a
rengeteg füvet a szél
a domboldalról

15.

a padlódeszkán
– görcsbe rándul a testem –
egy elhullt virág

16.

eldúdolja a
madarak hangjegyeit
a tavaszi szél

17.

átgombozza az
ingét a kert pitypangok
pitykegombjával

18.

két felhő közti
pászmájában a fénynek
galambraj kering

19.

a hegyoldalon
elhevert fán borostyán
kúszik és csiga

20.

tétován köröz
a tulipán vermében
a fénycsíkos méh

21.

ezen az éjen
is felkapaszkodott a
Hold a hegycsúcsra

22.

kékszilvavirág
és ringló között repes
a csíkos darázs

23.

hószín galambok
mögé esőszín vászon
égboltja terül

24.

nincs a rózsában
ezen a reggelen az
mi rózsa volna

25.

a rászállt cinke
saját dalát kopogja
ki a szélcsengőn

26.

a konyak vörös
levét árnyék fedi el
a pohár alján

27.

megszólítom a
fát és a válaszában
rám hull a szirma

28.

tavam tükrére
percenként száll le s távo-
zik róla felhő

29.

a kettészelt tyúk-
tojásból egyszerre két
délsárga nap kél

30.

puha nyárfahó
borítja el a hegyet
tavasz van mégis

 

 

Március-haikuk
Jelenkor, 2010. szeptember, 916. oldal
Élet és irodalom, LIV. évfolyam 48. szám, 21. oldal, 2010. december 3. [ua. az 1-3, 9, 18-19. haiku kivételével]

1.

dióbélszínű
az ég, reggel a tavasz
dióízű lesz

2.

rettenve állok
a kertet pásztázó fény
reflektorában

3.

kapszulájában
a testnek mocorog a
lélek kis férge

4.

szél hoz, tűzpiros
a melled világít, át
a selyemruhán

5.

bambusz tövébe
ülök, újszerű arcot
szeretnék holnap

6.

egy csepp könny hull a
tóba, pénzét elveszti
minden aranyhal

7.

szidom a szelet
ahogy bennem zúg s rólad
tépi a ruhát

8.

szavakat sodor
szerte és mondatot fűz
belőlük a szél

9.

rossz szagán kívül
nincs más, aki vackában
ővele alszik

10.

vízre hajló arc
és hű képe a vízen
együtt öregszik

11.

lecseppen, foltként
elterül az üvegen
féltékenységem

12.

léha szoknyája
a pipacsnak csípődről
könnyen hull alá

13.

gyökeret verek
testedbe, dús koronát
adok hajadnak

14.

a szálló porból
hol ősz, hol tél, hol tavasz
hol nyár lép elő

15.

úszó lámpása
a hajnal vizétől a
tónak, Vénusz, kihuny

16.

rigódal-ezüst
perec a karján, lábán
rigóbőrcipő

17.

nem hal el veled
zöld fű, se a szabadság
se a szerelem

18.

fű, bokor, virág
csíz, istenhozzád, lepke
Istenem, volt világ

19.

nincs virág amely
napszálltakor azonos
lehetne vele

20.

tavam mélyében
a kerek szemű nővel
zokog az eső

21.

pillantásomat
a hegytetőre küldöm
veled lehessen

22.

a domb oldalán
éjsötéttől híznak a
zöld hátú kövek

23.

bánattal félig
töltött s félig örömmel
a nap pohara

24.

széthasadt bőröd
alatt remeg a riadt
elvérző ember

25.

és megtöltöttem
húszezerötszázszor már
napi csészémet

26.

a teljes éjben
félhold csüng az ágon
narancsvörösben

27.

füttyel díszíti
a hárs szövegét kettő
feketerigó

28.

a jambus, egy tó
egy jácint, egy jambus, egy
felhő, egy jambus

29.

rímes strófákban
hószín kezedben nyílik
a bolyhos fűzgally

30.

pontokként ülnek
mondatán a folyónak
a néma kövek

31.

a rőzsét látjuk
kihunyni, a tűz ég s nem
lobban soha el

 

 

Géczi János honlapja: http://www.geczijanos.eoldal.hu

Géczi János-Zsubori Ervin: Haikuk és re-haikuk - párosnapló -
Kétezer-tíz márciusában Géczi János minden nap írt egy haikut, s azt elküldte e-mailben Zsubori Ervinnek, aki még aznap asszociált rá egy re-haikut. E sajátos költészeti párosnapló versei a Március-haikuk.
Kétezer-tíz áprilisában Zsubori Ervin minden nap írt egy haikut, s azt elküldte e-mailben Géczi Jánosnak, aki még aznap asszociált rá egy re-haikut. E sajátos költészeti párosnapló versei az Április-haikuk.
A két ciklust tartalmazó kötet a 12. Arnolfini Fesztiválra (2010. május 29., Szigetszentmiklós) jelent meg, az Arnolfini Archívum Paperbook könyvsorozatának 25. darabjaként, 50 példányban. > Digitális verzió