« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Zsávolya Zoltán: A szűkített blende intenzitása (Bekezdések a haikuról)

 

Zsávolya Zoltán (1968-)
MINTÁK A HAIKU-LÁNCOLATBÓL
Új Symposion, 1991/1-2, 13. oldal


I/1
Ó, tágas utca!
Átver tavaszi eső.
Virágok úsznak.


I/2
Országnyi ember
krémmel keni be magát:
Fabulónia.


I/3
Kisleány – látja –
sudár nádszál meghajlik –
a szélbe lépve.


I/4
Égbe mártott fák:
növésük lefele tart.
(Lombjuk föld alatt.)



II/1
Rézbőrű álma:
lázban úszik fenn a hold. –
Betegség, ragály.


II/2
Álmában halott
fiát látja az anya.
Inge fehérlik.



III/1
Sötét falakból
szobát zár köréd az éj.
Napi koporsód.


III/2
Szemrés az éjfél
hullámzó, hideg falán.
Behavaz fénnyel.



IV/1
Gondolatok raj-
zanak szeretőd körül:
Izzó sugárzás.


IV/2
Gondolat hurka
kerít valóság-halat. –
Emléke marad.


IV/3
Szétnyílik újra
(emlék), ami összezárt. –
Harapófogó.



V/1
Vakon a lélek
tükörbe mártja arcát;
megvillan: "láttam!".


V/2
Csönd nyitja száját,
s csukja is be azonnal:
szótlan haiku.



VI/1
fenn a magasban
honnan a víz lezuhan
ott várlak – soha


VI/2
lőtt seb – zuhanok
vörös a hajnal sebe
folyó nincs sehol


VI/3
Most azt kérdezed
folyó vize hová visz?
orgonahang szól


VI/4
a torkolatnál
találkozunk-e még mondd?
– ne kérdezd (:) soha