« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Zudor
János (1954-)
haikui
Új
Symposion, 1991/1-2, 16. oldal:
1. csend
néma
kutyák ugatnak
ugatnak némán kutyák
kutyák elnémultan ugatnak
2. csendélet
alma
kancsó
halál ébenfavonó
selyemkesztyű
3. csendélet 2.
de
itt megint kacagva szertehullna
minden ha belépnél
s megneveznéd magad
4. a tisza-parton
holdfényben
állok kétszínűn
a tisza-parton s belelóg
szemem egy csillag szögébe
5. haiku
döglött
kutyánk oszlik
ország is körülötte
épül: síremlék
6. haiku Cselényi Bélának
üvözöllek
király
mint szűzlányt aki átáll
a francia légióba
7. Caesar
béke
– mondja Caesar az utókornak
és lefele fordítja hüvelykujját
"RECIPE FERRUM"
8. Évszak
épp
az ég szemét cserélik
bennem is vérdarabmadarak
tolongnak
9. Alleluja
Röptükben
szétszakadó madarak buknak
a zöldbe, üvöltés, titokban helyükbe
egynéhány felrebbenő kés...
http://zudorversei.blogspot.com/2010_01_01_archive.html
Magyar
haikuk
Hajnalodik,
a mezők szélesednek,
eszét vesztett felhő felzokog,
ki vagyok én, az ég sem kérdi többé.
Haiku
A
felkelő Nap hozzádért csupán.
Ne tagadd, hogy süti arcodat,
iszonyú, süket lárma, kidőlt.
Haiku
Kivágni
a fát, fűrész, kalapács,
szó is kell hozzá, megrögzöttebb szó,
és kör, körözni az eltűnt időt.
Haiku
I.-VII.
I.
"Rossz
hír számára, mily rövid az út,
s milyen hosszú annak, aki hazagondol."
(Szilágyi Domokos, Bartók Amerikában)
Én
is hazagondoltam volna, ha nem fájna
az út, amelyet megtettem hétszer is,
mint temetetlen holt, és mosolygott a hold.
II.
(A költő
imája)
Szeretem
hallani a költő imáját,
mit naponta ismételget velem,
a napsugár rátapad lucskosan, selymesen.
III.
Rámborult az ég, mint harmatzápor,
selymesen, feketén, fájón,
ilyen a vég, végtelen, mint a por.
IV.
Halk léptekkel jött az eső,
elesett napsugár,
megderengett a szivárvány is.
V.
(Klasszikus)
Béke
lett a Földön, ünnep,
harang a földbe, föld alá,
oldó ünnep, értelmetlen.
VI.
Arany béke, kikelt a kalászból,
nyár este van, boldog suttogás,
gyász is lehajtott fejjel, némán.
VII.
(Prikolics)
Fényes
orrú prikolics vagyok én,
de nem szokványos, kísértetféle legény,
út porát felinni, söprűzni, és űzni.
