« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Danyi
Zoltán (1972-)
haiku-szerű versei
Gyümölcsversek, zEtna Kiadó, Zenta, Vulkánfíber könyvek
5, 2006, 58 oldal
Vizek iránya
Vissza
addig, ahonnan újra lehet.
Végigpróbálni egy másik verziót.
Egy akvarell, ahogy elmosódik –
Szóló
Mintha húrok nélküli csellón játszana.
A
lassan ölő szóló kíséretében
csend ereszkedik a part menti fák közé.
Lombhullató
Villódzó
levelek a szélben.
Az egyetlen bizonyosság.
Ott áll
Zöld
ív zárja majd körül,
mint vizet a sárguló pohár.
Naspolya
Ereszkedő
köd és szitáló eső
mossa a kertben a naspolyafát.
Ebben
a lassú szitálásban vagy,
ebben a szelíd ereszkedésben -
Rejtély
Madár,
fakérgen lekúszó napfény –
nem lehetetlen, az árnyék földet ér.
Sohase tudod meg, ki tette.
Nem menti
Alma
a földön.
Nem emeli fel,
nem viszi magával.
Nem menti meg.
Tévedés
Minden
tévedésed
egy elmulasztott szürkület,
egy elveszített hajnal.
Nap, éj
a
sötétséget fény rejti el
a fényt egy ág takarja
Finom késekkel
finom
késekkel dolgozzál majd
uram
áll egy összegyűrt papírlapon
Alma
Fiatal
almafák nem
látszanak a vakító
fehérben, ami eltűnt.
A fa árnyéka
A fa árnyéka a végtelenben kezdődik –
Málna
Egy
tűszálaktól szőrös gally
gyümölcsbe nyíló sóvárgása -
Minden megismételhetetlen.
Cseresznyekorona
Csak
az látja, kinek elsőre feldereng.
Vastag ágak közt királyi trón.
Nem teszek semmit, szótlanul ülök.
Levelek rostálják a napot.
http://danyi.on.neobee.net/main/vers.html#gyumolcsversek
http://www.jamk.hu/ujforras/060301.htm
http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2006/08/19/main.php?l=j2.htm
