« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Szuromi
Pál (1947-)
haikui
Tizenhárom haiku
Forrás, 37. évf., 2005. 10. szám, 62-63. oldal
hó-zene hullik...
szisszenő pici dob szól
s másik százezer
*
aranybugájú
mély - ott ég a hold, nézd, egy
kábult jegenyén
*
néma
veres dob
réz-gong a mélység felett
- ó, ki üti meg?
*
hó-sipkája
rejt
egy kis fenyőt - hol leszel
mire égig ér?
*
hajnali
harang-
szó - alvó lányom haján
fénylő bronzfonál
*
sziklák
dörögnek
záporban két kis cipő
kőről kőre lép
*
(Zsuzsi rajzol)
felhő
tornyosul
már sóhajt a fűben egy
cikcakkos szirom
*
hány
út kellene
összegyűjtened megint
lábaid nyomát?
*
madarak
V-je -
kísértjük sorra mind az
áttörhetetlent
*
gesztenyegubót
- lét-titkába szédül
most a sün-gyerek
*
hideg
éjszakán
szénaboglyák, ágyamig
belopóztok-e?
*
sárgult
hold-gerezd
borzong fanyar teámban,
mint az őszi est
*
örök
nyár szól már
fülemben, mint kéretlen
tücsökcirpelés
Kákonyi
Péter: Negyvenegy téli haiku
Magyar Nemzet, 2006. február 24.
Nemrég limerickekből
összeállított, most negyvenegy haikut tartalmazó kötettel állt az olvasók elé
a Békésen élő költő, Szuromi Pál. A Hó-zene című könyv verseit rebbenő
hangulatok, hol elfoszló, hol „gongütésig” erősödő sejtelmek jellemzik. A japán
eredetű haiku ma divatos műfaj, nem könnyű eredetit alkotni a segítségével.
Hogy Szuromi Pálnak sikerült, tanúsíthatja a jeles költő Buda Ferenc, aki a
kötet utószavában megállapítja: „Finom, mondhatni: japános eleganciával bánik
e szűkre szabott, 5-7-5 szótagos strófákkal, s képes arra a csodára, hogy a
távoli Kelet hangulatát megidézve is igazi, eredeti magyar haikukat teremtsen.
Mindegy is, hogy célul tűzte ki, avagy nem – sikerült meggyőznie róla: akár
a Csendes-óceán partján tűnődünk, akár a Fekete-Körösén vagy a szőke Tiszáén,
a mélyre merülésnek itt is, ott is szabad tere van.”
A könyv ciklusai – Téli hold, Macska-álom, Issa kertjében, Varázslók kertje
– artisztikusan, részben egymást előlegezve, részben továbbgondolva követik
egymást.
Takács Zoltán grafikái ráhangolódnak a versek világára, hol megjelenítik, hol
kiegészítik a költő tünékeny, mégis emlékezetes hangulatait.
