« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Komáromi
János (1959-)
haikui
Kéziratként a szerzőtől
1.
mint
tej, fehéren
rejt el, takar be a köd
néha "nem vagyok"
2.
fagyott,
száraz ág
mint elhalt, sötét érfal
új életet rejt
3.
jégcsapról
cseppen
hideg olvadás nedve
szívem olvadsz-e?
4.
sikolt
a csendben
sár-fekete gyászmadár
tényleg vége már?
5.
dermedt
fűszál még
nyarat őriz levelén
a remény mit ér?
6.
jégtábla
úszik
dermesztő hideg folyón
ez volt "az" a víz?
7.
mozdulatlan
lét
a Nap várja az estét
eljön majd tudom
8.
zümmögő
kis légy
most még éli életét
ablakom csukom
9.
vázában
virág
méz illatát őrzi még
jön a hervadás
10.
szivárvány
íve
égbolt ámult csodája
kell hozzá vihar?
11.
zárt
kapuin a
sötétlő éjszakának
hajnal dörömböl
12.
virágszirmokon
harmatcsepp
kapaszkodik
napsugár csillan
13.
szél
fut zöld füvön
derűs égen felhő ül
csendes a lét ma
14.
eső
kopogtat
fáradt barna kerteken
nedves levelek
15.
szavak
bújnak el
gondolatok teremnek
versek születnek
16.
magam
ülök, lágy
kábult csend simul elém
a folyó csobog
17.
forró
délután
eltörött, csendes magány
zümmög egy darázs
18.
sötét
az égbolt
csendes, mámoros éj van
csillag hull alá
19.
nyugalom
tava
remegve a víz felett
szél szalad tova
20.
búcsúzom
tőled
szomorú őszi este
virág szirma int
21.
mint
szemed tükre
csillog derűsen az ég
elmosolyodom
22.
kéklő
fényes víz
áldott nyugalmad segít
lelkem megpihen
23.
fáradt
testemen
most szellő szalad végig
kedvem visszatér
24.
fürge
bogár fut
eső csepp elől bújik
minden hiába
25.
dióhéj
nyílik
a dió zuhanni kezd
koppan a földön
26.
fűz
ága rebben
lehajlott még az előbb
elszállt egy veréb
27.
víg
gyerek csapat
eső elől elszaladt
sárban nyom maradt
28.
levél
könnye hull
az ég párába borul
őszi délután
29.
ősz-sárga
levél
az elmúlásról beszél
a tél közel jár
30.
felhők
takarják,
de ragyog tovább a Nap
rég nem láttalak!
31.
Eső
permetez,
a levelek fénylenek.
Csendes délután.
32.
Búcsúzik
a Nap,
lángol minden fénysugár.
Bronzvörös a táj.
33.
Csodáld
a Napot!
A felhőkig száll csendes,
magányos dalod.
34.
Barna
levél hull,
az életem már sárgul
...együtt őszülünk.
35.
Kedves
emlék lesz
a tavasz, a nyár, az ősz.
Télen álmodsz majd.
36.
Halvány
napsugár,
sűrű ködpárát talál
a Föld homlokán.
37.
Gondjaim
szőnek
tejfehér fátylat nekem.
Hol vagy szerelem?
38.
Fáradt
fény ébred.
Elűzi az éjszakát
már nincs félelem.
39.
Madarak
szállnak.
Látom és a lelkem sír.
Távoli vágyak.
40.
Magas
hegy ormán
karcsú magányos fa áll.
Tán nincs is határ.
41.
Síró
szürke ég,
szomorú, könnyező eső.
Jön még napsugár?
42.
Békés
téli est,
hópihe száll orromra.
Hol van már a nyár?
43.
Fehér
csillagok?
Nem. Csupán néhány hószín
vadrózsaszirom.
44.
Szél
fut a mezőn,
mint tenger hullámain.
Búza kalász int.
45.
Pipacs
tánca hív,
tavaszi mező virít.
Édes illat száll.
46.
A
Hold korongja
ezüst fénnyel vonja be,
álmodó arcom.
47.
Gördülő
szikla
robaja messze hallik.
Nem hangja pusztít.
48.
Fa
levele hull,
egyik a másik után.
Őszi délután.
49.
Eső-könnyet
sír
sárga Nyár után az ég.
Cseppnyi őszi gyász.
50.
Aranyló
felhők,
búcsút int a napsugár.
Minden véget ér?
51.
Zajos az eső.
Cseppek, egy a más után.
Sír a délután.
52.
Tócsák
rezzennek,
eső cseppek koppannak,
csendben zuhannak.
53.
Hideg
vízcsepp hull,
zúzmara csípni tanul.
Őszben járunk már.
54.
Gyűrűk
a tócsán.
Egymásba úsznak némán,
esőcsepp nyomán.
55.
Dobol
a tetőn
őszi eső-zenekar.
Elmúlás dala.
56.
Ködös
pára hull
a pusztuló világra...
hervadó virágra.
57.
Sárga
szél szalad,
őszi avar ropogva
sír léptem alatt.
58.
Csend
van már megint.
Régen elhamvadt minden.
Már semmi nincsen.
59.
Hó
hull a rétre,
felhők fehér vére vont
puha takarót.
60.
Frissen
csillogott.
Barnán a fűhöz simult.
Egy gesztenye hullt.
61.
Csituló
szavak,
egy lemondó mozdulat.
...a vers véget ér.
62.
Társaim
voltak,
váltam magányos fává.
Viharra várok.
63.
Sírnak
a felhők,
az ég minden bánata
sáros földre hull.
64.
Ha
majd születnek
új, békésebb világok....
Hiába várok?
65.
Valami
éled,
a szív gyorsabban dobol.
Te is ezt érzed?
66.
Ha
fáj még csókom
s hallod még, minden bókom,
akkor enyém vagy!
67.
Új
hajnal ébred.
Indul vér és lélegzet.
Végtelen élet...
68.
Nyugalmam
olyan,
mint a messzi távolok.
...én nem vádolok.
69.
Ha
elveszted majd
minden drága kincsedet,
akkor gondolj rám.
70.
Megtalál
a múlt,
minden vágy régen kihunyt.
Távol a jelen.
71.
Ülök
a parton.
Szívem dobbanva csobban,
fáj, egyre jobban.
72.
Őszi
pára hull.
Levélen csordul a köd.
Múlik közönyöd?
73.
Bodrozó
felhő.
Búcsút dobol az eső...
Régen elmentél.
74.
rút
szőrös hernyó
ma mászik, de holnap már
lebegő csoda
75.
virágzó
réten
zümmögő, néma csendben
már az ősz honol
76.
hegy
ormán fa áll
száraz ág, kopár gyökér
hord tovább létedet
77.
könnyedén
táncol
szél sodorta hópehely
mily könnyű a lét
78.
víz
tükre szelíd
vagy tomboló, vad hullám
sohasem sima
79.
életet
hord,
életet ad fa gyümölcse
ahogy egy bölcs se
80.
kemény
mag védi
a jövő ígéretét
lelkünkön a héj
81.
virág
illata,
színes szirma csábít, hív
csoda, vagy csapda
Saját
honlap: http://gportal.hu/portal/verselo/
Haiku-bokrok: http://gportal.hu/gindex.php?pg=2350904