« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Tas
György (1965-)
haikui
Kéziratként a szerzőtől
Chaos
Minden
névtelen
még. Nincs semmi, ami van.
Minden ugyanaz.
Élet
- Haiku
Locsogó
forrás
tükrének bókol a fűz.
Egy kavics gördül.
Gnothi
seauton
Aki
van, jövőt keres,
aki volt, múltat emleget,
aki lesz, önmagába néz.
Újrarendeződés
Minden
névtelen,
már nincs semmi, ami volt,
s minden újra ok.
Haikuk
Ghyczy György
festőművész képeihez
Milyen
apró az
ember: mit épít, maga
fölé emeli.
*
Múltunk
árnyaként
hirtelen sötétednek
a néma kövek.
Mint
rémült arc, egy
kapu tántorog régi
romjaink között.
*
Fény
ékelődött
az árnyak közé, s ott
egy szín felsikolt.
*
Szereted-e
még
az utat, mit magadból
rég teremtettél?
*
Fal-hűvös
csönd… Állj
meg előtte és csodáld,
mint' tükröt néznél.
*
A
csönd hirtelen,
csak szavaink érkeznek
a lusta múltból.
*
Bezárt
ablakok
mögül nézem, mit tettem -
és azt, amit nem.
*
Nézd
a kapukat:
régen falba zárt sebek
- s áteresztenek.
*
Szín-hangok
Festve
sorban a
betűk. Jó szót keresnek
életeinknek.
*
Mint
óriás hullám,
parasztház dacol égi
és földi pusztán.
*
Ahol
elfogy a
fal, görbül, szenved, meghal,
ott egy kapu él.
*
Mikor
behunyod
szemed s állsz, már csak kő vagy,
nem cél és nem vágy.
*
A
lépcsők lassú
léptek. A falak s kapuk
fáradt félelmek.
*
Mint
gyermeksírás,
egy szín csap ki a képből
s lelkemig fröcsköl.
*
Megszoktuk
egymás
kezét, s így hosszú láncba
fűztük a csöndet.
*
Mint
torpanó vad,
egy arc sejlik a múltból
ívekbe zártan.
*
A
falak lassan,
kövenként fekszenek el.
Érted-e mindezt?
*
Elhajlanak
a
színek s megkövülnek.
Kapukat szülnek.
*
Ide
jöttél s nézed
a csöndbezárt sikolyt. De
benned most mi szól?
*
Mint
az élet, egy
kapu akkor legnagyobb,
mikor benne állsz.
*
E
színből épült
kapuk lásd, tovább élnek,
mint a kemény kő.
1965-ben születtem Budapesten. Angliában élek, de magyarul fog a tollam. Nevem Vezekényi György, de publikálásra a Tas György művésznevet használom.
