« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Simó
Edmund (1946-)
haikui
HAIKUK
Romániai Magyar Szó, 2002.
évfolyamából
(február 23-24, április 13-14, május 11-12, június 8-9, június 22-23, június
29-30, július 20-21, augusztus 24-25, november 7.)
Ítélet
Bűnbocsánatot
Hű szeretteimnek
Még nem adhatok.
Varrónő
Szemedből
szirmok
Szivárványa szóródik
Rongyvirágokra.
Ikarosz
Időkorlátján
Szárnyaim ólomsúlya
Húzott a napba.
Legenda
Úgy
nézzetek rám
Én csodaszarvas vagyok
Mosolyom lábnyom.
Zongora
Lelkeim
húrjai
A végtelennek szólnak
Dobozba zárva.
Recept
Vedd
a nagy Semmit
Hámozd le titokburkát
És tálalhatod.
Érdek
Nyelvel
az érdek
Ha semmihez sem értek
Érdektelenül.
Favágó
Erdőt
irtottam
Nincs hol pihenjen az őz
Fa-átok üldöz.
Régész
Múmiát
leltem!
Sóbálvány vagy kőpor-só?
Ásványkoporsó.
Bányász
Szavam
mélyen szánt
Bányák sötét-sóhaja:
Fekete gyémánt.
Golgota
Alul
a kereszt
Fölül a feltámadás.
Nincs több semmi más...
Önvallomás
Az
önvallomás
Nem vallomás. Tetteink
Letagadása.
Virágot
Virágot
dob rám
Az, aki koporsómra
Nem dobna földet.
Amnézia
Felejtek
de még
Önmagamat nem tudom
Elfelejteni.
Remete
Remete
vagyok
Kopott imaszőnyegem
A csillagos ég.
Tavirózsa
Tündöklő
felszín
Indáid mélybe húznak
Míg gyönyörködöm.
Pátosz
Kapum
kitárul
Vasvirág-menyasszonyok
Rozsdától óvnak.
Pucéron
Meztelenkedem
Mert leveti testemet
Ruhát a lélek.
Fogyókúra
Enni,
nem enni?
Itt már nem ez a kérdés –
Akkor fogysz, ha élsz.
Robot
Gép
tudatomból
Az ember vágya tombol
Szilíciumból.
Iszapfürdő
Sár
dagonyázza
Csúzos ízületemet:
Iszapban a Nap.
Szöveggyűjtemény
Papírkosaram
Állandóan bővülő
Szöveggyűjtemény.
Mérleg
Megmérettettél
Könnyűnek találtattál:
Nem voltál korrupt.
Október
Most
a must mesél
Lila-lánglobbanással
Ég a kikerics.
Napút, 2010. március - XII. évfolyam 2. szám, 44. oldal:
Hamudomb
Hamu
harmatoz,
régvolt vulkánok tüzét
hinti szét a szél.
Kárpátok
Ott
fenn az ormon
alig látom az orrom,
köddé váltam már.
Szőlődomb
Fényben
tündököl
érő aranyigazság:
a jövő bora.
Naplemente
Elcsuklik
a nap,
bíbor könnye porba hull
nyári alkonyon.
Réti dér
Didereg
a rét,
hóharmat-ruhát öltött
már a kikelet.
Szent Anna-tó
Kék
szemét a mély
csend, titok rám emeli:
legendát mesél.
Gyilkos-tó
Szemed
tükrében
ott remeg a félelem,
te csoda-gyilkos!
Hazám
Hazám
az, ahol
otthonom fészek, szívem
sárgarigódal.
