« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Márai
Sándor (1900-1989)
TAVASZI
VERS
Forrás: Az Újság, 1931. (17. sz)
A napok hosszabbak már és az élet
Rövidebb. Felhők érkeztek a tenger
Felől és fanyar levegőben járok.
A
mészáros díszíti így babérral
Barmai tetemét: hadd tűzzek én is
Majoránnát
hajamba. Majd levágnak.
Legjobb,
ha alszom. Az ördög is alszik,
Pamutsapkáját két szarvára húzta,
Az istennel
álmodik s néha felnyög.
Egész
hideg van. (Merre vagy, te drága,
Te drága Éva? Élsz-e, s hol csatangolsz?
Lábad csatakos lesz a friss füvek közt...
De
furcsa volt. Olyan volt, mint az élet.
Talán szótárban kell megkeresni.
Homályosan emlékszem csak, dadogva.)
S
mert író vagyok, pennám köszörülöm.
Házam elé friss forgácsot akasztok.
Komisz vagyok és cserzett. Kiteleltem.
(Párizs,
1931.)