« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Balázs Csilla Kinga (1969-)
haikui
Napút,
2010. március - XII. évfolyam 2. szám, 28. oldal
Hegymászók
Meteorfényű,
ég – föld között lebegő
bőrbuborékok.
Önfegyelem
Kavics
tartja meg
a sziklát, a hegygerinc
fenyőjén szöcske.
Önbizalom
Sziklára
kacsint
tóból a békalencse:
„Lejössz egy meccsre?”
Ikebana
A
sziklavárban
mögém, az őszre pillant
egy harangvirág.
Menekültek
Fent
koromerdő.
Fészkek a hófúvásban,
fekete pelyhek.
Vulkán
A
sárból kinőtt
hóember koponyáján
viráglobogás.
Haikuk
Napút, 2017. október 2.
Karizma nélkül
Téli haikuk
Napút, 2017. december 20.
Utazások télen
Napút, 2018. február 11.
Faldísz
Légtér
Napút, 2018, június 30.
Légtér
Hétköznapi apokalipszis
Határon túli magyar vagyok – félig székely, mert van bennem székely gén is és mert Kovásznán születtem. Partiumi magyar vagyok, mert Szatmérnémetiben nőttem fel. Magyarországi magyar vagyok, mert 1989 októberében, két hónappal a Ceausescu-rezsim bukása előtt a szüleimmel Magyarországra települtünk. Mátészalkai, hodászi, szegedi, budapesti, érdi magyar vagyok, mert ezeken a helyeken éltem. Többnyire nem bizonyíthatóan, mert több, mint 70 albérletem zömét feketén voltam kénytelen bérelni. Külföldi magyar vagyok, mert többször éltem külföldön is. Humanoid parafadugóként egy éve Németországban próbálom a víz felszíne fölött tartani magunkat. Jelen pillanatban tehát a német államnak nagyon hálás, németországi magyar vagyok.
Értelmes vagyok, mert röpke két év alatt a magyarországi tananyagot autodidakta módon elsajátítottam, a felvételi vizsgák után az ELTE német szakára bejutottam, viszont rejtélyes módon a szegedi József Attila Tudományegyetem vett fel, magyar-német szakra. Diplomás magyar vagyok, mert Szegeden megszereztem a külföldön mit sem érő tanári diplomáimat. Pedagógus tapasztalattal is rendelkezem, mert 1997-ben fél évet tanítottam a budapesti Szily Kálmán szakközépiskolában és gimnáziumban. Éhbérért. Szellemi szabadúszó vagyok, mert több mint 25 éve fő bevételi forrásom a szinkrondramaturgiából származik. Lecsúszott proli vagyok, mert külföldön gyakran alja munkákból éltem és mert számtalan olcsó albérletem közül sok a „gettók” valamelyikében helyezkedett el. Egyedülálló magyar anya vagyok, mert három év bírósági herce-hurca után végre elválhattam és kiskorú fiammal együtt elnyerhettem a szabad költözködés és a szabad megélhetéskergetés jogát. Devizakárosult magyar vagyok, mert a válást követően a garzonunk elúszott. Kalandozó vándormagyar vagyok. A mítoszok és a legendák magyar nyelvállamának, a magyar online hazának (időnként kiebrudalt) aktív Onleánya vagyok.
Középiskolás korom óta írogatok, verseim, prózáim az utóbbi három évben jelentek meg a Napútban, a Holdkatlanban, a Stádiumban, a Comitatusban, az Art'húr Gondolán, a Magyar Irodalmi Lapban, az Irodalmi Jelenben.
Hiszek az alkotás szabadságában, tudom, hogy a hiteles szó és a szót követő következetes (jó)tett tudatformáló, valóságalakító hatással bír. Hiszem, hogy pokolra kell annak menni, aki dudás akar lenni, de mindennek van egy határa. Hiszem, hogy háborúban hallgatnak, vagy fű alatt lázadnak, vagy virágnyelven dúdolnak, vagy a betevő falatot hajkurásszák, vagy fals hangú kultúrprostivá válnak a múzsák.
Hogy ezzel a sok tudással és hittel mire megyek, az majd hosszú távon kiderül.
