Magyar haiku szerzők mutatója

A

Abuczki Péter (6) Ács Károly (2) Acsádi Rozália (7) Ady Endre (13) Ágh István (1) Ágoston Csilla (3) Ájus Annamária (6) András Sándor (9) Andrassew Iván (128) André András (2) Anga Mária (9) Angyal János (3) Antal Barnabás (14) Aranyi László (19) Ásványi Tibor (407) Auth Szilvia (27) Ayhan Gökhán (4)

B

Baán Tibor (32) Babics Imre (101) Babiczky Tibor (1) Babirák Hajnalka (4) Baják K. Zsuzsanna (12) Bakaja Zoltán (3) Bakos Ferenc (217) Bakos Péter (8) Balás Márk (6) Balaskó Ákos (13) Balássy Péter (3) Balázs Csilla Kinga (26) Balázsovics Mihály (5) Bali Brigitta (1) Bali János (66) Bálint Tamás (1) Balla D. Károly (195) Balla Zsuzsanna (11) Balog Eszter (3) Balogh Balázs (40) Balogh József (8) Bán Olivér (1) Barabás Zoltán (3) Baranczó Bertalan (19) Bárdos Attila (81) Bárdos Bódi László (103) Baric Ádám (5) Barna Júlia (41) Barna T. Attila (3) Bartos Aranka (30) Bartosiewicz László (8) Bartha Tamás (8) Basa Viktor (1) Batári Gábor (4) Bayer Béla (107) Bazsó Ádám (6) Béki István (12) Béky Gellért (4) Belan István (30) Bence Lajos (5) Bencze Balázs (41) Beney Zsuzsa (107) Benke Rita (2) Benkő Attila (9) Benő Attila (52) Benzk Ádám (1) Berényi Csaba (17) Bertók László (271) Bessenyei Judit (8) Bettes István (100) Bibity Attila (2) Bicsák Erzsébet (5) Bikádi-Varga Emese S. (7) Bíró József (117) Birtalan Balázs (4) Birtalan Ferenc (14) Bitter T. Ákos (3) Bódai-Soós Judit (12) Bodnár Gabriella (7) Bodnár László (13) Bodor Béla (27) Boga Bálint (13) Bogár Ádám (12) Bogáti-Bokor Ákos (19) Bogdán József (39) Bognár László (16) Bognár László József (19) Bohács Ákos (8) Bolla Robert (11) Bornai Tibor (12) Boros Edit (7) Boros Zsuzsanna (36) Borsodi L. László (1) Borsos Roland (1) Botár Attila (2) Both Balázs (10) Botos Ferenc (287) Botz Domonkos (4) Bozsik Péter (5) Bozsoky Erika (22) Böndör Pál (3) Börzsönyi Erika (8) Branyiczky Rita (8) Brassai Ágnes (27) Bratka László (13) Bucz Hunor (1) Buda Ferenc (94) Bukros Zsolt (6) Busch Péter (7) BuSzabó Dezső (112) Büki Péter (10)

C

Csaba Ildikó (3) Csajka Gábor Cyprian (2) Csák Gyöngyi (7) Csanádi Dávid (23) Csata Ernő (6) Cseh Károly (159) Cseh Katalin (10) Csehy Zoltán (15) Cseke Gábor (3) Cselényi Béla (27) Csepella-Horváth Anna (7) Csepregi János (24) Csernák Árpád (7) Cserny Timi Pookah (8) Csík Mónika (10) Csiki Melinda (194) Csikós Szilvia (9) Csíkzsögödi Szabó Zoltán (3) Csiszár László (1) Csobán Ákos (26) Csoboz Zoltán (23) Csokits János (18) Csonka Tibor (9) Csontos János (64) Csontos Tamás (104) Csoóri Sándor (2) Csordás Gábor (19) Csörgő Zoltán (40) Csula Emil (3) Csurgó Gabriella (9) Csuszner Ferenc (3) Czap Gábor (1) Czébely Lajos (6) Czifra Adrienn (10) Czipott György (11) Czirfusz György (12) Czirmay Szabó Sándor (13)

D

Dabi István (12) Dalos Rimma (19) Dányi Dániel (23) Danyi Zoltán (14) Darján György (10) Darnel Christian (35) Dávid Beatrix (61) Deák Ferenc (12) Deák László (21) Deák Mór (5) Debreczeni Éva (1) Dedinszky Erika (11) Dékány Dávid (46) Demény Péter (3) Demeter Mária (44) Dénes László (6) Dénes Mónika (15) Diós Anita (2) Dittrich Panka (13) Dobrosi Andrea (400) Domonkos Marcell (12) Dorogi K. Ferenc (17) Dömötör László (6) Drávucz Orsolya (1) Dusa Lajos (3)

E

Egri László (5) Egry Artúr (54) Elblinger Ferenc (51) Elekes Ferenc (2) Enyedi Zsolt (9) Eördögh Ágnes (1) Erdély Miklós (2) Erdős Attila (7) Ermesz Csaba (18) Esnagy József (129) Eszteró István (2)

F

Fa Ede (1000) Fabó Kinga (5) Fábián Imre (10) Fábián László (18) Faludy György (7) Farkas Gábor (8) Farkas István (11) Farnbauer Gábor (1) Fazakas Attila (5) Fazekas István (2) Fazekas László (34) Fecske Csaba (58) Fedor Zoltán (77) Fehér Bence (14) Fehér Illés (10) Fehér Kálmán (9) Fehér Kornél (34) Fehér Kriszta (2) Fehér Miklós (1) Feldmár András (23) Fenyvesi Félix Lajos (22) Fenyvesi Márton (1) Ferenczy Hanna, G. (5) Filip Tamás (22) Finta Kata (6) Finy Petra (8) Fischer Botond (3) Fodor Ákos (744) Fodor György (14) Fodor Krisztina (9) Fodor Margit Rozál (4) Fonyó István (2) Földeáki-Horváth Anna (11) Földi Éva, B. (4) Fucskó Miklós (64) Futár Iván (34) Futár Fanni (2) Fürjes Péter (3) Füzesi István (15)

G

Gábos Péter (38) Gádor Magda (8) Gál Erika (11) Garaczi László (26) Gáspár Ildikó (1) Gáspár Imre (8) Gazdag Zoltán (7) Géczi János (233) Géczi R. Ferenc (6) Géher István (8) Geisz László (8) Gergely Ágnes (62) Gergely Attila (6) Gergely Edit (3) Gergely Edó (2) Gergely László (721) Gerliczki András (15) Giblák Judit (4) G. István László (3) Góczán Bettina (13) Góg János (5) Gősi Vali (7) Greguss Sándor (2) Gyenge István (3) Gyimesi László (19) Győrffy Ákos (5) Győrffy Attila (5) Györgyi Csaba (10) Győri Orsolya (8) Gyukics Gábor (8) Gyulai Mihály (13)

H

Hajas Tibor (3) Hajdrik József (5) Hajdú Tamás (26) Hajnal Éva (76) Halasi László Antal (128) Halasi Sándor (21) Halász Krisztián (4) Halászi Aladár (12) Halmai Tamás (22) Hank Valéria (6) Harangozó Csaba (109) Harcos Katalin (201) Harján Silvia (28) Hartay Csaba (1) Hatala Zoltán (9) Hatvani Dániel (43) Havadi Krisztina (8) Havas Éva (7) Hegedűs Gyöngyi (1) Hegyi-Botos Attila (7) Helstáb Martin (30) Herceg Richárd (2) Hetesi Péter Pál (153) Hétvári Andrea (11) Holló András (20) Holló Eszter (1) Hollós Roland (11) Hollósy Tóth Klára Éva (12) Hordós László Tibor (43) Horváth Ágota (1) Horváth Dorottya (1) Horváth Imre (60) Horváth László, P. (111) Horváth Márton (9) Horváthné Mészáros Erzsébet (8) Horváth Ödön (5928) Horváth Sándor (12) Hoványi János (1) Hozánk Krisztina (38) Hules Béla (8) Huszta Irén, B. (10)

I

Ignéczi Péter (7) Illés László (8) Illyés Gyula (3)

J

Jahoda Sándor (4) Jakab Lilla (10) Jánk Károly (85) Jánky Béla (90) Jász Attila (25) Jászberényi Péter (65) Jávorka Ágnes (39) Jéger Viktor (1) Jékely Zoltán (37) Jónás Tamás (1) Józsa Attila (1) Józsa Emő (6) József Attila (12) Juhász Attila (78) Juhász Erika (19) Juhász Ottó (10) Juhász R. József (4)

K

Kabdebó Tamás (1) Kajuk Gyula (27) Kalász Márton (6) Káliz Endre (167) Kállay Kotász Zoltán (82) Kálnay Adél (7) Kamarás Klára (6) Kampó Igric (86) Kanizsai Ede (374) Kannás Alajos (31) Kántor János Kurszán (264) Kányádi Sándor (65) Kapecz Zsuzsa (9) Kapitány Máté (12) Karaffa Gyula (1) Károly György (22) Károlyiné Baka Gyöngyi (10) Kárpáti Kamil (2) Karsai János (32) Kassai Franciska (6) Kaszás Helga (1) Kaszás Mihály (2) Katona Szabó Erzsébet (9) Kelemen Erzsébet (6) Kelemen Hunor (4) Kelemen Zoltán (17) Kelényi Béla (24) Kenedi Tibor (3) Kenéz Heka Etelka (4) Kenyeres Pál (7) Kepes Adrienn (7) Képes Gábor (3) Kerecsényi Éva (3) Kerek Anna (6) Kerék Imre (15) Kérész Gyula (16) Kerti Károly György (29) Keszthelyi György (7) Kibédi Varga Áron (5) Kiliti Natália (8) Kindl György (6) Kipke Tamás (3) Király Farkas (5) Király Levente (6) Kirilla Teréz (48) Kis Miklós (19) Kiss Benedek (22) Kiss Dénes (2) Kiss Ernő (21) Kiss Georgina (8) Kiss Lehel (52) Kiss-Péterffy Márta (6) Klemm József (7) Kocsis Klára (2) Kodolányi Gyula (18) Koliger Károly (7) Kollár Árpád (9) Koltai R. Sebestyén (4) Komáromi János (81) Korényi János (9) Koosán Ildikó (17) Kósa Emese (14) Kosnás-Löwenberger R. (16) Kosztolányi Dezső (20) Kovács András (19) Kovács András Ferenc (81) Kovács-Cohner Róbert (8) Kovács Gábor (194) Kovács György (5) Kovács István (84) Kovács János István (5) Kovács Judit (1) Kovács Júlia (5) Kovács katáng Ferenc (10) Kovács László (5) Kovács Roland (8) Kovács Sándor (6) Kovács Tamás (2) Kozák Vilma (39) Kozma András (23) Kozma Ferenc (32) Kozma Levente (1) Körmendi Lajos (11) Köves Viktória (16) Králl József (18) Kuczka Péter (45) Kulcsár Attila (500) Kupcsulik Ágnes (6) Kuti Csongor (1) Kürti László (7)

L

Laborcz Monika (10) Ladányi Ferenc (1) Ladányi Mihály (5) Ladik Katalin (79) Lady Nairi (7) Lajosházi László Gergely (3) Lajtai László (49) Laki György (27) Láng Eszter (12) Láng Éva (14) Lángi Péter (23) Lárai Eszter (28) Lászlóffy Csaba (6) Lauer Péter (23) Légrády Csaba (7) Léka Géza (7) Lénárd József (1) Lengyel Géza (36) Lengyel Jolán (7) Lengyel József (13) Lengyel Tamás (6) Lenkes László (17) Ligeti Éva (69) Liszói Gyuricza József (1569) Lócsi Levente (5) Lőrinczy Barbara Eszter (10) Lucskai Vincze (149) Lukács Gergely Sándor (130) Lukáts János (16) Luzsicza István (8)

M

Majla Sándor (14) Mándy Gábor (9) Mann György (5) Marabu (24) Márai Sándor (6) Marczinka Csaba (4) Marek László (1) Marik Álmos (4) Markó Béla (67) Márkus András (1) Márkus-Barbarossa János (1) Márkus László (35) Marossy József (37) Maróti György (61) Marozsán Csilla (26) Marsall László (10) Mártha Gábor (9) Martonosi Mirella (6) Máté Imre (7) Mátyás B. Ferenc (7) Mayer Ferenc (3) Medgyesi Gabriella (26) Medve Gábor (57) Méhes Károly (18) Mérai Mária (4) Mesterházi Mónika (1) Mészáros Adrien (1) Mészáros Gábor (3) Mészáros Ildikó (17) Mészöly Miklós (12) Mezey Katalin (1) Miklya Zsolt (11) Mile Zsigmond Zsolt (19) Mirtse Zsuzsa (62) Miskolczi Zsolt (75) Miszlai Gyula (12) Móczár Csaba (17) Módos Csaba (1) Mogyorósi László (12) Molcer Mátyás (36) Molnár András (1) Molnár Attila Benedek (10) Molnár Bernadette (6) Molnár Krisztina Rita (12) Molnár Péter (14) Molnár Szilvia (30) Molnár Vilmos (9) Móritz Mátyás (8) Mrena Julianna (4) Murányi Sándor Olivér (3) Muzsai István (7)

N

Nagy Anna (3) Nagyatádi H. Tamás (1) Nagy Attila (4) Nagy Balázs (9) Nagy Bandó András (23) Nagy Eleonóra (9) Nagy Farkas Dudás Erika (55) Nagy Ferenc (52) Nagy Gyula (6) Nagy István Attila (10) Nagy István Paphnutius (24) Nagy Mihály (72) Nagypál István (8) Nagy Sári Attila (12) Nagy Viktor (2) Nagy Zopán (170) Nagy Zsombor (2) Nemes Nagy Ágnes (14) Nemes Zoltán (47) Németh István Péter (82) Németh Péter Mikola (16) Noon Azaki [Kováts Lajos] (3) Novák Csaba (303) Novák Valentin (13) Nyírfalvi Károly (186) Nyitrai István (20)

O

Oláh András (2) Oláh Zoltán (4) Oravecz Imre (9) Oravecz Péter (2) Orbán Ottó (7) Orcsik Roland (1) Oromszegi Ottó (12) Orosz László Wladimir (5) Osváth Gábor (17) Osváth László József (11)

P

Pachnik Zoltán (16) Paczolay Adél (6) Paizs Miklós (7) Pajor András (4) Pálfi Ágnes (9) Pálinkás Krisztina (5) Pálos Rozita (1) Pándi István (10) Pap József (145) Papp János (2) Papp Lajos (33) Papp Márió (4) Papp Máté (3) Papp p Tibor (10) Papp Tamás (1) Papp Zsolt (5) Parancs János (6) Pataki Edit (6) Paudits Zoltán (6) Payer Imre (3) Pelesek Dóra (13) Péntek Rita (5) Pere Attila (4) Pethő László (88) Pető Tóth Károly (316) Petőcz András (4) Petri György (18) Petrik István (24) Petz György (37) Pilinszky János (69) Pilizota Szandra (4) Pintér Lajos (1) Pintér László (22) Pintér Sándor (5) Pittenauer Attila (4) Pogány Zoltán (47) Pogonyi Pál (94) Pollák László (16) Polnai Zsolt (41) Porogi Ádám (2) Pődör György (14) Prok Dávid (7) Puskás Kolozsvári Frederik (27) Pusztai-Varga Ildikó (4) Pusztay János (5)

R

Rácz Era (12) Rácz Gábor (7) Rácz Péter (5) Rácz Vince (8) Rácz Zoltán (18) Radnóti Miklós (5) Ráduly János (4) Rákos Sándor (13) Rapai Ágnes (2) Rékasy Ildikó (5) Rettegi Attila (7) Rezes Erzsébet (8) Riersch Zoltán (132) Rigó József (9) Rozán Eszter (3) Rózsa Endre (32) Rozsos Gábor (4) Rózsássy Barbara (2)

S

Safranka Judit (6) Ságodi Béla (1) Saitos Lajos (97) Sajó László (270) Salamon Ferenc Sándor (3) Salamon József Imre (8) Sall László (1) Sánta Gábor (3) Sánta Hajnalka (14) Sántha Attila (3) Sárai-Szabó Alexandra (3) Sárándi József (5) Sárközi László (184) Sáros András Miklós (2) Sass Ervin (16) Schauber Krisztina (7) Schwamm Fanni (9) Sebestyén Péter (361) Sebők Éva (12) Séd Imre (45) Siklósi Horváth Klára (7) Silver, Ephemeria (1) Simó Edmund (24) Simon Aranka, J. (19) Simon Attila (2) Simon Balázs (1) Simon Imre (4) Simonfy József (19) Só Balázs (18) Soltész Róbert (12) Solymosi Bálint (1) Somlyó György (7) Somoskői János (144) Soós József (3) Sós Dóra (9) Sőrés Zsolt (3) Standovár Ágota (12) Subert Kata (15) Sudár Balázs (3) Sudár Balázs (6) Suhai Pál (3) Sümegi Attila (11) Sütő Barnabás (5) Sütő Zsolt (14) Szabados Pál (59) Szabó Aida (104) Szabó Eszter (1) Szabó Imre (7) Szabó János (5) Szabó Julianna (14) Szabó Lőrinc (2) Szabó Palócz Attila Szabó Tünde (4) Szabolcsi Erzsébet (74) Szabolcsi Mária Teodóra (21) Szajkó Zoltán (126) Szakács Eszter (31) Szántó András (4) Szászi Zoltán (5) Szaszovszky József (8) Szathmári Botond (6) Száva Csanád (9) Szegedi Árpád, U. (8) Szegedi Kovács György (9) Szegő Judit (6) Székács Vera (6) Székely Szabolcs (4) Szekeres Ferenc (1) Széki Patka László (9) Szél Zsolt (11) Szelőczei Orsolya (19) Szemere Brigitta (9) Szennay Ilona (449) Szente Imre (45) Szenti Tibor (20) Szentkirályi Fittler József (27) Szentmártoni János (4) Szép Ernő (42) Szepes Mária (396) Szepesi Attila (33) Szepsy Eleonóra (6) Szigeti Lajos (28) Szigethy Rebeka Sára (30) Szilágyi Ákos (1) Szilágyi Angéla (2) Szilágyi Domokos (6) Szilágyi Erzsébet (41) Szilvási László (31) Szilvási Zoltán (36) Szimeonov Todor (65) Szirmay Endre (9) Szitás Krisztina (8) Szlafkay Attila (7) Szlamka Zsófia (8) Szlukovényi Katalin (4) Szoliva János (5) Szonday Szandra (7) Szőcs Géza (2) Szöllősi Zoltán (32) Szöllősi Zoltán, Borian (62) Szőnyi Bartalos Mária (270) Sztrilich Ágnes (14) Szúnyogh Sándor (27) Szuromi Pál (13) Szűcs Attila (12) Szűgyi Zoltán (32) Szűgyi Zsolt (45) Szűk Balázs (20) Szvoboda Zsolt (3)

T

Takács Monika (1) Takaró Mihály (8) Talált Évike (6) Tamás Menyhért (35) Tamási Orosz János (2) Tamkó Sirató Károly (14) Tandori Dezső (42) Tar Károly (19) Tarnóc János (12) Tarnóczy Száva (6) Tas György (26) Terebess Gábor (250) Thimár Attila (22) Timár György (18) Tillmann Pentele (13) Tóbiás Krisztián (1) Tolnai Ottó (21) Tolvaj Zoltán (2) Tomaji Attila (10) Tomán Zsóka (9) B. Tomos Hajnal (43) Tompa Gábor (10) Toperczer Anita (5) Tornai József (35) Torok Csaba (3) Tóth-Benedek Csanád (3) Tóth Edit Magdolna (13) Tóth Gábor (7) Tóth Katalin (11) Tóth Klári, B. (42) Tóth László (23) Tóth-Vásárhelyi Réka (5) Török Attila (15) Török Monika (3) Tuboly Erzsébet (5) Tunyogi Csapó Gábor (10) Turai Kamil (5) Turcsány Péter (1) Turczi István (6)

U

Ujhelyi Attila (27) Urbán Gyula (3) Utassy József (252)

V

Vadkerty Dorottya (2) Vágai Mária (1) Vajda Andrea (2) Vajda Péter (6) Valamilyen Gusztáv (16) Valastyán Tamás (2) Valyon László (12) Váncsodi József (13) Vangel Edit (7) Vankó Gergely (1) Varga Árpád (7) Varga Dániel (14) Varga Imre (264) Varga István (7) Varga József (4) Varga Lajos (1) Varga Nóra (6) Varga Szilveszter (6) Vargovics József (758) Vári Csaba (6) Várkonyi Ágnes (18) Vasi Ferenc Zoltán (38) Vaskó Péter (22) Vass Zoltán Barna (7) Vavszeg Mária (10) Végh Attila (14) Végh György (13) Végh Sándor (14) Véghelyi Balázs (15) Vékony Andor (390) Veres Zoltán (41) Vermes György (3) Vermuth Attila (72) Vészi Endre (7) Vigh Krisztina (27) Vihar Béla (6) Vihar Judit (41) Villányi G. András (2) Villányi László (86) Vitéz Ferenc (184) Vozárik Lajos (2) Vörös Ákos (64) Vörös István (111) Vörös Péter (1)

W

Weigl Krisztina (24) Weisz Attila (167) Wendler Zoltán (7) Weöres Sándor (31) Wilhelm József (5)

Z

Zágony Rudolf (4) Zalán Tibor (126) Zászlós Levente (1) Zelei Miklós (6) Zelk Zoltán (35) Zelki János (1) Zemlényi Attila (1) Zirkuli Péter (6) Zoltay Lívia (2) Zólya Andrea Csilla (1) Zudor János (19) Zsatkovics Edit (3) Zsávolya Zoltán (17) Zsibói Gergely (13) Zsille Gábor (51) Zsinka Flóra (1) Zsubori Ervin (61)
Magyar haiku főoldal

« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Dalos Rimma (1944-)
[eredeti név:
Римма Далош-Tрусова / Rimma Dalos-Truszova;
lánykori nevén: Римма Владимировна Tрусова / Rimma Vlagyimirovna Truszova]


haiku-szerű versei


Terebess Gábor fordítása:

Я без тебя,
как та женщина в бане
с отрезанной грубью.

Magam én nélküled,
mint az a levágott mellű nő
a közfürdőben.

*

 

Nélküled én - Я без тебя, Magvető, 1988, bilingvis kiad.,
fordította: a szerző, valamint Tandori Dezső és Veress Miklós:

Dalos Rimma saját magyarításai:

Северный ветер -
твое дыхание -
холоднеeт сердце.

Lélegzeted
északi szél -
hűl tőle a szív.

*

И в пик-часы
катится без помех
трамвай души моей.

Lelkem villamosa
csúcsforgalomban is
vígan zötyög.

*

В белом холоде снега -
покрова пришла
ко мне гостья-тоска.

Hó hidegébe takarózva
vendégül jött hozzám
a bánat.

*

Прикрою души
фиговым листком
и убегу из рая.

Elfödöm lelkem
fügefalevéllel
és otthagyom az Édent.

*

Пусть у него
отвисло брюхо.
Он мне дороже, ближе всех.

Hiába leffeg
hasán a hája -
ő a legkedvesebb.

*

В залитом солнцем
лесу тевтонском
я подметаю осень.

Naparanyozta
teuton vadonban
söprögetem az őszt.

*

И где-то в тишине
бредем моя любовь,
но не судьба моя.

És valahol a csendben
botorkál szerelmem -
de nem a sorsom.

*

Сильней всего
моя гордыня,
но счастья мало от нее.

Mindennél erősebb
a büszkeségem,
de nem vagyok tőle boldog.

*

Живу
за сердце укушенная.
Капля за каплей
уходит жизнь.

Élek
tépett szívvel.
Elfolyik életem:
cseppre csepp.

*

 

Tandori Dezső fordításai:

Я без тебя,
как та женщина в бане
с отрезанной грубью.

Nélküled én,
mint az a nő a fürdőben,
a levágott mellű.

*

Знаю, любимому
я не нужна.
И все же спокойно сплю.

Tudom, nem kellek már
szeretőmnek -
mégis nyugodt az álmom.

*

Тонкая игла страдания
пронзит мое сердце.
Так я умру.

Karcsú tűvel a szenvedés
átszúrja szívem.
Így halok meg.

*

Люби меня,
прости меня -
мои желания так просты.

Szeress,
Bocsáss meg -
Oly bocsánatos vágyak.

*

мне милый
принес камешки.
Я радуюсь их разноцветью.

Szerelmesem
kavicsokat hozott.
Megörültem, hogy ilyen tarkák.

*

Почему мне не визжать
cвиньей,
когда кругом все хрюкают?

Miért ne visítanék,
mint a disznó,
ha köröskörül így röfögnek?

*

Ты вынул
сердце на ладонь.
И медленно ее перевернул.

Odavetted
tenyeredre a szívem,
s a földnek fordítottad lassan.

*

Цветов осенних увяданье.
Ненасытное падение дождя.
Так жизнь уходит из природы.

Őszi virágok hervadása,
Eső hull, végeláthatatlan.
Így száll el az élet a tájból...

*

 

Veress Miklós fordításai:

И вдруг подумалось,
люблю ли я тебя
без головы, без ног?

Eltűnődtem egyszer:
szeretnélek-e téged
fej nélkül, láb nélkül?

*

Мысль была так мала,
что уместилась
в ящике стола.

A gondolat oly kicsi volt,
hogy éppen
elfért egy fiókrepedésben.

*

 

 

Kurtág György: A boldogult R. V. Truszova üzenetei szopránra és kamaraegyüttesre című orosz nyelvű dalciklusát (Op. 17.) 1981-ben mutatta be az Ensemble Intercontemporain Párizsban (szólista: Csengery Adrienne, karmester: Sylvain Cambreling). A mű átütő sikere indította meg Kurtág nemzetközi karrierjét. Dalos Rimma - lánykori nevén Rimma Vlagyimirovna Truszova - orosz származású költőnő 21 (zömmel haiku-szerű) versére komponálta 1976-80 között.

Dalos Rimma eredeti versei és két magyar fordításuk összehasonlító táblázata:

Πocлания пoкoйной P. B. Tpyсовой,
21 стихотворение Pиммы Дaлoш

A boldogult R. V. Truszova üzenetei
Fordítás: Tandori Dezső

A boldogult R. V. Truszova asszony üzenetei
Fordítás: Petri György

*

 



„Én mindig a nőnemben gondolkodom és írok”
Pécsi Katalin beszélget Dalos Rimma költővel a kétnyelvűségről, a nőiségről és a rövid versek varázsáról
http://www.nextwave.hu/esztertaska/rimma.htm


— Honnan származik a gyönyörű neved? Engem rögtön megbűvölt, ahogy a kötetedet a kezembe vettem...

— Oroszországból jöttem, az Uralban születtem. Ezt a gyönyörű nevet anyám adta. Eredetileg nem ezt a nevet akarta nekem adni. A teljes leánykori nevem: Rimma Vlagyirimovna Truszova volt.

— Truszova? Hiszen az egy Kurtág-mű címe!

— Bizony. Ez egy jó történet. A Kurtág-kedvelők töprengtek rajta, hogy vajon ez az egyszerre idegenül szlávos és varázslatos hangzású cím honnan származhat. A kutatók próbáltak ilyen-olyan szemantikai összefüggéseket belemagyarázni. Én meg csak mosolygok, ha erre kerül szó, mert a válasz igen egyszerű: az én verseim ihlették meg Kurtágot, és a rejtélyes Truszova cím az én leánykori nevem... Amikor először láttam meg a lemezborítón a nevemet, furcsa érzés volt, sőt egészen megijedtem. De aztán rájöttem, hogy Kurtágnak igaza volt: ez voltam valaha én. Ugyanakkor ma már sokkal inkább Dalos Rimmának érzem magam: minden, ami azóta történt velem, hogy Magyarországra költöztem, már ehhez a névhez kötődik.

— Hol éltél, mielőtt Budapestre költöztél?

— Egy urali kisvároskában születtem, így hívják: Verhatúrija. Arról híres, hogy onnan származott Raszputyin is. Aztán a gyerekkoromat Szverdlovszkban töltöttem, majd Voronyezsben laktunk, egyetemre Moszkvába mentem: a Lomonoszovra jártam. Történelmet tanultam, közelebbről: német történelemre szakosodtam. A férjem is erre a szakra járt, de ő az újabbkori történelemre, én meg a legújabb korira specializálódtam.

— Vagyis ott ismerkedtetek meg a férjeddel, Dalos Györggyel?

— Igen. A mienk is szokványos történetnek indult: egymásba szerettünk, harmadéves korunkban összeházasodtunk, és aztán a diplomamunkánkat megírni Magyarországra jöttünk.

— Itt tartottátok az esküvőtöket?

— Igen, 1969-ben, egy rövidebb látogatásom során, a Szófia utcában. Még menyasszonyi ruhát se hoztam magammal, mert nem voltam benne biztos, Dalos nem gondolja-e meg magát. Utána még vissza kellett mennem a Szovjetunióba, a hivatalos engedélyeket beszerezni: ez az ügyintézés több mint egy évig eltartott. 1970 január végétől kezdődött csak el az én magyarországi életem.

— Akkoriban írtál már?

— Mindig is íróember voltam. De kezdetben még nem tudatosan. Tulajdonképpen kétszer kezdtem el írni. Amikor ide jöttem, még nem tudtam magyarul. Amikor munkába álltam 1971-ben, akkor a magyar szókincsem körülbelül 50 szóból állhatott.

— Milyen munkát vállaltál?

— Titkárnőként kezdtem a KFKI-ban; aztán a Szerzői Jogvédő Hivatalban dolgoztam referensként (ahonnan aztán el kellett mennem – mint tudjuk: „történelmi okokból”). Később átvett engem a Kossuth Könyvkiadó: ott elég sokáig dolgoztam, de aztán megint jöttek azok a „történelmi okok”...

— Mit követtél el? Aláírtál?

— Én nem, de a férjem igen csak...

— Miatta vesztetted el nagy gyakorisággal az állásaidat?

— ‘75-ben a Szerzői Jogvédőből Hivatalból tulajdonképpen nem is őmiatta, hanem Haraszti Miklós könyve miatt rúgtak ki. Akkoriban jelent meg a Darabbér. Ha egyszer nekem ilyen barátaim voltak, akkor muszáj volt kirúgniuk.

— Te magad is aktívan részt vettél az ellenzékben, vagy csak a férjed miatt raktak ki sorra a munkahelyeidről?

— Nem mondhatnám, hogy nagyon aktívan tevékenykedtem. A helyzetem sajátos volt: én mégiscsak a „szovjet elvtársnő” voltam. Ez a szerepkör végeredményben bizonyos védettséget is biztosított számomra. A magyar BM nem tudott hozzám nyúlni, elvégre szovjet állampolgárként éltem itt. Ahhoz, hogy engem itt letartóztassanak, a szovjet kollégáiktól kellett volna engedélyt kérniük, ez meg túl nagy felhajtással járt volna. A botrányra meg kinek van szüksége? Botrány persze azért akadt. Amikor például a férjem és Haraszti Miki éhségsztrájkba kezdett, közbe kellett avatkoznia a szovjet követségnek.

— Hogyhogy?

— A magyar elvtársak ugyanis felhívták a szovjet elvtársakat, és bepanaszoltak engem, hogy szovjet állampolgár létemre Lukács Györgynél jártam. Ez elég nagy bűnnek számított 1971-ben. A látogatásom hatásáról különböző legendák terjedtek el: például egy olyan is, hogy utána Lukács állítólag elment Kádárhoz, és kérte, hogy bánjanak másképp ezekkel a fiatal értelmiségiekkel, és segítsen megoldani a jelenlegi konfliktust. Kádár elvtárs meg erre kitessékelte Lukácsot a dolgozószobájából. Pár évvel később azonban már máshogy kezelték ezeket az államellenes összeesküvéseket (ez volt ugyanis a hivatalos elnevezés). Akkor aztán behívattak engem a követségre, és elbeszélgettek velem. Mondtam ott én is sok mindent – többek között azt is, hogy egyszerűen nem kapok állást. Amikor munkára jelentkeztem, mindenhol el vannak tőlem ragadtatva, aztán két nappal később jön egy telefon, hogy sajnos már betöltötték az állást... Nyilvánvaló volt, hogy a nevem miatt történik folyton ugyanez... Végül a Kossuth Könyvkiadóban kihúztam egészen a rendszerváltásig: ott beszerzéssel és szerződéskötésekkel foglalkoztam. Amikor jött a rendszerváltás, persze megint a „történelmi okok” miatt kerültem az utcára: az elnyert „szabadságban” nem volt szükség többé a „szovjet elvtársakra”. Jelenleg a Friedrich Ebert Alapítványnál dolgozom, tudományos munkatársként; emellett női civil szervezetek működését segítem.

— Beszélgessünk most a „másik én”-edről, a költőről! Hogy kezdtél verseket írni?

— Ahogyan mondtam már, a nyelvtudásom erősen korlátozott – noha fordítottam már verseket magyarról oroszra. Hogy mi késztett mégis versírásra? Hát a némaságom. A vers nagyszerű lehetőség volt arra, hogy ne maradjon bennem a némaságomból adódó feszültség. Muszáj volt megfogalmaznom, hogy mi is történik velem és bennem. Meg kellett fogalmaznom a viszonyomat a világhoz, Magyarországhoz – és mindenhez, ami körülvesz.

— Milyen viszony fűz a zsidósághoz? Elvégre zsidó környezetben is élsz itt...

— Bonyolult. Először a zsidóság idegen volt számomra. Jobban mondva: eleinte vak és süket voltam rá. De igazából mégis természetes volt nekem ez az egész: ha egyszer férjhez mentem a Daloshoz, akkor az az egész kultúra, ami hozzá tartozik, az enyém is lett. Soha nem is volt ez kérdéses számomra. Talán azért, mert nagyon erős volt az én világom is. Később persze már sokat kellett ezen is töprengenem. Főleg, miután megszületett a lányunk. Kiderült, hogy se nagymamája, se nagynénje, se nagybátyja, se unokatestvérei nincsenek. Valahogyan fel kell ezt dolgozni: hát hol vannak? És egyáltalán: mi történt velük. Nagyon sokat kellett böngészni, olvasgatni, nézegetni Dalos családi hagyatékát. Először megütköztem rajta, hogy én egy számomra tökéletesen ismeretlen – ha nem idegen – kultúrával állok szemben! A körülmetélés ugyanakkor elkápráztatott a szépségével is, ha illik egyáltalán egy feleségnek ilyet mondania. Dalos könyveit olvasva ráébredtem, hogy nemcsak a férjemmel élek együtt, hanem egy olyan többezer éves kultúrával és hagyománnyal is; amely beleivódott a zsidókba. Ezt az örökséget nem lehet csak úgy kidobni az ablakon, elfelejteni, majd kijelenteni, hogy nekem már nincsen semmi közöm hozzá... Éppen ezért én nem hiszek az asszimilációban – nemcsak a zsidókra vonatkozóan, hanem bármilyen kisebbségről legyen is szó. Meggyőződésem, hogy asszimilálódni képtelenség, csupán integrálódni lehet.

— Hogyan kezdtél el írni? Hogyan alakult ki ez a rimmás-haikus, rövid forma, amelyik annyira megfogott engem, és mint tudjuk, Kurtágot is?

— Eleinte én is, mint mindenki, csak nagyon-nagyon hosszút tudtam írni. (nevet) De nagyon elégedetlen voltam magammal: minél hosszabb lett az írásom, annál „hígabbnak”, érdektelenebbnek éreztem. Ez az egyik oka a szövegeim megrövidülésének. A másik ok az élettapasztalatom: ezek az élmények inkább csak villanások. Ez nem jelenti azt, hogy csupán egy pillanatnyi életük lenne, hogy csak egyetlen pillanatra érdekesek, nem! Régi, kedvenc formám volt a haiku – ugyanakkor oroszul nagyon nehéz haikuban írni, mert a szavak hosszúsága, és az eltérő hangsúly eltolódáshoz vezet. Ezért aztán vannak tökéletes, „igazi” haiku verseim, de akadnak ál-haikuk is. De nehogy azt gondold, hogy én csak kétsorosakat tudok írni!

— A megjelent köteted kétnyelvű. Oroszul írtad eredetileg ezeket a verseket vagy magyarul?

— Oroszul. Egyeseket közülük én magam fordítottam később magyarra, másokat a férjem. Többet olyan jeles költők, mint Tandori Dezső vagy Veress Miklós. De fontosnak tartottam, hogy a kötetem kétnyelvű legyen. Olyan olvasók is szeretik az eredeti szövegeket nézegetni, ízlelgetni, akik nem is tudnak (igazán) oroszul.

— Mit jelent számodra a „női mivoltod?” Miben másmilyen szerinted egy nő?

— Kezdeném azzal, hogy én férfi soha nem akartam volna lenni, eszembe se jutott ilyesmi. Az emberekhez való viszonyom abszolút nőnemű! Hogy mindez mit jelent? Először is: örülök neki, hogy úgy nézek ki, ahogy. Fantasztikusnak tartom, hogy természet adta lehetőségem gyereket szülni: számomra a szülés életem legcsodálatosabb pillanata volt. Erről az élményről nem tudtam verset írni, és beszélni se szoktam túl gyakran róla: szülés közben átéreztem a világ tagolódását, és én abszolút a kozmoszban éreztem magamat. Érdekes módon kevesen beszélnek a nők közül erről a katartikus érzésről... Úgy érzem, minden nőnek jár ez az érzés, nemcsak én kaptam ajándékba...
A gondolkodásomra is büszke vagyok, és nem hiszem azt, hogy a nők eleve másképp gondolkodnának, hiszen ugyanazokat a könyveket olvastuk, ugyanazokból szereztünk tudást. A módszer is ugyanaz, amivel ezt a tudást magamban feldolgoztam. Ami ugyanakkor kicsit más a férfiak gondolkodásához képest, az az, hogy mi nők nemcsak a nagy struktúrákra, a nagy mozgásokra figyelünk, hanem minden másra is, ami ezek mellett és mögött van. Az utóbbi időben, ahogy a történettudományi szakirodalmat figyelem, azt veszem észre, mintha az új történelmi narratívák is egyre inkább női szemmel láttatnák a világot.
Ha végiggondolom az életemet, a munkámat, az olvasmányaimat, és mindazt, ami velem folyamatosan történik, akkor egy olyan életet látok magam előtt, amely ha nem is mindig harmonikus, de feltétlenül, és elfogadottan női lét.

— Hogy bukkant rá Kurtág György a verseidre?

— A Hungarotonnak sok lemezborítót fordítottam a 70-es években, ‘75-ben Kurtág egész lemezét is, a Bornemissza mondásait. El voltam ragadtatva a szövegtől! Kurtág Gyuri viszont nagyon kellemetlen alkotótárs volt: mindenbe belekötött! Végül elegem lett, és azt mondtam neki: te csak ne oktass ki engem a szavak hangzásáról, elvégre én is írok, pontosan érzem a súlyukat... Felcsillant erre a Gyuri szeme, és azonnal el akarta olvasni a verseimet. Odaadtam neki a kéziratot, de hát az egész oroszul volt, akkor még nem fordítottuk le a verseimet magyarra. Elvitte azért magával a paksamétát, és egyszer csak hallom, hogy Gyuri oroszul tanul... Meg is tanult.

— A te verseid kedvéért megtanult oroszul???

— Nemcsak az én verseim kedvéért. Meg akarta zenésíteni őket, és a zene kedvéért tudnia kellett, mi hogyan hangzik... Gyuri fantasztikus ember! A vele való találkozás életem alapélménye. A munkakapcsolatunk is nagyon fontos volt nekem, de aligha találkoztam életemben még egy olyan emberrel, akinek a személyisége ennyire lenyugöző lett volna. Fantasztikus dolgokat tud belőlem is kihozni, olyasmit, ami örökre bennem rekedt volna, ha ő nem tartja fontosnak előbányászni. Ma már nem dolgozunk együtt, de mindez, amit neki köszönhetek, megmaradt nekem. Ez egyfajta Pygmalyon-történetnek is felfogható... Nemcsak létrehozott valamit, de még életet is lehelt bele. Gyurit mostanában másfele vezeti az útja, de biztos vagyok benne, hogy még találkozunk.

— Kihez tartoznak ma inkább ezek a megzenésített, és a zene nyelvén nemzetközivé vált versek? Hozzád vagy Kurtághoz?

— A zene lehetőségei sokkal nagyobbak, mint a versé, ráadásul a Kurtág-zene fantasztikus! Különös érzés, hogy számomra idegen énekesnők interpretálják azt a verset, amit én valaha megírtam, és Gyuri megzenésített. Ez már egy önálló produkció. Néha, amikor bekapcsolom a rádiót, és éppen valamelyik megzenésített versemet adják a világ egy távoli koncertpódiumáról, már-már nem is hiszem el, hogy közöm van hozzá. Egyszer beszélgettünk erről Kurtággal is: fura dolog ez, hogy én megírtam a magamét, ő is megírta a magáét, most meg a mű, egészen függetlenül tőlünk, éli a maga életét, szerteszét a világban. Ezek már nem az én verseim, ez már nem én vagyok...