« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Csontos
János (1962-2017)
haikui
Négy haiku
(1986)
Menekült iratok. Szöveggyűjtemény a nyolcvanas évekből, Móra Könyvkiadó,
Budapest, 1991, 28. oldal
XL, Összegyűjtött versek, 1980-2002,
Széphalom, Budapest, 2002, 81-82. oldal
Nyolcvanegy
tele.
Hadnagyok vonítanak.
Drótsövény szeg be.
*
Újholdkikelet.
Mohazöld diktatúra.
Pitypangőrület.
*
Verejtékfolyam.
Szaharanosztalgia.
Strandforradalom.
*
Zúzmara
szitál.
Gyászoló varjúsereg.
Vivaldi halott.
Haiku-naptár
(Szondi
Györgynek, 1993)
Határfolyam, Budapest, Kráter Műhely Egyesület, 1994
XL, Összegyűjtött versek, 1980-2002, Széphalom, Budapest, 2002, 124-130.
oldal
TAVASZ
Rügyfakasztó nap
csodájára szomjasan
pattan ki a rügy.
Metsző levegő
szédületében a szív
hátratántorul.
Csermelycsevegést
inkognitóban fülel
megolvadt hólé.
Vízen sáslevél:
foncsorozott
álomba
korcsolya karcol.
Lecsapolt mocsár
felett körző gólyapár
múlt időt kutat.
Cikornyás szelek
gyalogösvény porába
jeleket
rónak.
Salátalevél
éhes bogárhad elől
tálra menekül.
Hallgatag tavak
fölé talmi szivárvány:
olajfolt feszül.
Elkószált
gidák
panaszszava borzongat
vérengző vadat.
Szerelempatak
víz alatti zátonyán
fennakad a szó.
Álszent egekből
kínos megtiszteltetés
kóvályog alá.
Elvakult vakond
nem tart többre ugarnál
nyírott
pázsitot.
Renegát élet
vagy kiprovokált halál:
elhullajtott mag.
NYÁR
Csenevész
bokor
katángkóró-országban
nagyfejedelem.
Ártéri
erdő
sűrejében bujdosik
az ősrengeteg.
Tücsökmuzsika:
ismeretlen vidékre
tévedt szívverés.
Csöpp
szellőfutam
tömött levélkoronán
fürtöt ondolál.
Feltúrt
hangyaboly:
vásári sokadalom
razzia után.
Tikkadt
délután:
kába bögöly araszol
kockás abroszon.
Csalánrengeteg
közepében kiberhelt
teherautó.
Villámvakufény:
kettéhasított akác
kényszermosolya.
Tüzes
ajkú Nap
bókjától olvadozik
hiszékeny aszfalt.
Nagyvakáció:
csúful megcsalt iskolád'
repkény futja be.
Duzzadt
folyondár
rozsdás kerítésfonat
erejét szíja.
oszló
őztetem:
féregfürtös végzete
az inukba száll.
Csillagvirágzás
augusztus derekán:
tűzivégjáték.
ŐSZ
Rabul
ejtő ősz
karjából senki se vár
megszabadulást.
Virágzó
pusztát
utoléri végzete:
letarolt tarló.
Nyálkás
kágyilló
szemérmesen fordul el
csigaház láttán.
Józan
muslicát
környékez a szomjhalál:
faramuci sors.
Kötelezően:
nem ajánlva, sem expressz
hullong a levél.
Elhízott
galamb
földi mennyországa a
prédamorzsalék.
Ázott
vándorra
kacér pocsolyák sora
hasztalan kacsint.
Napistentelen
borúban földre konyul
a napraforgó.
Véres
alkonyat
tettétől döbbenten áll
a holtág felett.
Kukoricaszár
könnyű álma zizzenő:
górévárúré.
Szitáló
ködöt
cédamód fogadja be
nyirkos anyaföld.
Nyár
első dérig:
nyitott balkonon hagyott
didergő nyugágy.
TÉL
Kristálymesékkel
véres csókra csábít a
kicsorbult pohár.
Hangversenyidény:
virtuóz szél hangol a
jégcsap-orgonán.
Elherdált
napok
álomtalan éjeken
megkísértenek.
Kandalló
előtt
bóbiskoló öntudat:
lavinaveszély.
Égi
üzenet
pehelypaplanaiba
balzsamoz a fagy.
Vágtat
a fogat:
hiába a szédülés,
nem szán meg a szán.
Katonasátor
közepében langymeleg
kályha duruzsol.
Se
szén, se olaj
nem segít a dermeteg,
fűtetlen szíven.
Üvegjégmezők
bárpult-éjszakáiba
léket ver a fény.
Alvó
tó rian:
jégszakadékaiban
álmok vergődnek.
Éjféli
misén
szem pislant, szív bizsereg,
kislábujj hal el.
Fogadkozások
fenyvesében az idő
töri az irtást.
Évszakbukfencek
–
tótágast áll a világ:
hó a mag alatt.
Úti
haikuk
Napút, 2004. január–február – VI. évfolyam 1. szám
(hérakleitoszi út)
az
út le és fel
szigorúan ugyanaz
le is fel is út
(római út)
róma
erre van
róma erre-arra van
róma arra van
(krisztusi út)
én
vagyok az út
de ha nincsen igazság
mit ér az élet
(petrarcai út)
oly
hosszú az út
s olyan rövid az élet
hát az életút
(goethei út)
mért
mutass utat
oly mohón ha társaid
nem tudják a kreszt
(schilleri út)
világ
végéig
visz minden út – de melyik
hoz onnét vissza
(lenini út)
vlagyimir
iljics
joszif visszárjonovics
leonyid iljics
(blairi út)
mi
balra hajtunk
ők meg jobbra hajtanak
ki hajt középre
