« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Nagy
Ferenc
haikui
http://www.hokkento.szeged.hu/irodalom/nagyf.htm
(I/1.
1996. szeptember 18.)
Eső
szemerkél,
a fák ágain csöppek.
Ázott tyúk gubbaszt.
*
Hervadt
fűszálakon
esőcseppben fény fürdik.
Kezed arcomon.
*
A
fűszálakra
fagynak ezüstje csorgott.
Telihold ragyog.
*
Nagy
Ferenc
7x7 haiku avagy
A cseresznyevirág árus nagyasszony látogatása
Magánkiadás
[Szakállas Nyomda], Barcs, 1993, 23 oldal
HOGY
Ml A HAIKU?
1.
Mester mód csiszolt
sokszögű, soklapú kincs,
de nem drágakő.
2.
Fotó, melyen a
pillanat ha rögzül is,
tovább él bennünk.
3.
Ha így nem értjük,
faggassuk Kosztolányi
s Faludy Mestert.
4.
S végezetül: ha
Ők sem győztek meg, mindegy,
ha-iku, ha nem.
I.
FEJEZET
melyben a szerző
hangot ad azon érzetének, miszerint sej-
teni
véli, hogy Ősz van. Bizonyságul
megérzése helyessége felől, felkel íróasz-
tala
mellől, elfogyasztja kamilla- és csa-
lánfőzetből készült teáját, meleg felöltőt
ölt
és kilép az ajtón. Rövidesen megnyu-
godva tér vissza, mert immáron teljes-
séggel
bizonyos előtte, hogy valóban ősz
van...
5.
Zsibbad már, lomhul
a táncos fák erdeje:
trágyáit a lomb, hull.
6.
Öreg tölgy legyint
- Fenn, vonuló madarak:
vert seregeink.
7.
Itt mindig ölnek -
Vallanak a túlélők,
az örökzöldek.
8.
Gyümölcs-múmia
fülönfüggőket visel
meggyfa, almafa.
9.
Testőr fagy leskel
- Ho-hó, Falloszok hava,
lassan a testtel!
10.
Lám az ősz-utót
űzi, hajtja már a Tél,
ama bősz utód.
11.
Túlnan a sör-kert
platánjai lángolnak
infra-vörösben.
12.
S aranymetszve itt,
az alkonyi Nap festi
akvarelljeit.
13.
Vesd takaródat
kivert kutyáidra, Ősz:
nézd - vakaróznak.
14.
Szerencsés a nap,
mikor Öreganyámnak
szólítottalak...
II.
FEJEZET
melyben a szerző
miután elköszönt idős öreganyjától,
meglepetve
tapasztalja, hogy odakint
nagyon hideg van. Ebből következtet
valamire,
melyből adódóan úgy határoz,
hogy a vacsorát ágyában költi el
s ma este
kivételesen több, eladdig
elhanyagolt szenvedélyének is hódol...
15.
Rozsdáit veresen,
hervad hitem hava, bár
még nincs éjszaka.
16.
Kilép a Télbe,
áll, faképnél hagyottan,
bénán, fagyottan.
17.
Méltó szó ha van
tetteidre, úgy mondd el
nékem, Önmagam.
18.
Aggódom, ha szánsz,
menj most, kérlek s hozz reám
csendesebb magányt!
19.
Hatalmas Tudás!
Hars húsod csontig falják:
mérgezett Almát!
20.
Nézd, Ők vernek, kik
nálamnál jobban félnek!
Szólsz - Úgy kell nekik!
21.
Szép Karácsonyunk
s Jézuskánk - köszöntünk! Ma
nem harácsolunk.
III.
FEJEZET
melyben a szerző
érkezését várja egy gyönyörű hajadon-
nak, aki
ugyan nem szerelme s nem
is közeli hozzátartozója, és úgy lehet,
sohasem
látta Öt azelőtt, de rémlik,
mintha valahol mégis olvasott volna fe-
lőle...
22.
Roskadó hó, jég,
nyögjetek halk imát most
a Tél apóért!
23.
Aggódni kár itt:
beszédes tócsák jelzik
agóniáit.
24.
Nyergelj, s fordulj a
csapattal, Zodiákus,
tíz és két Mágus!
25.
Hadd köszöntselek
hát végre Viktória,
tündér kikelet.
26.
Ragyogtasd, szépem,
kincsed kollekcióit
- lebírsz egészen.
27.
S nevess, kacagj csak,
károgót dalra bírj, ám
maradj magadnak!
28.
Tudom, Kikelet,
hány bugris Forradalom
kezdett ki veled.
29.
És nézd, a hitvány
kukkoló Hold is leskel,
pubertás kislány.
30.
Három stáción
érzik-vérzik át mézes
menstruációd.
31.
S holnap egy aktust
kér tőled a Herceg, ha
nem kap infarktust.
32.
Nézd hát el, hogy most-
már nem túl fíckós, hisz vén,
akár a Kozmosz.
33.
Látod, Kikelet,
hány és hány suhanc szél is
udvarol neked!
IV.
FEJEZET
melyben a szerző
köszönti Nagynénjét, a Cseresznyevirág
árus
Nagyasszonyt, kinek távoli unoka-
húga iránt platonikus és egyéb szere-
lemre
lobban; ám a lányka, Kis Tila-
lomfa közli, ezen égtájak alatt nincs
ínyére
vele időzni, különben is azonnal
indul valahova s ezzel visszakíséri a szer-
zőt
otthonába...
34.
Szívek hírnöke,
Cseresznyevirág árus
Nagyasszony, Május!
35.
Vigy Te a Nyárba,
nézd, hajnalra nyílik a
Hold teaháza.
36.
Teafű illat
terjeng - Érdekel is most,
mit ír a hírlap!
37.
Fák lila lombja
mögött rejtezik Ő, a
Kis Tilalomfa.
38.
Tűnődöm titkán,
de nem mond el semmit, a
kínai kislány.
39.
Nyár szele ringat,
hűvös, akár az éj nagy,
kék vatelinja.
40.
Friss tea gőze
ölel, gomolyog s lám csak,
hív, csal az Őszbe,
41.
rejtve szép-magát
dús barack-virágba a
kínai lányka...
V.
FEJEZET
melyben a szerző
kulcsra zárja különbejáratú magánya
ajtaját,
friss teát főz, ágyba bújik s Kínai
és Japán költőket olvas Kosztolányi
Dezső
fordításában. Nagysokára aztán
lámpást olt és falnak fordulva arról
álmodik,
hogy ami vele történt, csupán
mese volt...
42.
Hű Mese-mátkám,
csillag-jegyesem: Hajnal -
már te se várj rám.
43.
Elmúlt ím, éjfél;
a Hold házában várnak,
eredj, Tündérkém.
44.
Nyitva van, jöjj be!
Hazudj, valami szépet,
hetedhét Törpe!
45.
Fegyverem - nicsak -
rozsda-csipkés kard! - Várhat
Csipkerózsika.
46.
Vasorrú Bába!
Orrod holdfény krómozza:
- légy a dadám ma!
47.
Hétfejű Sárkány!
A hét Törpe a túszom:
- add a Királylányt!
48.
Jöjj Hófehérke,
öleld hiszékeny szívem
most hófehérre!
VÉGEZETÜL
a
szerző
leleplezően megjegyzi, az itt olvasható
versek gyűjteménye sem teljesen
önálló
munkája s ezt az alábbiakkal indokolja:
49.
...mert mikor írtam
képzeld, folyton beleszólt
a vén Telihold...