« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Miskolczi Zsolt (1977-)
haikui
Kéziratként a
szerzőtől
szél fúj esik
is
rázkódnak a fák
színes koronájuk hull
az
esőcsepp hullni vágy
mire áhítozol te?
sötét,
dermedt, hideg
mindjárt váltanak
a reggel fényei
sötétség,
hideg
lassan szertefoszlik
íme itt a reggel
téli
napsütés
felhőkön átszűrődő
boldogít mégis
katicabogár
tipeg a korláton
piros páncélján megcsillan a Nap
a
pajzsoshátú bogár
az árnyékból
kifekszik a Napra
deres
napsütés
szikrázó fagy a kövön
reggeli séta
tűző
napfényre
madárfütty válaszol
őszi kikelet
ködös
reggelen
felhők mögül, fák között
feldereng a nap
madárfüttyöt
vált
tücsök-ciripelés
ím leszáll az est
őszi
szürkület
lent tücsök ciripel
fent denevér köröz
hideg
reggel
kókadt levelű fák közt
barna mókus fut át
száraz
falevelek
barna szőnyege vezet
le a vízpartra
feszes
víztükör
lágyan siklik a nap
egy hal nagyot csap
az
égen néma
felhők úsznak, alattuk
sólyom repül át
tópart,
magasztos csobogás
otthon, kutyaszar-mosás
víz, víz
pókfonál-darab
fénylik a szélben
hol van az egész?
fehér
felhőkre
hirtelen szürke függöny
égi színjáték
őszi
szélben
hullámzik a fű
zizeg a tó vize
az
őszi szél
kis fákat simogat
nagyokat bőszen ráz
sirály
rikácsol
harang kondul
szél zizeg
egyetlen pillanat
valaki
kék-sárga
felhőket fest az égre
lenyugszik a nap
sárga-barna
levelek
hózáport idéznek
ősz megy, tél jön
téli
délután
házak fölött aranyló gömb
épp lebukik
nagyváros
este
autók hömpölyögnek
nyüzsgő hangyaboly
ködös
reggelen
egyik madár rikácsol
másik (vígan) fütyörész
október
vége
varjak kárognak
fejükre tűz a nap
nappal
a Nap fénye melegít,
de mi éltet este?
károgó
reggel
tetőn vadlúd-gágogás
fűrészgép indul
gerlepár
a levegőben
körbe-körbe
most már három... négy...
dermesztő
hideg
kacsák a vízben
csőrük víz alatt kutat
Föld-anya
fázik
felhők mögül
Nap-apa kikacsint
lassan
megadják
magukat a fák
több a sárga mint a zöld
sárguló
bokrok tövében
feketerigó vidáman szökell
égbe
meredő
fenyőfa-korona
szépséged ki látja?
szarka
ugrál
ágról-ágra
egy másik elsuhan
ez utána
szarka
táncol a fán
fekete-fehér ruhában
keringőt jár
galamb-sereg
lódul
szárnyak suhogása
remeg a levegő
rózsaszín
felhők
esti szürkületben
ki festette őket?
ködfátyolon
átszűrődő napsugár
és levelek szaga
esős
reggel
szapora madár-hangra
szélzúgás válaszol
fák
mögül reggeli napsugarak
tó felől szennyvíz szaga
félrehúzódó
felhőkön túl
az ég kékje előbukkan
ezernyi
fényes bajsza van
ragyog, de mégsem arany,
mi az?
éjjeli
égbolton
fehér lampion
tekintete fagyos
fehér
holdfény
hideg szél
ajtónkon már
kopog a tél
hideg
éjszakán
fagy illata a szélben
meleget áraszt
kopasz
fák
mozdulatlan álomba-merülés
fejükön verebek
elsárgult
levelek a fűben
rajtuk hajnal vize
és kelő nap fakó tüze
kiszáradt
tómeder aljáról
összetört égbolt képe néz
--------------------------------
(Brüsszel, 2008 vége)
falevelek
tánca az avaron
a szél húz talpalávalót
falevelek
kergetőznek
s erejük fogytán
a földre hullnak
csendes
hóesés
a fákon még sárgulnak
a levelek
a
tél első hava
a természet áhitattal figyel
elsárgult levelek a füvön
rájuk
égi lisztet szórtak
elszáradt
levelekre
fehér hótakaró
fagyott
vízcseppek az ágakon
ég veled tegnapi hó
az
út mentén hótorlaszok
mögöttük hóba süppedt erdő
elsárgult lombkorona
a kelő Nap fénye bearanyoz
a
távolban egy kopasz fa
legvastagabb ága
egy varjú
fagyott
levelek közt
varjú keresgél
fél szeme rajtad
fagyott
a pillanat
dermedt a szó
léptem alatt
ropog a ...
havas
fa tetejére
ült ki a Hold
- maga is havas
varjú
az ágon
délcegen, felemelt fejjel
vékony ágon
kopasz
fa
halovány árnyéka
a füvön
feltűnik eltűnik
a
felkelő Nap
fázósan néz tükörbe
befagyott a tó
szürke
gém
nyakát behúzva kémleli
a hóföldte tavat
holdvilágos
éjszaka
kertek alatt
róka oson
tavaszi szél
faágak vidám hajladozása
köszönt
virág
nélkül viruló faágak
kora-tavaszi napsütés
vakító tündöklés
a tó vizén
télből tavasz
egy pillanat
tavasz-illat
a
levegőben már a
vadkacsák is érzik
vadkacsák
jönnek
enni kérnek
fejemet rázom
továbbúsznak
tavaszi
versem
lenyelte egy énekesmadár
fityfiritty
