« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Csontos
Tamás (1971-)
haikui
Fekete bárány
Hajnalról álmodik, nem
ébred fel soha.
Sötét
izzadság
dereng a kérgeken
féktelen magány.
Éjpillangók
fenn
Nászuk a hajnalt vonzza
a hold mosolyog.
Hol
levegő sincs
kezdődik az igézet
Izzadság között
Falánk
a telihold
az éjszakám árnyait
magának lopja
Sápadt
valóság
képzeletem nélküled
végtelen talán.
Fekete
bárány
a hajnalról álmodna
alkony ébreszti
Sártermeszek
itt
A mesterem hangja szól
nem te vagy a való...
egy
szirom koppan
a szellő megérinti
a felhőket, nézd
Tündöklő
felhő,
Az éj fátylában a hold
elmossa az eső.
szél
zúg , csillagfény
Nézd, álmot lehel az ég
megáll az idő.
Kard
éle csillan,
már elmúlt a pillanat,
nem is volt határ.
Billegő alma
cseppenő gyöngy nézd, már
holnap keserű.
KOEÁBAN 93
Folyó
illata
A megcsillanó remény
Úszó hab csupán
Hullám
a tavon
Lelkem öreg testemben
Titok mosolyog
Éles
napsugár
Álomtörő ébredés
Igazi esély
Tapadó
eső
Egy csoda ez a mocsok
Társalgó magány
Virág
illata
Már távolodó lelkem
Testembe hívja
Különös
leány
Változnom kell itt az idő
Éjszakai társ
Koppan
a bogár
Ismétlődő Élet csak,
A név változik
Az
úton vagyok
Már valami elveszett
Mást hoz a hajnal
Egy
sárga rózsa
Társat teremt, mulandó
Az igaz öröm
Belekóstoltam
Fertőző a kalandvágy
Nem gyógyulhatok
Néha
gyűlölöm
a verseimet, mintha
Idegen lennék
Bíbor
a felhő
Vágyom már, valakire
Akiért lehet.
Öregnek
érzem,
Magam ám csak magányos
Vagyok az úton
Hinni
kell benne
A nappal új esélynek
Kell születnie.
Nippon
hajnal vár,
Folytatódik az álom
Fel sem ébredek
- Miután visszatértem :
Érett
hajnal várt
Kár dicsérni a szellőt
Visszatér a köd
Sápadt
telihold
a napmelege fonja
szívébe a fényt.
1997
Lehulló
levél
A fény is csak a szívem,
melegíti már.
Lágy
eső, a szél,
rozsdaszín felhőt karmol
az égre az ősz.
1998-06-08
Társam
a magány,
Már csak ti csaptok ricsajt
Vágy, lélek, elme.
Fáj
kígyóbőröm,
Tétlen lenni oly nehéz,
vedlésre várva.
Gyengének
érzem
Magam, mert bátorságom
Létem forrása.
Kicsi
az eszem.
Most épp annak képzelem.
Talán nagy legyen?
Korlátoz
minden
Ha korlátnak akarod
Pedig támasz is.
1998-06-09
szándékom
ellen
ágáll az egész világ
nem is ismerik.
Mindenben rend kell
Csak az maradhat felül
Aki ismeri
Tétlenség
kísért
Míg nincs ötletem az új
Rendszerezéshez
Szépnek
látod azt
Miben megérint a rend,
Hiába tagadsz.
Könnyű
szavakkal
Játszanom, tettek helyett
De még nincs erőm.
Nem
akarok mást
Csak egy kérdésre tudjam
A választ: miért?
Vágyaimon
a
Miért az úr, de addig
Szolgáló vagyok.
Ha
erő az ok
és okozni bátorság:
Vakmerő vagyok.
Józanságom
fáj
nem adom fel semmiért
mit nekem élet.
Feszít
a rendem
Pedig csak nem figyeltem
Elfordult a föld.
Ha
tökéletes
Kell, tégy ugyanazért még
Többet mint tegnap.
Míg
Hűséged ép,
Könnyű meglátnod a hűtlent,
Elég figyelned.
1998-10-28
Nem
hiheted el,
Hogy a nagyok igazak
Mert kicsi leszel.
1999-04-22
Ha
utadon jársz
Tévedsz mert utat csak
Képzelsz magadnak.
Derű
sarjad el
A mag virágba szökken
Örömmé nyílik.
Tenger
zúg benned
Ha hullámot látsz, létét
Szándékod adja.
1999-06-09
Küszködni
unok,
Kezdődik a játék és
megoldom a bajt.
Lám,
gyengeségem
Erőm forrása hiszen
Változni késztet.
A
kardod te vagy
Ismerd meg a másikat
Önmagad után.
Madár
alá ne
Állj ha pottyant, a helyet
Mindig választod.
2000-05-12
Győzni
csak ennyi:
Parázs test, izzó elme,
Lángoló szellem.
Győzni
csak ennyi:
Teremtett pillanat, hol
Te csak én vagyok.
2001-04-18
Ha
döntöttél tudd,
Úton az igazsághoz
Már nincs megállás
2002-01-25
Megriadt
varjú,
Rian a jég a tavon
tavasz tör elő.
2002-04-23
Mi
a szerelem?
Égető-hűs forrásvíz.
Forró torokban.
Mi
a szerelem?
Miért mi legyen? Neked
az minek éled.
Összerázó
lét
Kaleidoszkóp elmém
Boldog rendbe áll.
2003-04-23
Meglepetés
nincs,
Csak olyan tényező van
Mit tudni nem mersz.
2003-12-12
Ébren
vagyok és
Egyedül. Szunnyadsz kedves?
Szándékom ébreszt.
Magam
vagyok a
Lendület. Lódítlak ám
Tovább te lendülsz.
Azt
gondoltam nincs
jogom célt adni másnak.
Tévedtem, lehet.
Most
formám e vers
neked. Megbízlak teremtsd
Meg tartalmam most.
2004-02-26
Termikben
varjak
Szellemek buborékban
Pukkanó élet.
2004-04-22
Létezésem
bűv
Hálóját fejtem fel, csak
Ennyi mit teszek.
2004-05-01
Létezésedhez
Identitásaid csak
Igazolások.
2004-09-02
Formából
csordul
Túl a tartalom. Ez a
Látszat az élet.
Kacajod
gördít
El minden akadályt, ha
Létezést játszol.
2006-12-04
Gördülő
könnycsepp
Orcád éke a művem,
Lehet tévedek.
Megtanítottál
az együttérzés helyett
veled érezni
A
többieket
Csak annyira értheted
Mint önnön magad
2007-02-08
Csak
az taposhat
az álmaidon, kinek
te egeded meg.
2008-04-22
A
tekinteted
Tükre mindannak ami
Voltál vagy és lehetsz.
A
külső világ
egyszerű. Te töltöd fel
érzéseiddel.
Titok
az amit
Magad elől rejtesz, hogy
Rácsodálkozhass.
A
nézés és a
látás között te vagy az
igazi különbség.
A
létezésed
Kommunikációdban
nyilvánul meg. Tedd!
2009-04-25
Füzetet
vettem,
Hogy papírra dermesszem
Gondolataim.
Nincs
mit leírnom.
Teremtek hát valamit,
Így lesz hagyomány.
2010-05-02
Elfelejtettem
a hagyományom. De
az eszembe jutott.
Az
egyedüllét
és magány között te
vagy a választó.
Kalandjaimat
A célom követése
Sodorja elém.
Börszütyőben
el
Töltött idő oly rövid
De igen mókás.
2010-05-06
A
stabilitás
A folyamatoságból
Fakad teremtsd hát!
2010-06-13
Azt
kapod mire
Gondolsz mire gondolsz azt
Kapod pont azt. Pont.
Tudatában
van:
A megért és egyetért
így nem egyre megy
A
magány gány ma
A Csalogány gány csaló
Ez van: ma csaló.
Együtt
teremtjük
Magunkat mi te és én
Így jól megvagyunk.
Együtt
mozdulás
Öröm szinergiában.
Mind erre játszunk.
2010-07-13
Ami
én vagyok
A helyeslő figyelem
Forrása. Hát te?
A
gondolatod
Is szeretem. Pompás mi?
Majd előkerülsz.
Elrémisztett
a sűrűség
Más a hullámhosszunk
Ne félj értelek.
Többiek
tükre
Csak pillantásra való
Azt mi vagy teremtsd!
2010-08-14
Rossz:
fel kell tenned
Életed valamire.
Jó: mert mást sem tudsz.
Szólok
ne feledd
Bugócsigád pörgetni
Megáll a huncut!
Dörgő
ég ébreszt
Részegítő lét, klumpát
A poloskának!
Köreimet
futom
Látszatra ugynaz, de
Számlálni tudom.
Messziben
barát
Vágyad nőjét gondolom
neked. Eléred.
