« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Hollósy Tóth Klára Éva (1949-)
haikui
Ha majd átérünk,
ott már mi is ráérünk,
mint a kavicsok.
Dühös szél haját
fésüli száz karjával,
hajladozó fűz.
Hajnali hűs csend
ablakában könyököl
a várakozás.
Halványkék bársony
ingét hallgatag csendben
ölti fel az ég.
Akkor szeress ha
nem érdemlem meg, akkor
van szükségem rá.
Az egyszerűség
egyetlen kis százszorszép
zsenge fű között.
Sorsunk különös
vegytintával van írva,
láthatatlanul.
Telt keblű folyók
álmodoznak megfagyva
az öröklétről.
Sétautunkon
emlékeinkről mesél
tavalyi levél.
A szívünk olyan,
mint a harang, belülről
kapja az ütést.
Kétségeimet
felitattad a Nappal,
ma újra esett.
Hópehelygyolcsba
burkolja be a tájat
Isten kegyelme.
