« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Vaskó
Péter (1970-)
ÁRNYÉKLOVASSÁG
(Vang So verseskönyve)
Forrás:
http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/vangso/
Papírformában: Balassi Kiadó, Budapest, 2002
A kötet 22 haikuja
TÉL
csend
végtelen csend
senki senki a hóban
varjú lábnyoma
Február
Vidám
károgás,
hull ránk az égre öntött
fekete öröm.
TAVASZ
Gesztenyevirág,
hazáig vidd válladon
nehéz illatát.
Április
szárnyas
izgalom,
az utcák kosarában
lepkék hímpora
Május
Szemtelen
öröm,
földre teper a tavasz,
millió fűköröm.
NYÁR
Becsaptál,
tavasz,
nyaraim kapujában
hangyák állnak őrt.
Titkos
vidéki ágyas
oly
könnyen fogan,
mint a gyümölcsfák,
s éppoly boldogan.
Július
Az
ég halai:
felhők, csönd, meleg párák,
és még valami.
Kérdés
a helyesen feltett válaszra
Egy
kis tücsök dalba fog.
Mért taszítják
egymást a csillagok?
Él
Fénylő
délután,
a késre kék lepke száll,
gazdátlan álom.
Augusztus
Részegít
a hold,
kezünkből isszuk a hűs,
fénylő alkoholt.
ŐSZ
Elállt
a vihar,
az avar közt elázott
sündisznó szipog.
Sarkamban
a hold
Kit
keresel, mondd,
betörve ablakaim,
Halottak Napja?!
Október
Rég
voltál nálam,
most a csönd is elkerül -
sikló a nádban.
Hónapos
szoba
Pár
pohár halál,
öröm, unalom,
mindenféle papírok.
Ősz
szálak
Rémült
vadkacsák
fröcskölő futása, halk
vidrasuhanás.
Talált
tárgy
Mindene
sáros,
útszélen hever
az utcákká gyűrt város.
November
Alszik
a templom,
a gyertyákról a lángot
lenyalja a szél.
TÉL
Az
ősz: fájdalom,
de a hóban béke van,
tiltott, vad gyümölcs.
Avar
Szomorú
határ,
az erdőkben elásva
utak csontjai.
Favágókkal
ebédel
Hó
a fák között.
Utamon az öregség
átjár, mint a köd.
Az
udvar halottai
szégyenlős
tölgyek,
nem mos le semmit a tél,
csak levetkőztet
Lásd
még!
Vaskó Péter: 4 haiku, Sárkányfű, Szépirodalmi és kulturális folyóirat
I. évfolyam 2. szám, 1996. október, 16. oldal
