Magyar haiku szerzők mutatója

A

Abuczki Péter (6) Ács Károly (2) Acsádi Rozália (7) Ady Endre (13) Ágh István (1) Ágoston Csilla (3) Ájus Annamária (6) András Sándor (9) Andrassew Iván (128) André András (2) Anga Mária (9) Angyal János (3) Antal Barnabás (14) Aranyi László (19) Ásványi Tibor (407) Auth Szilvia (27) Ayhan Gökhán (4)

B

Baán Tibor (32) Babics Imre (101) Babiczky Tibor (1) Babirák Hajnalka (4) Baják K. Zsuzsanna (12) Bakaja Zoltán (3) Bakos Ferenc (217) Bakos Péter (8) Balás Márk (6) Balaskó Ákos (13) Balássy Péter (3) Balázs Csilla Kinga (26) Balázsovics Mihály (5) Bali Brigitta (1) Bali János (66) Bálint Tamás (1) Balla D. Károly (195) Balla Zsuzsanna (11) Balog Eszter (3) Balogh Balázs (40) Balogh József (8) Bán Olivér (1) Barabás Zoltán (3) Baranczó Bertalan (19) Bárdos Attila (81) Bárdos Bódi László (103) Baric Ádám (5) Barna Júlia (41) Barna T. Attila (3) Bartos Aranka (30) Bartosiewicz László (8) Bartha Tamás (8) Basa Viktor (1) Batári Gábor (4) Bayer Béla (107) Bazsó Ádám (6) Béki István (12) Béky Gellért (4) Belan István (30) Bence Lajos (5) Bencze Balázs (41) Beney Zsuzsa (107) Benke Rita (2) Benkő Attila (9) Benő Attila (52) Benzk Ádám (1) Berényi Csaba (17) Bertók László (271) Bessenyei Judit (8) Bettes István (100) Bibity Attila (2) Bicsák Erzsébet (5) Bikádi-Varga Emese S. (7) Bíró József (117) Birtalan Balázs (4) Birtalan Ferenc (14) Bitter T. Ákos (3) Bódai-Soós Judit (12) Bodnár Gabriella (7) Bodnár László (13) Bodor Béla (27) Boga Bálint (13) Bogár Ádám (12) Bogáti-Bokor Ákos (19) Bogdán József (39) Bognár László (16) Bognár László József (19) Bohács Ákos (8) Bolla Robert (11) Bornai Tibor (12) Boros Edit (7) Boros Zsuzsanna (36) Borsodi L. László (1) Borsos Roland (1) Botár Attila (2) Both Balázs (10) Botos Ferenc (287) Botz Domonkos (4) Bozsik Péter (5) Bozsoky Erika (22) Böndör Pál (3) Börzsönyi Erika (8) Branyiczky Rita (8) Brassai Ágnes (27) Bratka László (13) Bucz Hunor (1) Buda Ferenc (94) Bukros Zsolt (6) Busch Péter (7) BuSzabó Dezső (112) Büki Péter (10)

C

Csaba Ildikó (3) Csajka Gábor Cyprian (2) Csák Gyöngyi (7) Csanádi Dávid (23) Csata Ernő (6) Cseh Károly (159) Cseh Katalin (10) Csehy Zoltán (15) Cseke Gábor (3) Cselényi Béla (27) Csepella-Horváth Anna (7) Csepregi János (24) Csernák Árpád (7) Cserny Timi Pookah (8) Csík Mónika (10) Csiki Melinda (194) Csikós Szilvia (9) Csíkzsögödi Szabó Zoltán (3) Csiszár László (1) Csobán Ákos (26) Csoboz Zoltán (23) Csokits János (18) Csonka Tibor (9) Csontos János (64) Csontos Tamás (104) Csoóri Sándor (2) Csordás Gábor (19) Csörgő Zoltán (40) Csula Emil (3) Csurgó Gabriella (9) Csuszner Ferenc (3) Czap Gábor (1) Czébely Lajos (6) Czifra Adrienn (10) Czipott György (11) Czirfusz György (12) Czirmay Szabó Sándor (13)

D

Dabi István (12) Dalos Rimma (19) Dányi Dániel (23) Danyi Zoltán (14) Darján György (10) Darnel Christian (35) Dávid Beatrix (61) Deák Ferenc (12) Deák László (21) Deák Mór (5) Debreczeni Éva (1) Dedinszky Erika (11) Dékány Dávid (46) Demény Péter (3) Demeter Mária (44) Dénes László (6) Dénes Mónika (15) Diós Anita (2) Dittrich Panka (13) Dobrosi Andrea (400) Domonkos Marcell (12) Dorogi K. Ferenc (17) Dömötör László (6) Drávucz Orsolya (1) Dusa Lajos (3)

E

Egri László (5) Egry Artúr (54) Elblinger Ferenc (51) Elekes Ferenc (2) Enyedi Zsolt (9) Eördögh Ágnes (1) Erdély Miklós (2) Erdős Attila (7) Ermesz Csaba (18) Esnagy József (129) Eszteró István (2)

F

Fa Ede (1000) Fabó Kinga (5) Fábián Imre (10) Fábián László (18) Faludy György (7) Farkas Gábor (8) Farkas István (11) Farnbauer Gábor (1) Fazakas Attila (5) Fazekas István (2) Fazekas László (34) Fecske Csaba (58) Fedor Zoltán (77) Fehér Bence (14) Fehér Illés (10) Fehér Kálmán (9) Fehér Kornél (34) Fehér Kriszta (2) Fehér Miklós (1) Feldmár András (23) Fenyvesi Félix Lajos (22) Fenyvesi Márton (1) Ferenczy Hanna, G. (5) Filip Tamás (22) Finta Kata (6) Finy Petra (8) Fischer Botond (3) Fodor Ákos (744) Fodor György (14) Fodor Krisztina (9) Fodor Margit Rozál (4) Fonyó István (2) Földeáki-Horváth Anna (11) Földi Éva, B. (4) Fucskó Miklós (64) Futár Iván (34) Futár Fanni (2) Fürjes Péter (3) Füzesi István (15)

G

Gábos Péter (38) Gádor Magda (8) Gál Erika (11) Garaczi László (26) Gáspár Ildikó (1) Gáspár Imre (8) Gazdag Zoltán (7) Géczi János (233) Géczi R. Ferenc (6) Géher István (8) Geisz László (8) Gergely Ágnes (62) Gergely Attila (6) Gergely Edit (3) Gergely Edó (2) Gergely László (721) Gerliczki András (15) Giblák Judit (4) G. István László (3) Góczán Bettina (13) Góg János (5) Gősi Vali (7) Greguss Sándor (2) Gyenge István (3) Gyimesi László (19) Győrffy Ákos (5) Győrffy Attila (5) Györgyi Csaba (10) Győri Orsolya (8) Gyukics Gábor (8) Gyulai Mihály (13)

H

Hajas Tibor (3) Hajdrik József (5) Hajdú Tamás (26) Hajnal Éva (76) Halasi László Antal (128) Halasi Sándor (21) Halász Krisztián (4) Halászi Aladár (12) Halmai Tamás (22) Hank Valéria (6) Harangozó Csaba (109) Harcos Katalin (201) Harján Silvia (28) Hartay Csaba (1) Hatala Zoltán (9) Hatvani Dániel (43) Havadi Krisztina (8) Havas Éva (7) Hegedűs Gyöngyi (1) Hegyi-Botos Attila (7) Helstáb Martin (30) Herceg Richárd (2) Hetesi Péter Pál (153) Hétvári Andrea (11) Holló András (20) Holló Eszter (1) Hollós Roland (11) Hollósy Tóth Klára Éva (12) Hordós László Tibor (43) Horváth Ágota (1) Horváth Dorottya (1) Horváth Imre (60) Horváth László, P. (111) Horváth Márton (9) Horváthné Mészáros Erzsébet (8) Horváth Ödön (5928) Horváth Sándor (12) Hoványi János (1) Hozánk Krisztina (38) Hules Béla (8) Huszta Irén, B. (10)

I

Ignéczi Péter (7) Illés László (8) Illyés Gyula (3)

J

Jahoda Sándor (4) Jakab Lilla (10) Jánk Károly (85) Jánky Béla (90) Jász Attila (25) Jászberényi Péter (65) Jávorka Ágnes (39) Jéger Viktor (1) Jékely Zoltán (37) Jónás Tamás (1) Józsa Attila (1) Józsa Emő (6) József Attila (12) Juhász Attila (78) Juhász Erika (19) Juhász Ottó (10) Juhász R. József (4)

K

Kabdebó Tamás (1) Kajuk Gyula (27) Kalász Márton (6) Káliz Endre (167) Kállay Kotász Zoltán (82) Kálnay Adél (7) Kamarás Klára (6) Kampó Igric (86) Kanizsai Ede (374) Kannás Alajos (31) Kántor János Kurszán (264) Kányádi Sándor (65) Kapecz Zsuzsa (9) Kapitány Máté (12) Karaffa Gyula (1) Károly György (22) Károlyiné Baka Gyöngyi (10) Kárpáti Kamil (2) Karsai János (32) Kassai Franciska (6) Kaszás Helga (1) Kaszás Mihály (2) Katona Szabó Erzsébet (9) Kelemen Erzsébet (6) Kelemen Hunor (4) Kelemen Zoltán (17) Kelényi Béla (24) Kenedi Tibor (3) Kenéz Heka Etelka (4) Kenyeres Pál (7) Kepes Adrienn (7) Képes Gábor (3) Kerecsényi Éva (3) Kerek Anna (6) Kerék Imre (15) Kérész Gyula (16) Kerti Károly György (29) Keszthelyi György (7) Kibédi Varga Áron (5) Kiliti Natália (8) Kindl György (6) Kipke Tamás (3) Király Farkas (5) Király Levente (6) Kirilla Teréz (48) Kis Miklós (19) Kiss Benedek (22) Kiss Dénes (2) Kiss Ernő (21) Kiss Georgina (8) Kiss Lehel (52) Kiss-Péterffy Márta (6) Klemm József (7) Kocsis Klára (2) Kodolányi Gyula (18) Koliger Károly (7) Kollár Árpád (9) Koltai R. Sebestyén (4) Komáromi János (81) Korényi János (9) Koosán Ildikó (17) Kósa Emese (14) Kosnás-Löwenberger R. (16) Kosztolányi Dezső (20) Kovács András (19) Kovács András Ferenc (81) Kovács-Cohner Róbert (8) Kovács Gábor (194) Kovács György (5) Kovács István (84) Kovács János István (5) Kovács Judit (1) Kovács Júlia (5) Kovács katáng Ferenc (10) Kovács László (5) Kovács Roland (8) Kovács Sándor (6) Kovács Tamás (2) Kozák Vilma (39) Kozma András (23) Kozma Ferenc (32) Kozma Levente (1) Körmendi Lajos (11) Köves Viktória (16) Králl József (18) Kuczka Péter (45) Kulcsár Attila (500) Kupcsulik Ágnes (6) Kuti Csongor (1) Kürti László (7)

L

Laborcz Monika (10) Ladányi Ferenc (1) Ladányi Mihály (5) Ladik Katalin (79) Lady Nairi (7) Lajosházi László Gergely (3) Lajtai László (49) Laki György (27) Láng Eszter (12) Láng Éva (14) Lángi Péter (23) Lárai Eszter (28) Lászlóffy Csaba (6) Lauer Péter (23) Légrády Csaba (7) Léka Géza (7) Lénárd József (1) Lengyel Géza (36) Lengyel Jolán (7) Lengyel József (13) Lengyel Tamás (6) Lenkes László (17) Ligeti Éva (69) Liszói Gyuricza József (1569) Lócsi Levente (5) Lőrinczy Barbara Eszter (10) Lucskai Vincze (149) Lukács Gergely Sándor (130) Lukáts János (16) Luzsicza István (8)

M

Majla Sándor (14) Mándy Gábor (9) Mann György (5) Marabu (24) Márai Sándor (6) Marczinka Csaba (4) Marek László (1) Marik Álmos (4) Markó Béla (67) Márkus András (1) Márkus-Barbarossa János (1) Márkus László (35) Marossy József (37) Maróti György (61) Marozsán Csilla (26) Marsall László (10) Mártha Gábor (9) Martonosi Mirella (6) Máté Imre (7) Mátyás B. Ferenc (7) Mayer Ferenc (3) Medgyesi Gabriella (26) Medve Gábor (57) Méhes Károly (18) Mérai Mária (4) Mesterházi Mónika (1) Mészáros Adrien (1) Mészáros Gábor (3) Mészáros Ildikó (17) Mészöly Miklós (12) Mezey Katalin (1) Miklya Zsolt (11) Mile Zsigmond Zsolt (19) Mirtse Zsuzsa (62) Miskolczi Zsolt (75) Miszlai Gyula (12) Móczár Csaba (17) Módos Csaba (1) Mogyorósi László (12) Molcer Mátyás (36) Molnár András (1) Molnár Attila Benedek (10) Molnár Bernadette (6) Molnár Krisztina Rita (12) Molnár Péter (14) Molnár Szilvia (30) Molnár Vilmos (9) Móritz Mátyás (8) Mrena Julianna (4) Murányi Sándor Olivér (3) Muzsai István (7)

N

Nagy Anna (3) Nagyatádi H. Tamás (1) Nagy Attila (4) Nagy Balázs (9) Nagy Bandó András (23) Nagy Eleonóra (9) Nagy Farkas Dudás Erika (55) Nagy Ferenc (52) Nagy Gyula (6) Nagy István Attila (10) Nagy István Paphnutius (24) Nagy Mihály (72) Nagypál István (8) Nagy Sári Attila (12) Nagy Viktor (2) Nagy Zopán (170) Nagy Zsombor (2) Nemes Nagy Ágnes (14) Nemes Zoltán (47) Németh István Péter (82) Németh Péter Mikola (16) Noon Azaki [Kováts Lajos] (3) Novák Csaba (303) Novák Valentin (13) Nyírfalvi Károly (186) Nyitrai István (20)

O

Oláh András (2) Oláh Zoltán (4) Oravecz Imre (9) Oravecz Péter (2) Orbán Ottó (7) Orcsik Roland (1) Oromszegi Ottó (12) Orosz László Wladimir (5) Osváth Gábor (17) Osváth László József (11)

P

Pachnik Zoltán (16) Paczolay Adél (6) Paizs Miklós (7) Pajor András (4) Pálfi Ágnes (9) Pálinkás Krisztina (5) Pálos Rozita (1) Pándi István (10) Pap József (145) Papp János (2) Papp Lajos (33) Papp Márió (4) Papp Máté (3) Papp p Tibor (10) Papp Tamás (1) Papp Zsolt (5) Parancs János (6) Pataki Edit (6) Paudits Zoltán (6) Payer Imre (3) Pelesek Dóra (13) Péntek Rita (5) Pere Attila (4) Pethő László (88) Pető Tóth Károly (316) Petőcz András (4) Petri György (18) Petrik István (24) Petz György (37) Pilinszky János (69) Pilizota Szandra (4) Pintér Lajos (1) Pintér László (22) Pintér Sándor (5) Pittenauer Attila (4) Pogány Zoltán (47) Pogonyi Pál (94) Pollák László (16) Polnai Zsolt (41) Porogi Ádám (2) Pődör György (14) Prok Dávid (7) Puskás Kolozsvári Frederik (27) Pusztai-Varga Ildikó (4) Pusztay János (5)

R

Rácz Era (12) Rácz Gábor (7) Rácz Péter (5) Rácz Vince (8) Rácz Zoltán (18) Radnóti Miklós (5) Ráduly János (4) Rákos Sándor (13) Rapai Ágnes (2) Rékasy Ildikó (5) Rettegi Attila (7) Rezes Erzsébet (8) Riersch Zoltán (132) Rigó József (9) Rozán Eszter (3) Rózsa Endre (32) Rozsos Gábor (4) Rózsássy Barbara (2)

S

Safranka Judit (6) Ságodi Béla (1) Saitos Lajos (97) Sajó László (270) Salamon Ferenc Sándor (3) Salamon József Imre (8) Sall László (1) Sánta Gábor (3) Sánta Hajnalka (14) Sántha Attila (3) Sárai-Szabó Alexandra (3) Sárándi József (5) Sárközi László (184) Sáros András Miklós (2) Sass Ervin (16) Schauber Krisztina (7) Schwamm Fanni (9) Sebestyén Péter (361) Sebők Éva (12) Séd Imre (45) Siklósi Horváth Klára (7) Silver, Ephemeria (1) Simó Edmund (24) Simon Aranka, J. (19) Simon Attila (2) Simon Balázs (1) Simon Imre (4) Simonfy József (19) Só Balázs (18) Soltész Róbert (12) Solymosi Bálint (1) Somlyó György (7) Somoskői János (144) Soós József (3) Sós Dóra (9) Sőrés Zsolt (3) Standovár Ágota (12) Subert Kata (15) Sudár Balázs (3) Sudár Balázs (6) Suhai Pál (3) Sümegi Attila (11) Sütő Barnabás (5) Sütő Zsolt (14) Szabados Pál (59) Szabó Aida (104) Szabó Eszter (1) Szabó Imre (7) Szabó János (5) Szabó Julianna (14) Szabó Lőrinc (2) Szabó Palócz Attila Szabó Tünde (4) Szabolcsi Erzsébet (74) Szabolcsi Mária Teodóra (21) Szajkó Zoltán (126) Szakács Eszter (31) Szántó András (4) Szászi Zoltán (5) Szaszovszky József (8) Szathmári Botond (6) Száva Csanád (9) Szegedi Árpád, U. (8) Szegedi Kovács György (9) Szegő Judit (6) Székács Vera (6) Székely Szabolcs (4) Szekeres Ferenc (1) Széki Patka László (9) Szél Zsolt (11) Szelőczei Orsolya (19) Szemere Brigitta (9) Szennay Ilona (449) Szente Imre (45) Szenti Tibor (20) Szentkirályi Fittler József (27) Szentmártoni János (4) Szép Ernő (42) Szepes Mária (396) Szepesi Attila (33) Szepsy Eleonóra (6) Szigeti Lajos (28) Szigethy Rebeka Sára (30) Szilágyi Ákos (1) Szilágyi Angéla (2) Szilágyi Domokos (6) Szilágyi Erzsébet (41) Szilvási László (31) Szilvási Zoltán (36) Szimeonov Todor (65) Szirmay Endre (9) Szitás Krisztina (8) Szlafkay Attila (7) Szlamka Zsófia (8) Szlukovényi Katalin (4) Szoliva János (5) Szonday Szandra (7) Szőcs Géza (2) Szöllősi Zoltán (32) Szöllősi Zoltán, Borian (62) Szőnyi Bartalos Mária (270) Sztrilich Ágnes (14) Szúnyogh Sándor (27) Szuromi Pál (13) Szűcs Attila (12) Szűgyi Zoltán (32) Szűgyi Zsolt (45) Szűk Balázs (20) Szvoboda Zsolt (3)

T

Takács Monika (1) Takaró Mihály (8) Talált Évike (6) Tamás Menyhért (35) Tamási Orosz János (2) Tamkó Sirató Károly (14) Tandori Dezső (42) Tar Károly (19) Tarnóc János (12) Tarnóczy Száva (6) Tas György (26) Terebess Gábor (250) Thimár Attila (22) Timár György (18) Tillmann Pentele (13) Tóbiás Krisztián (1) Tolnai Ottó (21) Tolvaj Zoltán (2) Tomaji Attila (10) Tomán Zsóka (9) B. Tomos Hajnal (43) Tompa Gábor (10) Toperczer Anita (5) Tornai József (35) Torok Csaba (3) Tóth-Benedek Csanád (3) Tóth Edit Magdolna (13) Tóth Gábor (7) Tóth Katalin (11) Tóth Klári, B. (42) Tóth László (23) Tóth-Vásárhelyi Réka (5) Török Attila (15) Török Monika (3) Tuboly Erzsébet (5) Tunyogi Csapó Gábor (10) Turai Kamil (5) Turcsány Péter (1) Turczi István (6)

U

Ujhelyi Attila (27) Urbán Gyula (3) Utassy József (252)

V

Vadkerty Dorottya (2) Vágai Mária (1) Vajda Andrea (2) Vajda Péter (6) Valamilyen Gusztáv (16) Valastyán Tamás (2) Valyon László (12) Váncsodi József (13) Vangel Edit (7) Vankó Gergely (1) Varga Árpád (7) Varga Dániel (14) Varga Imre (264) Varga István (7) Varga József (4) Varga Lajos (1) Varga Nóra (6) Varga Szilveszter (6) Vargovics József (758) Vári Csaba (6) Várkonyi Ágnes (18) Vasi Ferenc Zoltán (38) Vaskó Péter (22) Vass Zoltán Barna (7) Vavszeg Mária (10) Végh Attila (14) Végh György (13) Végh Sándor (14) Véghelyi Balázs (15) Vékony Andor (390) Veres Zoltán (41) Vermes György (3) Vermuth Attila (72) Vészi Endre (7) Vigh Krisztina (27) Vihar Béla (6) Vihar Judit (41) Villányi G. András (2) Villányi László (86) Vitéz Ferenc (184) Vozárik Lajos (2) Vörös Ákos (64) Vörös István (111) Vörös Péter (1)

W

Weigl Krisztina (24) Weisz Attila (167) Wendler Zoltán (7) Weöres Sándor (31) Wilhelm József (5)

Z

Zágony Rudolf (4) Zalán Tibor (126) Zászlós Levente (1) Zelei Miklós (6) Zelk Zoltán (35) Zelki János (1) Zemlényi Attila (1) Zirkuli Péter (6) Zoltay Lívia (2) Zólya Andrea Csilla (1) Zudor János (19) Zsatkovics Edit (3) Zsávolya Zoltán (17) Zsibói Gergely (13) Zsille Gábor (51) Zsinka Flóra (1) Zsubori Ervin (61)
Magyar haiku főoldal

« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

Jánk Károly haiku fordításai

 

Jánk Károly (1967-)
haikui
Vadnyom (hetvenhét haiku), Koinónia, Kolozsvár, 2005, 104 oldal

 

TIZENKÉT HAIKU
Székelyföld, VIII. évfolyam, 2004. április

Sodrás

A lefolyókba
áramló idő. Örök
sodrás a sorsunk.

 

Világvasárnap

Világvasárnap!
A szószék előtt halott
árvák feküsznek.

 

Emberöltő

Háborús lánctalp,
hever az árok partján
egy emberöltő.

 

Csukott könyv

Mozduló fűszál.
Egy csukott könyvben Isten
ujja lapozgat.

 

Alkony

Felhők az égen.
Két sor lámpa közt
lenyugvó bánat.

 

A hold is

Pufók csecsemő
fénylő arcára hullt és
kitelt a hold is.

 

Őszvég

Útszélre hullott
levelet kap fel a szél...
Ki lesz a címzett?

 

Tiltott napok

Tiltott napon a
hóhér gyümölcse szánkhoz.
Ért, mozdulatlan.

 

Cím nélkül

Halál, hol a te...?
Milyen madár tojása
bújtatja fészked?

 

Kiáltás

Gyerekkor, pergő
homok a sziklán. Visszhang,
hozzád kiáltok?

 

Nyom

Sarjerdő, rég be-
nőtted! Nyomunk a fák közt
nem leli senki.

 

Csak egyszer

„Össze semmit se
mérj: az élő egyszeri.”
Csak egyszer élünk.

*

 


VADNYOM
15 haiku

Élet és Irodalom, 2004, 48. évfolyam, 16. szám

Hajléktalan

Ki lakik oda-
kint? Két meddőpart közé
bemosott élet.

 

Három Celan-motívum

1
Jelzőtűzbóják
egy túlvilágszélen. Most.
És mindörökké.

2
Ahogy a szinte
másról lehull az álarc -
homokhangot fog.

3
Ne zárd be, rabbi,
még ne. Az ajtón Isten
ujja kopogtat.

 

Emlék

A rőzselángban
szikrázó emlék: egy arc
zománca pattog.

 

Az erdész

Kettétört szálfák.
Az erdő fölött egy kéz
gyufákat számol.

 

Nosztalgia

Sarlóslány nincs már
sarló kezedben. Holdfény
tallóz utánad.

 

Utas

Egy jégbe fagyott
vakvágány mentén a múlt
tért meg sietve.

 

Vadnyom

Betévedt vadnyom.
A kinti sötétségben
erdők havaznak.

 

Jövő

Egy kerti asztal,
hol öregek ültek. Már
ülnek örökre.

 

Kétezer év

Kétezer év. Kí-
sértő szívhang jár fel a
süllyedő aknán.

 

Mily súlyt

Harmatcsepp fűszál
hegyén, ezerkarátos.
Mily súlyt emelget?

 

Csendélet

A festőállvány
letakart vásznán fáradt
olajcsepp fénylik.

 

Haiku-idő

Haiku-idő!
Rövid lepkekort érlelsz
minden virággal.

 

Csak múlt időben

Visszapostázni
mindent - csak múlt időben
íródó szavak.

*

 


VÁNDORHOLD
14 haiku

Élet és Irodalom, 48. évf., 42. szám,
2004. október 15., 18. oldal

Vándorhold

Vándorhold lép át
rajtad alvó, hideg tűz -
időd eléget.

 

Fehér az álma

Fehér az álma.
Egy elveszett lábnyom a
holdon csapázik.

 

Űr

Sugárzó műhold.
A képernyők mögött űr
pernyéje szállong.

 

Csendélet

Befagyott tócsa
tükrében szomorúfűz
fésüli haját.

 

Oldd le

Megmosni víz még
volna a kútban. Virraszt-
va oldd le sarud.

 

Eltörölt Élet

Eltörölt élet:
az ég magzatvizében
kék színű írás.

 

Kísér a télben

Szitakötőlány!
Szellőn hárfázó röptöd
kísér a télben.

 

Erdei szegfű

Erdei szegfű:
kósza ánizsillat leng
egy vadnyom fölött.

 

Évek

Évek üzennek
fel, elaggott pince al-
ján sír a homok.

 

Káráló napok

Varjúnyomok a
hóban - a tél vásznain
káráló napok.

 

Enteriőr

A télikertben
felejtett árnyunk fölé
holdhomlok hajlik.

 

A lombtalanító

Lombra lomb hull, de
miből készült a fűrész
életfavágó?

 

Elmúlt napokkal

Elmúlt napokkal
baktat az út mentén a
várandós jövő.

 

Holdvándor

Holdvándor, homok-
szemmel pergő időt űz -
Honnan hová tart?

*

 

[6 HAIKU]
Irodalmi Jelen, IV. évfolyam, 35. szám, 2004. szeptember

Leszállópálya

Leszállópálya!
Ködös kikötő, ahol
a múltunk landol.

 

Gólyák

Késő napokkal
ledőlt gyárkémény mellett
gólyák köröznek.

 

Szirmok a szélben

Világok közt ha
jársz, hiába ne keresd -
szirmok a szélben!

 

Halottak napja

Eső szitál, jaj,
fú a szél is, fáznak a
holtak odalenn.

 

Zazen

Ó, zazen, felhő
és tudat lebeg az ég
élővizében!

 

Haiku

Haiku! világ
porán át, meddőhányó -
vers vagyok én is.

*

 

TÍZ HAIKU
Székelyföld, 2004, VIII. évfolyam, 10. szám, 7-8. oldal

KETTŐS HAIKU
KŐMALMOK ZÚGNAK

Kőmalmok zúgnak.
Holdfény szitál a pástra -
őrlik a lisztet.

Holdmalmok zúgnak.
Kőpor szitál a pástra -
őrlik a lisztet.

 

KI TUDJA

Elmentél. Sárgult
levelet sodor a szél -
hová, ki tudja.

 

TÉLI ÉJSZAKA I.

Uszályos holdfény:
dermedt fehérség leple
borul a tájra.

 

TÉLI ÉJSZAKA II.

Fátyolos holdarc,
egy hókupac tövében
macska miákol.

 

CSENDÉLET
(Temető télen)

Vándor holdhomlok
tűzte sugárkoszorú
tar sírok felett.

 

SZINDBÁD
Hódolat Krúdynak

Egykori utas! -
két holtvágány között már
színvak a váltó.

 

EGY VAN GOGH-KÉPRE

Örvényre hangolt
rozsföldek felett izzó
sugárnapóra.

 

JÓB

Már hanyatt esten
sorsom két kézzel esdem
ez égitesten.

 

KÖDÖS KIFUTÓ

A csecsemő-múlt!
Ködös kifutópályán
tejszagú esték.

 

VAJON KI

Tejfogú emlék,
ó, álomidőnk! Vajon
ki áll ma rajthoz?

*

 

[7 HAIKU]
Jelenkor, 2005. év, 48. évfolyam, 1. szám

Alvajáró

Árnyék jár a hold
vékony sugarán, alszik,
ne verd fel álmát.

 

Kisfiú

Mesék tején lóg,
kezében somfaág a
világverő kard.

 

Lányarc

Olvadó pehely
lobban ki arcán, ott fönn
ünnepi hold kel.

 

A sámán

Naptól kunkori
bádog. Eső dobolja
varázsszavait.

 

Guberáló

Napi söre a
pulton, élete ing-leng
egy kuka fölött.

 

Nehézfiú

Gumifej bőrru-
hában, fülében átlőtt
sorstallér fityeg.

 

Ádám

Az idők fanyar
gyümölcse érik. Légy hát
óvatos, Ádám!

*

 

12 haiku
Látó, 2006. december


(A feledésben…)

A feledésben
egy lelőtt madár köröz:
ami van, sincs már.


Két vers között

Tarlótűz: két vers
között kigyúlt a kele-
ti ég zsarátja.


Szent Iván éje

Szent Iván éje! –
varázsszavakkal égő
parázson táncol.


Havazás

Szürke ég alatt
kéménytől kéményig száll
a fehér pernye.


Takuboku nyomán

Repülnél, Papír-
sárkány? Zsineged húrján
időnk repült el.


Telehold

Az égi szakács
ma teli serpenyővel
süti a lángost.


Nyári út

Ahol életed
áthaladt ma, tücsökhang
robban százfelé.


Hajnal

Korai fénybe
robbanó ékszermadár-
fütty: hajnalodik.


Eper

Karmazsin nyárban,
zamatos napfény érik:
eper a szánkban.


Kettős haiku. Ősz a dombvidéken

Rovátkolt boton
faricskált az ősz – már bal-
lagnak a csőszök.

*

Már ballagnak a
csőszök – csupasz karók közt
csavarog a szél.


Kettős haiku. A vándor

Útpadka dereng,
lombtalan őszi fák közt
lépked egy árnyék.

*

Árnyék barangol,
időtlen alkonyatban
dereng a távol.


Bashó emléke: téli táj

Ködzsák vitorláz –
zimankós, téli úton
zörög a szekér.

*

 

9 haiku
Élet és Irodalom, 2006. július 21., 50. évf. 29. szám


Karambol

Viharvert tarlón
didergő holdfény dönt föl
ó, szalmabábu!


A rácson

Sistergő holdfény -
volt börtönévek láza
gyúl ki a rácson.


Barakk

Dőlt bádogbarakk,
idő ha visszahorgaszt,
holt sínpárba fut.


A konyhás

Kitartó rabkoszt.
Kétezer évig voltam
konyhás a sitten.


Köszön Karácsony

Fenn vagy még, Vagon-
ember? Névtelen hóval
köszön Karácsony.


Fekhely

Ó, tű fokán át-
bújt vándor, holdfény férce-
li szalmazsákunk!


Puli

Csahol az ég, nézd
gyors lábon futó zápor
ölti ki nyelvét.


Autóút éjjel, fényjelek

Holdpikkely csillan:
kígyózó országúton
didergő nyárfák.


Zúzmara hull

Zúzmara hull, s te
kinn vagy, szalmabábu? Em-
lékezz nyarunkra!

 

 

Sándor Katalin: Haikuk nyomán
Jánk Károly–Toshio Yoshizumi: Vadnyom, Koinónia, Kvár, 2005
Korunk, Október 2005

1. Lehet, hogy a haiku körüli sok fehérről (is) kellene írni. A papírfehér és a 17 szótag terhéről, könnyűjének kötelezvényeiről. Haiku: apró-nagy, feszes és/vagy elkent folt, átszivárgás sok fehéren. (Valamin, ami most éppen fehér is.) E fehér papírmoraj valami olyat nyaldos körül, olyantól redőzik, ami az (ön)eltörlő írás és olvasás, a hallgató beszéd paradoxonjának igényét mondja. Beszédesen elhallgatja.

2. Jánk Károly: Vadnyom, Toshio Yoshizumi illusztrációival. Megannyi, műfajokkal szembeni lehetséges szövegi „viselkedés” között éppen komolyan venni egy feszes, fosszilis, precíz, fékentartó, majdhogynem csendre intő műfajt, hagyományt. Megnézi, mi(t) lehet.

Vadnyom. Haiku. Vizuálisan, materiálisan élvezhető könyvtest, ciklusok; idézem: vándorhold, egykori utas, hónapról hónapra, közök, nyom, csak múlt időben. Cikluson belüli újabb ciklusok, nosztalgiák, (Celan és egyéb) motívumok, nyelvben, történetben, újra-megtörténésben levés / nem lehetés interrogációja. „Holdhalmok”, „holdhomlok”: íme a japán haiku-tradíció valahogy mégis magától adódó vagy kitartott textuális memóriája, eltér(ít)ő iterációja: a hold, a víztükör-folyékonyan vagy szilárdan, a fa-, a kert-, az ég-, a föld-trópusokban. És közben „holtvágány”, „forrásközelben”, „más szavak földje”, „vakvágány” s alvajáró, kisfiú, lányarc, erdész, sámán, hajléktalan, guberáló, nehézfiú, részeg, nomád. Transzkripciók, melyekben a haiku máshol, máskor, másként, mintáktól el- s vissza. Aztán a békén hagyott, szinte túl ismerős (olykor túl kényelmes) évszakok („Szürke lomb közén / rezdülő fuvallattal / búgnak a gerlék.” – 39.) s vershelyzetek („Elmentél. Sárgult / levelet sodor a szél – / hová, ki tudja.” –11.). Hommage a Rilke, Krúdy, Babits, Nemes Nagy Ágnes, Hervay, Bobrowski, Hölderlin, Celan, Van Gogh alias „egykori utasok”, a hommage itt kellőképpen poliszémikusan értendő. Szövegemlékezés, ráfelejtés, mikor a „forrás-közel” (28.) immár végképp Hölderlin-nel, Jánkkal, „egykori utasokkal” (Heidegger?) terhes. A nyelv vágya, kísértése 17 szótagban, vágy a két szó közötti csendhelyre, a közökre, a nyelv, a történet, a szövegemlék, az illuzórikus most szabdalta (texturált) időre. Azaz idő-trópusokra („sarjerdő, rég be- / nőtted!” – 70., „Tejfogú emlék…” – 77.), melyeket olykor betű szerint lehet visszakötni az érzékibe. Vágy az innen és a túl közöttire (a szakrális kedvenc helye?, eltolódó határ?) vagy csak ennek mondhatatlanságára („kútba hullt képre”? – 35.), a nyelvben elbomló s véresen nyelvi „szinte” működéseire, az elbillen(t)ésekre („Ahogy a szinte / másról lehull az álarc – / homokhangot fog.” – 31.).

3. Egyesek szerint a haiku 17 szótagos képének olvashatóságát egy képi szimbólumrendszer ismerete garantálja, mint például a fenti–lenti, nappal–éjszaka, fa, kert, víz, ég, hold szimbolikus, konvencionális viszonyai. De ebből az is következhetne, hogy a haiku textuális képe teljesen áttetszővé válik, feloldódik a filozófiában, a meditációban, eltörli magát. A haiku-kép öneltörlő jellege mellett, azzal együtt a kép mégis folyamatosan a nyelv érzékiségéből mint potencialitásból van keletkezőben. (Nincs ott, de medáliaszerű, ez viszont a kép keletkezésének egyik effektusa.) A kép, a verbális ikon nem hámozható le a filozofémáról, hiszen e beszédet éppen képekre utaltságában, képek termelődéseként mutatja meg. A gondolat kristálystruktúrája maga is (meta)kép.

4. Haiku lehet: végtelenülő-összerántott nyelvkép, képnyelv, kitöltetlenül telített, nagyon is a hely(é)re elkeveredő cserép, (nem)részlet, figurális és betű szerint való, mindkét partról visszaránt.

5.„…a haiku a szimbolikus vagy szillogisztikus értelemnek nem egyszerűen a tagadása…, hanem ezen értelem-lehetőségek láthatóvá tétele, ugyanakkor pedig törlésjel alá helyezése.”1

6. Van Gogh-kép egy tizenhét szótagnyi haiku-ekphrasziszban. Az ekphrasziszok leíró-elíró (a képet eltérítő-figuráló, távollevősítő, közben tapadóan deiktikus) retorikája működik. „Örvényre hangolt / rozsföldek felett izzó / sugárnapóra” (34.). Átszivárgás a fehéren (vászon, fásli, papír). Az „örvényre hangolt rozsföldek” muzikális-pikturális-textuális sűrűsödése. Termékeny pillanat kiválasztása a költészetben.

7. Ezra Pound, a kínai írásjelek, haikuk egyik csodálója, imagistából vorticista lesz, ez úgy is mondható, hogy örvényre hangolja a nyelvi kép koncepcióját: a vortex „csomópont vagy sugárzó konglomerátum”, „amelyből, amelyen keresztül és amelybe a gondolatok megállás nélkül rohannak”2.

8. A következőket nyomták a 28. lapra: Fent, félközép, enyhén jobbrazárt: „Kialudt fényben / más szavak földjét lakni – / forrásközelben.” Bal szél, közép: „28 / egykori utas”. Lent, jobb szél: „HÖLDERLIN”. Mindez tipográfiailag akár hommage a („egykori utas”) Mallarmé is lehetne. Hölderlin, Jánk. A szöveg forrásra emlékezik (ráfelejt), amely szöveg, amely forrásra emlékezik, amely.

9. An és KuuA. T. Yoshizumi képei, amiket a könyv címoldala illusztrációknak nevez, mégsem annyira könyvillusztrációkként működnek, inkább annak történeteként, hogy miként bonyolódhat viszonyokba a haiku, illetve az írás, a gráfia gesztusaitól (so)sem mentes grafika. Képek és szövegek összekívánkozása. Petca Ovidiu szerint haiku-parafrázisok, „eredeti japán érzelmekkel” (98.). Nekem többszöri nézés után is úgy tűnt, hogy a Yoshizumi képek megvannak e kissé bereklámozós (egy kis egzotikumot kínáló?) „eredeti japán érzelmek” nélkül is.

10. An A majdnem fekete és majdnem fehér terjeszkedése, visszahúzódása, pecsételődések, rátévedt nyomok, kráternyi foltok, tátongás, archetipikus erőviszonyok? A nehézkedés, vonzás, szóródás, összeszedődés kromatikus retorikája. Olyan átterjedés, szivárgás, mely kérdőre vonja az alap–alak, háttér–figura oppozíciók állásait. Területvesztés, -foglalás. Még történik.

11. KuuA Vonal, vonás, rovás meghatározatlan többes számban, sűrűsödés, torlódás, ritkulás (vö. a vasreszelék és mágnes poétikája). Csomó, foszlás, megannyi textu(r)ális trópus. Vonások, melyek olykor átfordulnak egy-egy írásjel lehetőségébe. Akár Kleenél a vonal, mely grafémát és képet csavar egybe. Itt: vonalak, szálak, rostok. Egymás felé vagy ellen indulók, bog, átkötés, szakadás, graféma-gyanús elcsavarodás, bemetszés, (betévedő vad)nyomok, olykor rácsok, karto-grafálás. Olykor a távol-keleti kalligrafikus festészet és az írásművészet, a gráfia és a grafika megosztott ecsetvonásainak, kézmozdulatainak anamnézise. A nyelv elcsábítása az ellene szegülés kedvéért. (Kedvéért, nem végett.)

12. Hogy mi lehet a Vadnyom szövegei és az An, KuuA képek között? Foucault írja: „Képeskönyvben lapozgatva az ember a szavak és a fölöttük levő képek közötti, számukra – közös határként – a szüntelen átjárást biztosító keskeny, fehér térköznek nem szentel figyelmet. Ám épp ezen a milliméternyi fehér sávon, e senki földjén szövődnek kép és szöveg közt megjelölés, megnevezés, leírás és osztályozás viszonyai.”3

Maradjunk annyiban, hogy viszonyai, hogy szövődnek, bomolnak. A keskeny fehér köz, a különbözés és az átfedődés atópiája – haiku és grafika között, haikun belül, grafikán belül – ajánlva van. Kép és szöveg közti mérhetetlen és termékeny fehérlés.

13. Átkötés, szövegcserép:
„…a könyv tér, amely se föld, se ég, se fekete, se fehér, se igen, se nem, a szerelem, ami nincsen, a nincsen, ami nagyon van.”4

14. S a könyv öröme nem marad el. A Vadnyom haikut a Yoshizumi-képekkel (!) könyvnek nevezném.


JEGYZETEK

1. Angyalosi Gergely: Roland Barthes, a semleges próféta. Osiris–Gond, Bp., 1996. 171.

2. Ezra Pound, idézi Varga Tünde: Vizuális nyelv – nyelvi vizualitás: Ezra Pound Image-fogalma. In: Bednanics Gábor – Bengi László – Kulcsár Szabó Ernő – Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): Hang és szöveg. Osiris, Bp., 2003. 514.

3. Michel Foucault: Ez nem pipa. Athenaeum, 1993. 4. 148.

4. Selyem Zsuzsa: A létige megőrül. Jánk Károly Másvilág című verseskötete kapcsán arról, hogy a költészet nem más, mint az A és non A közötti „átjárás nincsen” genus proximuma. In: Uő: Valami helyet. Komp-Press, Kvár, 2003. 21.

 

 

Vári Csaba: Aszkétaversek
Erdélyi Terasz, 2006. december 4.

Jánk Károly: Vadnyom. Hetvenhét haiku
Toshio Yoshizumi illusztrációival
Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2005.

Hetvenhét haiku, határozza meg önmagát a könyv, és rögtön felveti az első kérdést: egy ennyire (a versen belül is) behatárolt műfajban végig lehet-e vinni az egész könyvön a szövegek dinamikáját akadálymentesen, anélkül, hogy unalmassá válnának? Retorikai kérdés, nyilván költője válogatja. Szerzőnk esetében ez többé-kevésbé sikerül, bár vannak a kötetben poétikailag gyengébbnek mondható szövegek is.
A második kérdés szintén a retorika szintjén marad: a haiku vers-e egyáltalán? Több mint versforma: önálló műfaj; a pillanat költészete, amely 17 szótagos. Versbe foglaltatik és nincs hely benne kommentárra, csak utalásra. Tehát egy már létező, konvencionált poétikai pozícióról van szó, amelyben mozogni, és amelyhez viszonyulni kell valahogy.

Nézzük a könyvet. Van néhány szöveg benne, ami a felvezető kérdések alapján kevésbé mondható telitalálatnak. „Már hanyatt esten / sorsom két kézzel esdem / ez égitesten.” (Jób) A vers a rímkényszer végett kicsit erőltetettnek hat, a haiku ugyanis nemigen tűri magán az efféle göncöt, cifraságot. „Ráérős méhek / egy őszi kertben. Mézzel / teli a kaptár.” (Szeptember) Természetesen a haikunak is, mint minden versformának princípiuma a kép, de nagyobb a hangsúlya, erre épül. Ezt a szöveget pedig nem találom túl sikerült tömörítésnek.

„Haiku-idő! / Rövid lepkekort érlelsz / minden virággal.” (Haiku-idő) Ez a viszonyulás magához a haikuhoz, illetve a végességhez két gyönyörű sorba sűrítődik, de a lepke korára vonatkozólag a „rövid” szó fölösleges, visszavesz a mondat éléből. Kínálkozik itt még egy retorikai kérdés: hogyan lehet elmondani valamit nagyon kötött formában, betartva annak szigorú szabályait úgy, hogy ne érződjön ki a munka az egyébként izzadságos és kegyetlen nyelvi torna mögül? Többször az volt az érzésem a kötet olvasásakor, hogy sok esetben ki is merül ebben, a szövegnek már nem marad tétje.

A versek többsége azonban megtalálja a haiku képnyelvének pontos arányait, egy-egy felvillantott kép kiterjesztésével vagy utalásszerűségével, a rész(letek)ben az egész megragadásával. Ám meg lehet ragadni az egészet és meg kell-e egyáltalán? Törekedni erre egészen más kérdés, ettől művész a művész. Enélkül nincs jó vers, jó próza, nem születhet jó mű. Vagy Vida Gábor elegáns, fülszövegbeli megfogalmazásával élve: „meg kell tanulni a költőien lakozást”. „Messze még a dér, / amíg ideér, a nyár / foltokban hámlik.” (Augusztus); „Fázik december, / világnagy, havas ólban / disznókat perzsel.” (December II. Rusztikus haiku. A hentes); „Eltörölt élet: / az ég magzatvizében / kék színű írás.” (Eltörölt élet) Ez utóbbit a „Kezdetben vala az ige”, tehát a szó teremtő erejének reménybe/kételybe helyezett parafrázisaként olvastam, a haiku nyelvén.

„Világidő. Ki- / lengő szívhang-zörej egy / foghíjas létrán.” (Világidő) Arra gondoltam, hogy ha a foghíjas létra az emberi bordarács, akkor itt egy olyan képpel van dolgunk, amely halálpontosan „írja le” az infarktust. Vagy a szerelmet?

Kosztolányi írja valahol, hogy a „kontár mindent kifejez, amit érez és gondol, s odadobja nekünk valamennyi szavát. A művész sejtet, s szókincse gazdagságából éppen csak jelképül szerepeltet valamit. Ennél fogva az olvasó tevékeny-alkotó munkatárssá válik.” Ez a jó ebben a típusú költészetben, hogy a többi ránk van bízva, (és ha nem is pontosan erre gondolt a szerző, ugye), van helyünk mozogni benne, nincs ránk erőltetve semmi.

A haiku innen nézve– aszkétavers, vagy az aszkézis versformája, nem a mindent megmutatás mestersége. Ahogyan a „társszerzőé” is: foltokban, vonalvezetésben. Toshio Yoshizumi, a japán képzőművész 16 illusztrációja szerencsés találkozás a Jánk-versekkel, felerősítik azok hangulatvilágát. Vagy ahogyan Petca Ovidiu fülszövegében jegyzi meg Toshio Yoshizumi munkáiról: a „haiku világát keltik életre eredeti japán érzelmekkel, a haikuét, mely a lehelet pillanatfelvétele, a tekintet örök jelene, a részlet ünnepe.” Hogy milyen az eredeti japán érzelem, azt nem tudom, de a rezignáltság ott munkál a versekben és az illusztrációkban egyaránt, ami oldja kissé az erősebbnek mondható szövegek hangulatát.

Nem hagyhatók figyelmen kívül a könyv tipográfiai szempontból profi megoldásai. A méret, a tördelés, a laptükrök mind ezt támasztják alá, ami a Koinónia-könyveket dicséri. A verscímek itt például a lap alján olvashatóak, nem szaladnak a vers(olvasás) elé. A ciklusok is észrevétlenül siklanak át egymásba, nem jelzi külön oldal a váltást, a cikluscímek pedig a lap külső oldalán, középmetszésben olvashatóak, az oldalszám alatt, ami a hagyományos számozástól eltérően szintén nem a lap alján található.

Összességében üdítően hat, hogy (papírspórlás végett) nem zsúfoltak egynél több haikut egy oldalra, így a könyv pazar, szellős. Nagy, üresen hagyott felületekkel dolgozik, (mint maga a haiku), mintegy ellensúlyozva a szövegek szűkszavúságát, és ezzel mintha rájátszana a fenti sorokban vázolt, a haiku természetrajzára emlékeztető koncepcióra.