Ť https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Vihar
Judit: Macuo Basó
Vihar Judit haiku fordításai
Vihar
Judit: A haikuköltészet Magyarországon
Vihar Judit haikui
Macuo Basó: Észak ösvényein - Egy 17. századi japán költő verses útinaplója, [az eredeti japán szöveget Utagava Hirosige fametszetei díszítik]; szerk. és ford. Vihar Judit; Vince Kiadó, Budapest, 2011, 199 oldal
Vihar
Judit
A haiku-költészet virágzása
A
japán irodalom rövid története, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994, 60-62.
oldal
MATSUO BASHÓ (1644-1694), akit már életében klasszikus költővé avattak, a haikuval olyan lírai műfajt vitt tökélyre, amely nemcsak Japánban vált közismertté, hanem az egész világon is. BASHÓ példaképéül a két nagy kínai költőt, TU FUT és LI TAJ-PÓT választotta, de legfőbb mesterének SAIGYÓT tekintette. Ő is, mint SAIGYÓ, rengeteget vándorolt, Vándorlásai közben alkotta verseit. Gyalog, lóháton, hajón vagy csónakon járta be az országot. Volt, hogy kolostorban töltötte az éjszakát, de volt, amikor fűpárnára hajtotta le fejét. Szinte minden jelentősebb kirándulóhelyen találunk olyan emlékkövet, melyen BASHÓ költeménye olvasható. Ahogy maga is mondta: "Ne fáradj követni az ősök lábnyomát. Keressd, amit ők is kerestek!" Így járta végig például a híres Tokaidó útvonalat, mely Edótól Kiotóba vezetett, miközben megszállt mind az ötvenhárom postakocsi-állomáson. Hiroshige rézkarcokon, BASHÓ versekben örökítette meg ezeket az állomásokat. A leghosszabb időt, tíz évet azonban Edóban töltötte. Utazásairól legtöbbször naplót is vezetett. Így született meg egyik legszebb és leglíraibb útinaplója, az Oku no hosomichi (1690-94) Keskeny út Okuba. Félév alatt 2400 kilométernyi utat tett meg, úti élményeit egy öreg, elrongyolódott füzetbe írta. Ha vándorlásai során valakivel találkozott, ernyője csúcsára virágot tűzött, s ernyőjét pörgetve üdvözölte a szembejövőt.
Az utazás BASHÓ számára a stílus és a lélek megújulását jelentette, stimulusként hatott rá, további munkára ösztönözte. Mégis sokszor félelem fogta el utazásai előtt. Attól tartott, hogy talán többé nem térhet haza. Sejtése igaznak bizonyult, mert egyik vándorlása során ötvenéves korában érte a halál. Hívei versengtek egymással, ki állt közelebb hozzá, ki tud többet mesélni róla. Így életrajzíróinak igen nehéz dolga akadt, mivel olyan történetek is elterjedtek róla, melyek nem feleltek meg a valóságnak.
BASHÓ alkotóművészetében döntő fordulatot jelentett, amikor húszesztendős korában kapcsolatba került a kor egyik legkiemelkedőbb költőjével, KITAMURA KIGINnel (1624-1705). KITAMURA bíztatta, sok jó tanáccsal látta el. Egy másik híres költő, MATSUE SHIGEYORI (1602-1680) adta ki először verseit a Sayo no Nakayamashú című antológiában. Az általa írt rengák és haikuk egyre inkább ismertté, közkedveltté váltak.
A 16. század végére oly népszerű haikai renga első három sora a 17. századra önálló lett, ezt nevezték el haikunak. A költemény 5, 7, 5 morás sorokból áll, mindössze 17 morában tömöríti a költő mondanivalóját. Biztosan állíthatjuk, hogy a haiku, a világlíra e gyöngyszeme, az egyik legtömörebb kötött formájú költemény. A költő pillanatnyi benyomását, emócióit sűríti e három sorba úgy, hogy olvasóit a gondolatok, érzések folytatására készteti. BASHÓ ezt a következőképpen fogalmazza meg: a harang egyhangú kongása után fülünkben még hosszan zúg ez a hang. Ugyanígy a vers elolvasása után is valamilyen hangnak még tovább kell visszhangoznia az olvasóban.
A haiku csak néhány impressziót fejez ki, tele van célzással, utalással. Ahogy a japán festményeken, tusrajzokon csak egy-két ecsetvonás látható, a haiku is néhány szóval képes hangulatot teremteni. Így aztán felébreszti bennünk a belső látást, a belső hallást. A haikunak mágikus ereje van, mondja BASHÓ, mert nemcsak képeket fest, hanem segít meghallani az esőcseppek kopogását, a fák sóhaját, a madárdalt.
A haikuban, ebben a parányi miniatűrben tehát benne van az egész világmindenség. De nemcsak a tekercsképek, a haikuk sűrítik magukba a világot. Ugyanez figyelhető meg a kertművészetben is. A kiotói Ryóanji-templom csodálatos szárazkertjében az öt szikla az öt földrészt szimbolizálja.
BASHÓ egész szemléletét áthatja a korabeli gondolkodásmód, a sintó, a zen buddhizmus és a taoizmus. Számára törvényszerű az, ami természetes. A világon mindennek megvan a maga útja. Az embernek az utat kell követnie, ugyanúgy, ahogy a hal él a folyóban vagy a tóban. Haikuinak hangulatából sugárzik a sabi érzése. Eszerint mindent egy általános nyugalom, örök egyhangúság hat át. Ez a világ egysége, oszthatatlan.
BASHÓ szerint a haiku ellentéten alapszik, mely formailag is kifejeződik a versben. Az első két sor ellentétben áll az utolsóval, melyben valamilyen váratlan fordulat, csattanó szerepel. Éppen ezért a haikut, mondja BASHÓ, egyben kell kikalapálni, mint az aranyat.
Furuike
ya
Kawazu tobikomu
Mizu no oto.
Sima
víztükör.
Béka ugrál a parton -
Megcsendül a tó!
........................
(Rácz István fordítása)
A vers kényes egyensúlyát az első két sor és a harmadik sor ellentéte adja meg. Kép és hang, mozgás és mozdulatlanság, csönd és zaj ellentétei feszülnek a haiku két pillére között. S a pillanatnyi mozgás után még jobban érzékelhetjük az időtlen nyugalmat, az állandóságot.
BASHÓ 1677-ben elhatározza, hogy iskolát alapít. Igen sok tanítvány veszi körül, akiket a haiku-írás művészetére tanít. 1681-ben egy tanítványa banánfát ültet el BASHÓ kertjében. A bashó-an "banánfa helye" lesz kedvenc zuga, ide szeret elvonulni dolgozni. 1690-ben adja ki csodálatos versgyűjteményét, a Saruminót, "A majom szalmaköpenyé"-t. Ebben tanítványai legszebb versei is szerepelnek.
Sok-sok követője közül ki kell emelni a romantikus alkatú YOSA BUSONT (1716-1783), aki új témákkal gazdagította a haiku-költészetet. Feltétlenül említést érdemel KOBAYASHI ISSA (1763-1827), akinek bukolikus hangulatú haikui a nép nyelven szólalnak meg. ISSA afféle Szent Ferenc, aki megszólítja a növényeket, állatokat, sőt együtt is él velük.
Veréb,
kicsiny lény,
Szökkenj félre az útból,
Ló Uraság jön.
.............................
(Tandori Dezső fordítása)
Lírai hangvételű prózája is rendkívül élvezetes. A haibun, az érzelmes próza egyik legnagyobb mestere. Nagy elődjéhez, BASHÓhoz hasonlóan vándorlásairól naplót vezetett. Költői önéletrajza, az Ora ga haru "Életem tavaszán", melynek legmegrendítőbb része szeretett lánya elvesztéséről szól.
A haiku a 20. századi magyar lírára is hatott. Mind a haikuban, mind az impresszionista költészetben döntő szerepe van a színek és illatok, a fények és hangok hatásának. De nemcsak a Nyugatosok, a 20. század második felében több magyar költő próbálja érzéseit, gondolatait kifejezni e szűk formai keretek között. TANDORI DEZSŐ például japán haikukat fordít, de maga is használja ezt a műfajt.
A haikai renga eredetileg humoros költemény volt. De a haiku műfajának megteremtésével a humor kiszorul belőle. A humoros haiku, a kyóka szó szerint "ostoba vers", a korabeli polgárságot, a kereskedőket gúnyolja ki. Legkiemelkedőbb képviselője KARAI SENRYÚ (1717-1790) volt, aki több kötetnyi kyókát írt. Idővel e műfajt legkiválóbb alakjáról senryúnak kezdték nevezni.
