« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Mukai
Kjórai haikui
(Mukai Kyôrai, 1651-1704)
Bakos
Ferenc fordítása
A
szülőfalumban is
úgy alszom most,
akár egy utazó.
Cseh Károly
Újesztendőkor
fel kell kötni a kardot -
az örökséget
Greguss Sándor fordításai
Közös
múlt: füzek
siratják összebújva
tűnt álmaikat.
Tó vize árad.
Májusi eső, itasd
szomjas gyermeked.
A kövér dinnye
kigurult lugasából:
micsoda hőség!
Két nővér: hegyek
lombruhában, egymásnak
tükröt tartanak.
Hát más is van itt,
telt holdunk vendégeként
e szikla ormán?
Vándormadarak!
Magam is úton vagyok
szülőföldemre...
„Igen", kiáltok,
de ő csak tovább kopog
havas kapumon.
Horváth Ödön fordításai
Újév
hajnalán
apámtól kapott kard van
derekam körül.
Öt
vagy hat fűzfa
hagyja hosszú ágait
egybefonódni.
Gyümölcsös
virul!
Kertészkedő, fehér fők
egymáshoz bújnak.
Ah,
tenyeremben,
ez a csöpp tűzlegyecske
elpusztult búsan.
Hegyek
és mezők
zsolozsma énekétől
hűvössé válnak.
Esőtől
síkos
a héja sötét tolla;
kezdődik a tél.
Milyen
serények
a tengeren esőben,
ha a szél fordul!
Jövök!
- szóltam, de
behavazott ajtómon
újra kopognak.
Legéndy Enikő fordítása
szentjánosbogár,
ha megérintem, fénye
emlék lesz csupán
Pető Tóth Károly fordításai
Még
városomban
is úgy alszom el, mint egy
senki, Seólban.
Hát olyan ha nincs,
akkor is van. Úristen,
hántolatlan rizs.
Rácz István fordítása
A szilaj vihar
úgy kergeti a havat,
hogy földre se hull!