Japán haiku műfordítók mutatója

(Japán nevek átírása a fordítók szerint)

Antalfy István (17) Ásványi Tibor (54) Bakonyi Berta (5) Bakos Ferenc (316) Barczikay Zoltán (50) Bauer Kinga (6) Buda Ferenc (36) Cseh Károly (16) Dombrády S. Géza (22) Faludy György (88) Fazekas László (4) Fodor Ákos (201) Franyó Zoltán (2) Gergely Ágnes (6) Gergely László (1302) Greguss Sándor (293) Hamvas Béla (1) Háy János (14) Horváth László, Gy. (5) Horváth Ödön (657) Illyés Gyula (15) Jankuly Imre (1) Jávorka Ágnes (1) Káliz Endre (16) Kányádi Sándor (205) Képes Géza (23) Kiss Benedek (18) Kolozsi Kiss Eszter Kosztolányi Dezső (130) Kozma Ildikó (4) Kőszegi Barta Kálmán (6) Kulcsár F. Imre (276) Laborcz Monika (1) Legéndy Enikő (2) Miklós Pál (8) Molnár Katalin (1) Naschitz Frigyes (15) Oravecz Imre (3) Papp p Tibor (3) Pető Tóth Károly (600) Pohl László (592) Popovics Péter (9) Pröhle Vilmos (5) Rácz István (318) Saitos Lajos (6) Somogyvári Zsolt (87) Szabolcsi Erzsébet (14) Szántai Zsolt (83) Szende Tamás (22) Szennay Ilona (355) Tandori Dezső (365) Terebess Gábor (3557) Török Attila (50) Utassy József (19) Végh József (25) Veres Andrea (10) Vihar Judit (156) Villányi G. András (70) Zanin Csaba (20)

Japán haiku költők mutatója

(Japán nevek a magyar átírás szerint)

A

Acudzsin Akiko, lásd! Joszano Akio Bin Akutagava Rjúnoszuke Ampú Aoki Getto Arakida Moritake Arimaru Arima Akito Aró, lásd! Uszuda Aszei Avano Szeihó

B

Baikin Baiko Bairju Baiszei Bakuszui, lásd! Hotta Bankoku Bandzan Basó, lásd! Macuo Benszeki Bokuszui Boncsó, lásd! Nodzava Borju Bósa, lásd! Kavabata Bufu Busi, lásd! Ono Buszon, lásd! Josza

C

Cuboi Tokoku Cubócsi Nenten Csiboku Csigecu-ni (Kavai Csigecu) Csijo-dzso, ld! Kaga no Csijo Csiju Csikoru Csine Csinoku Csinszeki Csirin Csiszoku Csiun Csogo Csódzsi, lásd! Nakaucsi Csoko Cso Koran Csora, lásd! Miura Csori Csósú Csoszui

D

Dakocu, lásd! Iida Danszui, lásd! Hódzsó Den Szute-dzso Dohaku Dóin Domei Dzaisiki Dzsikko Dzsokusi Dzsomei Dzsószó, lásd! Naitó Dzsundzaboru, lásd! Nisivaki

E

Ecudzsin, lásd! Ocsi Eiboku Ekuni Sigeru Enrjo Enszecu Enszei Enszui

F

Fufu Fudzsita Akegaraszu Fudzsita Sosi Fugjoku, lásd! Itó Fujuno Nidzsi Fukaku Fukju Fukuda Haricu Fuo Fura, lásd! Maeda Fuszen Fuva

G

Gaikoku Gansan Garaku Gecurei Gekkjo Genso Getto, lásd! Aoki Gibon Szengai Ginka Ginko Gitoku Gjódai, lásd! Kato Gócsiku Godó Godzan Gofu Gohei Gokei Gomei Gonszui Gosuku Gosun

H

Hacui Sidzuje Hadzsin, lásd! Hajano Hagi-dzso Hajano Hadzsin Hakjó, lásd! Isida Hakuen Hakuin Ekaku Hakurin Hakuszuiró Hamei Hara Szekitei Hasin Hatano Szoha Hattori Ranszecu Hekigodó, lásd! Kavahigasi Hino Szódzsó Hiszadzso, lásd! Szugita Hjakken, lásd! Uesida Hjakucsi, lásd! Teramura Hjakuri Hójó Hokki Hokusi, lásd! Tacsibana Hokuszai, lásd! Kacusika Hó-ó Horigucsi Niko (Daigaku) Hósa Hószai, lásd! Odzaki Hotta Bakuszui

I

Icsiku Icsimu Icsisi Idzen Ihara Szaikaku Iida Dakocu Iida Rjúta Iidzsima Haszuko Iio Sógi Imai Szei Ina Itaru Inan Inembó Inoue Kenkabó Isida Hakjó Issó, lásd! Koszugi Issza, lásd! Kobajasi Itó Fugjoku

J

Jaba, lásd! Sida Jaedzakura Jadzsi Mikadzso Jagi Sokjú-ni Jaha, lásd! Sida Jaju, lásd! Jokoi Jamadzaki Szótan Jamagucsi Szeisi Jamagucsi Szeiszon Jamagucsi Szodó Jamamoto Kakei Jamane Kadzue Jamasita Kjoko Jamei Janagibori Ecuko Jaohiko Jaszó Jaszomura Rocú Jaszuhara Teisicu Jaszui Kódzsi Jocuja Rju Jokoi Jajú Josikava Eidzsi Josimura Ikujo Josino Josiko Josza Buszon Joszano Akiko Juinen

K

Kacura Nobuko Kacuri Kacusika Hokuszai Kaen Kagami Sikó Kaga no Csijo Kaibara Ekiken Kaja Sirao Kaji Kakei, lásd! Jamamoto Kakó Kamakura Szajumi Kana Kana-dzso Kaneko Tóta Kanemacu Szatoru Kanszu Karai Szenrjú Kaszei Kaszendzso Kato Gjódai Kató Kóko Kató Súszon Kavabata Bósa Kavahigasi Hekigotó Kavai Csigecu (Csigecu-ni) Kavai Otokuni Kavai Szora Kempú Kenkabó, lásd! Inoue Kidó Kidzan Kidzsiró ld! Josikava Eidzsi Kidzsó, lásd! Murakami Kien Kigen Kigiku Kigin, lásd! Kitamura Kiicu, lásd! Kei Kijoko, lásd! Tokutomi Kijoku Szandzsin Kikaku, lásd! Takarai Kikusa-ni, lásd! Tagami Kimpo Kimura Tosio Kiso Kisú Kitamura Kigin Kitó, lásd! Takai Kjoaku Kjódai Kjohaku Kjokó Kjokuszai Kjokuszui, lásd! Szuganuma Kjokutei Bakin Kjo'on Kjorai, lásd! Mukai Kjoroku, lásd! Morikava Kjosi, lásd! Takahama Kjosu Kjutaro Kobajasi Fumio Kobajasi Issza Koda Rohan Kodó Kogecu Koha Kojo, lásd! Odzaki Kojodo Koju-ni, lásd! Macumoto Komine Taiu Konisi Raidzan Kósu Kosun Koszugi Issó Kubota Kubonta Kubota Mantaró Kubota Szeifú-dzso Kubota Ucubo Kubucu, lásd! Otani Kuribajasi Isszekiro Kuroda Soicsi Kurojanagi Sóha Kuszakabe Kjohaku Kuszatao, lásd! Nakamura

M

Mabesoone, Seegan Macue Sigejori Macuki Tantan Macumoto Judzsi Macumoto Koju-ni Macumoto Takasi Macuo Basó Macuoka Szeira Macusze Szeiszei Maeda Fura Majudzumi Madoka Maszacura Maszahide, lásd! Midzuta Maszaoka Siki Meiszecu, lásd! Naitó Midzuhara Súósi Midzuta Maszahide Mijamoto Sugoe Mijosi Tacudzsi Mikadzso, lásd! Jadzsi Mikaku Minato Keidzsi Minteiszengan Misima Jukio Mitoku Miura Csora Mokudo Mokuin Mokuszecu Momen Morikava Kjoroku Moritake, lásd! Arakida Mosi Mukai Kjorai Murakami Kidzsó Muró Szaiszei

N

Nacuisi Banja Nacume Szeibi Nacume Szószeki Nagata Koi Naitó Dzsószó Naitó Meiszecu Nakacuka Ippekiro Nakadzsima Tosi Nakagava Szóen Nakamicsi Nakamura Kuszatao Nakamura Teidzso Nakaucsi Csódzsi Namaguszai Tadzukuri Nandai Nangai Nao-dzso Naosi névtelenek Niko, ld! Horigucsi (Daigaku) Nisijama Szóin Nisimura Reiko Nisivaki Dzsundzaboru Njofu Nogecu Nodzava Boncsó Nónin Takasi

O

Ocsi Ecudzsin Ocudzsi, lásd! Ószuga Ocuin Ocujo Ocujú Odzaki Hószai Odzaki Kójó Óemaru, lásd! Ótomo Ogava Haricu Ogava Súsiki Ogivara Szeiszenszui Okada Jaszui Okano Kin’emon Kanehide Okumura Togju Onicura, lásd! Uedzsima Ono Busi Ontei, lásd! Sinohara Oroku Ósima Rjóta Osu Oszaju Ószuga Ocudzsi Ota Doken Otagaki Rengecu Otani Kubucu Otokuni, lásd! Kavai Ótomo Óemaru

R

Raidzan, lásd! Konisi Rangai Rankó, lásd! Takakuva Ranszecu, lásd! Hattori Renszeki Riei Rippo Rijú Rjiszui Rjivan Rjoka Rjókan Taigu Rjoku Rjón Rjosi Rjosza Rjóta, lásd! Ósima Rjuga Rjúho Rjúsi Rjúszui Rocú, lásd! Jaszomura Robun Roho Róka, lásd! Saku Rokkocsu Rokudzsin Rokusi Roszeki Roszen

S

Sadó Saku Róka Siba Fukio Siba Szonome Sida Jaba Sidzuje, lásd! Hacui Si-ei Sihjaku Sijo Siki, lásd! Maszaoka Sikó Sikó, lásd! Kagami Simada Szeihó Singa Sinohara Ontei Sinpei Sintoku Sirao, lásd! Kaja Siró Siszeki Sodó Sodzan Sógi, lásd! Iio Sóha, lásd! Kurojanagi Sóhaku Sohi Sóka Sókan Sokjú-ni, lásd! Jagi Soku’u Sosun Só-u Sugen Sukabo Sumpan Súósi, lásd! Midzuhara Súrin Súsiki, lásd! Ogava Suszai Sutei Szadzami Szadzanami Szagano Muraszaki Szaikaku Szaikaku, lásd! Ihara Szaimaro Szaimoto (Siinomoto) Szaitó Jakusi Szaitó Szanki Szampú, lásd! Szugijama Szanin Szantaro Szantóka, lásd! Taneda Szarjú Szaszaki Tosimicu Szató Kadzuo Szeibi, lásd! Nacume Szeien Szeifú-dzso, lásd! Kubota Szeihó, lásd! Avano Szeihó, lásd! Simada Szeira, lásd! Macuoka Szeisu Szekiku Szekitei, lásd! Hara Szengai, lásd! Gibon Szenkaku Szenna Szenrjo Szenrjú, 3. Szenrjú, lásd! Karai Szensu Szenszecu Szenszeki Szessi Szo-a Szodó, lásd! Jamagucsi Szódzsó, lásd! Hino Szofu Szogecu-ni Szogjoku Szóin, lásd! Nisijama Szókan, lásd! Jamadzaki Szokaku Szoki Szokin Szoko Szono-dzso Szonome, lásd! Siba Szora, lásd! Kavai Szorecu Szorju Szószeki, lásd! Nacume Szoszo Szósun Szudzuki Maszadzso Szudzuki Micu Szudzsu, lásd! Takano Szuganuma Kjokuszui Szugijama Szampú Szugita Hiszadzso Szumitaku Kenshin Szunao Szute-dzso, lásd! Den

T

Tacsibana Hokusi Tacuta Tada Csimako Tadatomo Tagami Kikusa-ni Tagava Hirjosi Taigi, lásd! Tan Tairó Taiu Takaha Sugjó Takahama Kjosi Takahama Tosio Takahasi Mucuo Takahasi Sinkicsi Takai Takai Kitó Takajanagi Dzsúsin Takakuva Rankó Takamasza Takano Szudzsu Takarai Kikaku Takasi, lásd! Nónin Takebe Szócsó Takeda Ukó-ni Takigi Haruko Takigucsi Szuszumu Takuro Tama Tamasicsi Tanabe Ki-icsi Taneda Szantóka Tange Juko Tanko Tan Taigi Tantan, lásd! Macuki Tavara Macsi Teidzso, lásd! Nakamura Teisicu, lásd! Jaszuhara Tenbo Terahiko Teramura Hjakucsi Tesszui Todzsaku Todzsun Tójó Tojoda Csó-szui Toko Tokoku, lásd! Cuboi Tokutomi Kiyoko Tomidzava Kakio Tomijaszu Fuszei Torahiko Tórin Tosi, lásd! Nakadzsima Totaku Tóta, lásd! Kaneko

U

Ucubo, lásd! Kubota Udzava Sicsó Uedzsima Onicura Uesida Hjakken Ukihasi Ukó Ukó-ni, lásd! Takeda Uricu Uszei Uszuda Aró

V

Vacudzsin Vafú Vakju

Japán haiku költők mutatója

(Japán nevek a nemzetközi átírás szerint)

A

Akiko > Yosano Akio Bin Akutagawa Ryunosuke Ampu Aoki Getto Arakida Moritake Arimaru Arima Akito Aro Asei Atsujin Awano Seiho

B

Baikin Baiko Bairyu Baisei Bakusui > Hotta Bankoku Banzan Basho > Matsuo Benseki Bokusui Boncho > Nozawa Boryu Bosha > Kawabata Bufu Bushi > Ono Buson > Yosa

C

Chiboku Chigetsu-ni (Kawai Chigetsu) Chikoru Chine Chinoku Chinseki Chirin Chisoku Chiun Chiyo-jo > Kaga no Chiyo Chiyu Chogo Choji > Nakauchi Choko Cho Koran Chora > Miura Chori Choshu Chosui

D

Dakotsu > Iida Dansui > Hojo Den Sute-jo Dohaku Doin Domei

E

Eiboku Ekuni Shigeru Enryo Ensei Ensetsu Ensui Etsujin > Ochi

F

Fufu Fugyoku > Ito Fujita Akegarasu Fujita Shoshi Fukaku Fukuda Haritsu Fukyu Fuo Fura > Maeda Fusen Fuwa Fuyuno Niji

G

Gaikoku Ganshan Garaku Gekkyo Gensho Getsurei Getto > Aoki Gibon Sengai Ginka Ginko Gitoku Gochiku Godo Gofu Gohei Gokei Gomei Gonsui Goshuku Goshun Gozan Gyodai > Kato

H

Hagi-jo Hajin > Hayano Hakyo > Ishida Hakuen Hakuin Ekaku Hakurin Hakusuiro Hamei Hara Sekitei Hashin Hatano Soha Hatsui Shizuye Hattori Ransetsu Hayano Hajin Hekigodo > Kawahigashi Hino Sojo Hisajo > Sugita Hokki Hokushi > Tachibana Hokusai > Katsushika Ho-o Horiguchi Niko (Daigaku) Hosha Hosai > Ozaki Hotta Bakusui Hoyo Hyakken > Ueshida Hyakuchi > Teramura Hyakuri

I

Ichiku Ichimu Ichishi Ihara Saikaku Iida Dakotsu Iida Ryuuta Iijima Hasuko Iio Shogi Imai Sei Ina Itaru Inan Inembo Inoue Kenkabo Isida Hakyo Issa > Kobayashi Issho > Kosugi Ito Fugyoku Izen

J

Jikko Jokushi Jomei Joso > Naito Junzaboru > Nishiwaki

K

Kaen Kagami Shiko Kaga no Chiyo Kaibara Ekiken Kakei > Yamamoto Kako Kamakura Sayumi Kana Kana-jo Kaneko Tota Kanematsu Satoru Kansu Karai Senryu Kasei Kasenjo Kato Gyodai Kato Koko Kato Shuson Katsuri Katsura Nobuko Katsushika Hokusai Kawabata Bosha Kawahigashi Hekigoto Kawai Chigetsu (Chigetsu-ni) Kawai Otokuni Kawai Sora Kaya Shirao Kayi Kempu Kenkabo > Inoue Kido Kien Kigen Kigiku Kigin > Kitamura Kiitsu > Kei Kijiro > Yoshikawa Eiji Kijo > Murakami Kikaku > Takarai Kikusha-ni > Tagami Kimpo Kimura Toshio Kisho Kishu Kitamura Kigin Kito > Takai Kiyoko > Tokutomi Kiyoshi > Takahama Kizan Kobayashi Fumio Kobayashi Issa Koda Rohan Kodo Kogetsu Koha Komine Taiu Konishi Raizan Koshu Koshun Kosugi Issho Koyo > Ozaki Koyodo Koyu-ni > Matsumoto Kubota Kubonta Kubota Mantaro Kubota Seifu-jo Kubota Utsubo Kubutsu > Otani Kuribayashi Issekiro Kuroda Shoichi Kuroyanagi Shoha Kusakabe Kyohaku Kusatao > Nakamura Kyoaku Kyodai Kyohaku Kyoko Kyoku Sanjin Kyokusai Kyokusui > Suganuma Kyokutei Bakin Kyo'on Kyorai > Mukai Kyoroku > Morikawa Kyoshi > Takahama Kyoshu Kyutaro

M

Mabesoone, Seegan Maeda Fura Masatsura Masahide > Mizuta Masaoka Shiki Matsue Shigeyori Matsuki Tantan Matsumoto Koyu-ni Matsumoto Takashi Matsumoto Yuji Matsuo Basho Matsuoka Seira Matsuse Seisei Mayuzumi Madoka Meisetsu > Naito Mikajo > Yaji Mikaku Minato Keiji Minteisengan Mishima Yukio Mitoku Miura Chora Miyamoto Shugoe Miyosi Tatsuji Mizuhara Suoshi Mizuta Masahide Mokudo Mokuin Mokusetsu Momen Morikawa Kyoroku Moritake > Arakida Moshi Mukai Kyorai Murakami Kijo Muro Saisei

N

Nagata Koi Naito Joso Naito Meisetsu Nakagawa Soen Nakajima Toshi Nakamichi Nakamura Kusatao Nakamura Teijo Nakatsuka Ippekiro Nakauchi Choji Namagusai Tazukuri Nandai Nangai Nao-jo Naoshi Natsuishi Ban'ya Natsume Seibi Natsume Soseki névtelenek Niko > Horiguchi (Daigaku) Nishimura Reiko Nisiyama Soin Nishiwaki Junzaboru Nyofu Nogetsu Nonin Takashi Nozawa Boncho

O

Ochi Etsujin Oemaru > Otomo Ogawa Haritsu Ogawa Shushiki Ogiwara Seisensui Okada Yasui Okano Kin’emon Kanehide Okumura Togyu Onitsura > Uejima Ono Bushi Ontei > Shinohara Oroku Oshima Ryota Oshu Osayu Osuga Otsuji Ota Doken Otagaki Rengetsu Otani Kubutsu Otokuni > Kawai Otomo Oemaru Otsuin Otsuji > Osuga Otsuyo Otsuyu Ozaki Hosai Ozaki Koyo

R

Raizan > Konishi Rangai Ranko > Takakuwa Ransetsu > Hattori Renseki Riei Rippo Riyu Rotsu > Yasomura Robun Roho Roka > Shaku Rokkochu Rokujin Rokushi Roseki Rosen Ryisui Ryiwan Ryoka Ryokan Taigu Ryoku Ryon Ryoshi Ryosa Ryota > Oshima Ryuga Ryuho Ryushi Ryusui

S

Sagano Murasaki Saikaku Saikaku > Ihara Saimaro Saimoto (Shiinomoto) Saito Yakushi Saito Sanki Sampu > Sugiyama Sanin Santoka > Taneda Santaro Saryu Sasaki Toshimitsu Sato Kazuo Sazami Sazanami Seibi > Natsume Seien Seifu-jo > Kubota Seiho > Awano Seiho > Shimada Seira > Matsuoka Seishu Sekiku Sekitei > Hara Sengai > Gibon Senkaku Senna Senryo Senryu, 3. Senryu > Karai Sensetsu Senseki Senshu Sesshi Shado Shaku Roka Shiba Fukio Shiba Sonome Shida Yaba Shi-ei Shihyaku Shiki > Masaoka Shiko Shiko > Kagami Shimada Seiho Shinga Shinohara Ontei Shinpei Shintoku Shirao > Kaya Shiro Shiseki Shiyo Shizuye > Hatsui Shodo Shogi > Iio Shoha > Kuroyanagi Shohaku Shohi Shoka Shokan Shokju-ni > Yagi Shoku’u Shoshun Sho-u Shozan Shugen Shukabo Shumpan Shuoshi > Mizuhara Shurin Shushiki > Ogawa Shusai Shutei So-a Sodo > Yamaguchi Sofu Sogetsu-ni Sogyoku Soin > Nishiyama Sojo > Hino Sokan > Yamazaki Sokaku Soki Sokin Soko Sono-jo Sonome > Shiba Sora > Kawai Soretsu Soryu Soseki > Natsume Soshun Soso Suganuma Kyokusui Sugita Hisajo Sugiyama Sampu Suju > Takano Sumitaku Kensin Sunao Sute-jo > Den Suzuki Masajo Suzuki Mitsu

T

Tachibana Hokushi Tada Chimako Tadatomo Tagami Kikusha-ni Tagawa Hiryoshi Taigi > Tan Tairo Taiu Takaha Sugyo Takahama Kyoshi Takahama Toshio Takahashi Mutsuo Takahashi Shinkichi Takai Takai Kito Takakuwa Ranko Takamasa Takano Suju Takarai Kikaku Takashi > Nonin Takayanagi Jushin Takebe Socho Takeda Uko-ni Takigi Haruko Takiguchi Susumu Takuro Tama Tamashichi Tanabe Ki-ichi Taneda Santoka Tange Yuko Tanko Tan Taigi Tantan > Matsuki Tatsuta Tawara Machi Teijo > Nakamura Teishitsu > Yasuhara Tenbo Terahiko Teramura Hyakuchi Tessui Tojaku Tojun Tojo Toko Tokoku > Tsuboi Tokutomi Kiyoko Tomiyasu Fusei Tomizawa Kakio Torahiko Torin Toshi > Nakajima Totaku Tota > Kaneko Toyoda Cho-sui Tsuboi Tokoku Tsubouchi Nenten

U

Uejima Onitsura Ueshida Hyakken Ukihashi Uko Uko-ni > Takeda Uritsu Usei Usuda Aro Utsubo > Kubota Uzawa Shicho

W

Wafu Wakyu Watsujin

Y

Yaba > Shida Yaezakura Yagi Shokyu-ni Yaha > Shida Yaji Mikajo Yamaguchi Seishi Yamaguchi Seison Yamaguchi Sodo Yamamoto Kakei Yamane Kazue Yamashita Kyoko Yamazaki Sokan Yamei Yanagibori Etsuko Yaohiko Yaso Yasomura Rotsu Yasuhara Teishitsu Yasui Kôji Yayu > Yokoi Yokoi Yayu Yosa Buson Yosano Akiko Yoshikawa Eiji Yoshimura Ikuyo Yoshino Yoshiko Yotsuya Ryu Yuinen

Z

Zaishiki
Japán haiku főoldal

« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Gy. Horváth László japán haiku fordításaiból

Macuo Basó: 333 haiku;
ford. Gy. Horváth László, Tandori Dezső; vál. Gy. Horváth László;
a jegyzeteket írta Gy. Horváth László, Nagy Anita;
Budapest, Európa Könyvkiadó, (Lyra Mundi), 2009, 359 oldal

33.

Micsoda hóbort -
hova szállt ez a lepke?
Szagtalan fűre.

 

78.

Éjszakázz úton,
s látod majd verseimet
őszi szelekkel!

 

276.

Muszasi-sík már
nem tart vissza, feltetted
bambuszkalapod.

 

280.

Év, mint a másik -
a majmokon mindegyre
majomálarcok.

 

300.

Nagytakarítás -
az ács végre otthon is
feltesz egy polcot.

 

 

"Egy szótagnyi, félszónyi utalás" - Gy. Horváth László műfordító a haikuról
Magyar Narancs, XXI. évf. 41. szám, 2009. október 8, Könyvmelléklet, V-VII. oldal

1999-ben a Corvina Kiadó adta ki Japán kulturális lexikon című művét, nemrég pedig az Európa Kiadó gondozásában megjelent, Macuo Basó 333 haikuját tartalmazó, rendkívül alapos jegyzetekkel ellátott kötetet fordította magyarra (kiegészítve Tandori Dezső 1982-es fordításaival). A haiku (egy öt, egy hét, majd újra egy öt szótagos sorból álló rövid vers) műfajáról, történetéről, értelmezéséről és fordításáról kérdeztük.

Magyar Narancs: Hogy alakult ki a haiku műfaja?

Gy. Horváth László: A klasszikus japán költészetnek a népköltészet mellett a másik legősibb formája az ötsoros, 5-7-5-7-7 szótagszámú vaka vagy tanka, amelynek az első három és az utolsó két sora általában élesen elkülönül. A tanka az udvari költészet nélkülözhetetlen versformája volt, az arisztokrata írástudók az időszámításunk szerinti 800-as évektől nagyjából a 12. századig művelték iszonyatos mennyiségben - bár a legtöbbet dolgozó haikuszerzők termése is tíz-húsz- vagy akár százezres nagyságrendű. Amikor 1200 körül felemelkedtek a szamurájklánok, és átvették az uralmat, teljesen érdektelenné vált, hogy a császári udvar tanult emberei mit csinálnak. Innentől egyes tanult költők egyre inkább a sóguni udvarhoz csapódtak, és kialakult a renga, a láncverselés, ami nem állt másból, mint a tanka első és második részének ismételgetéséből: valaki mondott három sort 5-7-5 szótagszámmal, erre a másik két hét szótagos sorban válaszolt, a harmadik pedig erre felelt újabb három sorral, és így tovább. Ez dívott a kora középkor jelentős részében - sokszor többnapos esemény volt, ha összegyűlt egy csomó költő, és akár ötszáz darabból álló versláncot írtak. Eközben egyre fontosabbá vált, hogy a nyitó három sor annyira frappáns legyen, annyira jó témát adjon, hogy igazán jól lehessen folytatni. Bár a Basó előtti évtizedekben már kísérleteztek vele, mégis ő volt, aki a 17. században megszabadította az első három sort mindattól a kényszertől, ami addig hozzátartozott, és önálló verssé változtatta.

MN: Mik a műfaj szabályai a szótagszámon kívül?

GYHL: Két nélkülözhetetlen eleme van: az egyik az évszakjelző szó, a másik az úgynevezett vágószó, ami általában indulatszó, felkiáltást jelző egy szótag. Azt szokták mondani, hogy ez választja el egymástól a haiku két tartalmi részét - ami nem mindig igaz; sokszor nincs is két tartalmi része. Hogy a haiku három sora vagy egysége hogy épül fel, az változó, de szoktak rá mindenféle szabályokat felállítani: nem mozgalmas, alig van benne ige, többnyire főnevekből, névszói állítmányból áll - ezeket persze a fordítás általában igésíti. Az 5-7-5-ös szótagszám pedig félre szokta vinni az európai gondolkodást, tudniillik a japán és az európai nyelvek szótagjai között ég és föld a különbség. Nem is véletlen, hogy amikor a japán szótagszámot említik, általában zárójelben melléírják, hogy mora, ami egy időegység: amennyi idő alatt az európai rövid szótagot kimondjuk. A japánban minden szótag rövid, egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból - vagy akár csak egy n hangból - áll, nekünk pedig egyes szótagjainkban a magánhangzó mellett akár négy mássalhangzó is lehet, aminek az időmértékes verselésben megvan a maga szerepe, de mivel a japánban ilyesmi nem létezik, az 5-7-5-ös szótagszám követése kicsit félreviszi a dolgot. Csupa rövid szótaggal fordítani lehetetlen, ezért is van, hogy a franciák, amerikaiak nem tartják a szótagszámot sem, csak a lényeg benne legyen. Egyvalamit nem illik: rímelni. Már csak azért sem, mert a japán nyelvnek meglehetősen limitált szótagszám áll rendelkezésére, ezek rímeltetése monoton lenne.

MN: A mai, nyugati írók sokszor átlépik ezeket a szabályokat - de mennyire voltak megszeghetőek a haiku fénykorában? Létezett például négysoros haiku?

GYHL: A klasszikusok a huszadik század elejéig szigorúan tartották magukat a formához. Az viszont, hogy három sorban írjuk a haikut, merőben nyugati konvenció: ha már szótagszám szerint három egységből áll össze, mi sem egyszerűbb, mint három sorba írni. A japánok egy sorba írják, vagy ha túl kicsi a papír, akkor másfélbe, kettőbe. Ha viszont a szótagszámtól térnek el, azt tudatosan teszik: ha egy haikuban megnyúlik az egyik sor, az hirtelen hangulati váltást, rosszkedvet vagy éppen ujjongást fejezhet ki.

MN: Basó korai éveinek jellemzője volt, hogy bevett versformákat parodizált, figurázott ki. Hogyan lehet kiforgatni egy stílust mindössze 17 szótagban?

GYHL: Ha feltesszük - és sokan felteszik -, hogy a haiku fordíthatatlan, annak az eddigieken kívül az is az oka, hogy rengeteg kulturális utalást tartalmazhat, parodizálhat egy korábban divatos művészeti irányt, ráadásul még a szójátékokat is imádja a hasonló hangzású vagy alakú, többjelentésű szavakkal. Minderre azért képes, mert - főleg kezdetben - az írástudók szűk körében illett mindent ismerni, ami az illető előtt született. Ha Basó rengeteg utazása közben elér a japán táj egy pontjára, akkor nemcsak benne, de majdani több ezer olvasójában is fel fog merülni, hogy ugyanitt egy 12. századi híres költő is megállt, írt egy tankát, aminek központi képe ez és ez; erre Basónak elég egy szóval utalnia, hogy az olvasó előtt ne csak a táj, de a 12. századi költő is megjelenjen, és az, hogy ő annak idején egy kicsit máshogy ragadta meg a témát. Nem kellett szókimondóan utalni vagy kifigurázni, a távol-keleti műveltséggel elegendő kellett, hogy legyen egy finom, egy szótagnyi, félszónyi utalás, hogy mindezt azonnal felfogják.

MN: A 21. századi magyar olvasó viszont mindebből aligha ért bármit is.

GYHL: Erre nagyon jó példa Basó egyik haikuja, amit Tandori fordított: "Könnyű nyári fű. / Harcosok nagy álmai / így végzik csupán." Ha ezt elolvassa a magyar olvasó, gondolhat bármire; ha tud valamit a japán kultúráról, ha látott néhány Kuroszava-filmet, akkor még inkább, de asszociálhat akár a magyar végvárakra is. Azt mindenesetre semmiképp sem kell tudnia, hogy ez fenn északon, "sú vidékén íródott, annál a várnál, ahol Minamoto no Josicune harakirit követett el a túlerővel szemben - azóta is őt istenítik, mint a legcsodásabb japán szamurájt -, és ez a három sor őt gyászolja, illetve azon mereng, hogy érdemes volt-e végigcsinálnia ezt a sorsot, noha "a harcosok nagy álmai így végzik csupán".

MN: Érdemes mégis magyarra fordítani és kiadni haikukat a 21. században, tudva, hogy nem lesz talán egyetlen olvasó sem, aki tökéletesen tudja majd értelmezni őket?

GYHL: A haikukiadásnak vannak hagyományai: a magyarázó jegyzetek írása mindig hozzátartozik. Az ember reméli, hogy ha az olvasó elolvassa a fordítást, már része lesz egy esztétikai élményben, majd elolvassa a jegyzeteket, aztán esetleg újra a haikut. Másrészt, ha lecsupaszítjuk a dolgokat a leglényegükre, azt lehet hinni, hogy az alatt a néhány évszázad alatt olyan nagyon sokat azért nem változtunk. Nagyjából ugyanazokra vágyunk, és ha az ember kimegy egy virágzó tavaszi hegyoldalba, és szétnéz, még azt is elképzelheti, hogy nincs is olyan nagy különbség Basó és az ő látása között.

MN: Japánban még mindig evidens, hogy a haikuolvasó mindent megért, ami a haikuban és amögött jelen van?

GYHL: Nem gondolnám, hogy egy japán iskolás gyerek átlagos műveltsége sokkal magasabb lenne, mint bármely más ország iskolásaié. A 12. századi költőre ők már nem fognak asszociálni, az az elmúlt évszázadok szórakozása volt. Viszont kétségtelen, hogy máshogy nevelkednek, máshogy alakul az életszemléletük, másként fogják fel a természetet, és így tovább, tehát nyilván máshogy fogadnak be egy haikut, mint a nyugat-európaiak. Más kérdés, hogy bizonyos 17. századi szavakat megértenek-e: még hátrébb lépve, a leghíresebb japán irodalmi műalkotást, a 11. századi Gendzsi regényét teljes egészében újra kellett fordítani modern japánra, mert primer olvasmányként már elveszett a mai japánok számára.

MN: Vajon egy tizenhét szótagos haikut könnyebb megírni, mint mondjuk egy hosszú, időmértékes verset?

GYHL: Basó vándorutakon írott művei közül nem egy úgy született, hogy meglátta a tájat, kimondta a haikut, a tanítványa vagy ő lejegyezte - és kész. Más haikuk köré viszont hosszú történetek vannak kerekítve, például az egyik leghíresebbhez is: "Tó, békalencsés. / Béka ugrik, zsupsz, bele! / Vén vize csobban." A történet szerint Basó és tanítványai ülnek a kunyhóban, ami mellett a kertben van egy kis tó. Basó eltűnődik, és kimondja az utolsó két sort, ami japánul valahogy úgy néz ki, hogy "béka beugrik, vízhang". A tanítványok eltűnődnek, hogy mi lenne ehhez a legjobb kezdősor; ki ezt javasolja, ki azt. Az egyik legbefolyásosabb tanítvány azt mondja, "sárga rózsa", mert a klasszikus japán költészetben a béka és a hegyi sárga rózsa összekapcsolása régi toposz. Erre a mester megszólal, hogy nem: régi tó! A tanítványok meg, mintha megvilágosodáson mentek volna keresztül, lelkendeznek, hogy ilyen egyszerű, ugyanakkor mély megoldást csak az tud kitalálni, aki már nagyon elmerült a haikuírás rejtelmeiben. Születnek haikuk így is, úgy is. Basó legutolsó haikuja nem más, mint egy nagyjából három hónappal azelőtt írt művének átdolgozása. Ötvenévesen, borzalmas gyomorbetegségben szenvedve a halálos ágyán is azzal foglalkozott, hogy van egy haikuja, ami nem sikerült eléggé, amit ki kéne javítani. Átalakította, lediktálta a tanítványainak, majd meghalt. "Tiszta vízesés: / kékeszöld tűlevéllel / elfutó folyó." - ez a végső formája.

MN: Van jelene a műfajnak?

GYHL: Amióta a 20. század elején Paul-Louis Couchoud, majd az imagisták, Ezra Pound és társai áthozták az első haikukat, nem volt olyan évtized, hogy ne adtak volna ki egyre több haikufordítást, ne születtek volna haiku-folyóiratok, ne alakultak volna haikuolvasókörök szerte a világon. Bár a japán általános iskolákban gyakoroltatják a haikuírást a diákokkal, az élő japán irodalomban kevésbé van jelen a műfaj, mint amennyire hobbiszinten foglalkozik vele a lakosság Nyugaton és Keleten egyaránt: a mai japán költészetben inkább a modern japán formákat és az átvett nyugatiakat művelik.

Kovács Bálint