« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Végh József
haiku fordításai
Kéziratként
a műfordítótól
Bankoku utolsó haikuja, 1748
Leghosszabb éjjel
lehull a szilvavirág
s nyugaton a hold.
Basó
A Fény Csarnoka
nyári esőktől menten
még ragyog.
Harcosok hősi
tettei: tűnt álmok,
száraz fűhalmok.
Basó utolsó haikuja, 1694
Úton, betegen,
aszó mezőkön álmom
barangol.
Bufu utolsó haikuja, 1792
Ugyan, bánom is
én, hogy hová tűnnek el
az őszi felhők.
Dohaku utolsó haikuja, 1675
Terhe nincs,
az ég felé tart
– holdhajó.
Fuszen utolsó haikuja, 1777
Ma, mondod, olvad
– a hóember igazi
emberré.
Genso utolsó haikuja, 1742
Temető.
Szentjánosbogár.
Kettő vagy három.
Hakurin utolsó haikuja, 1897
Kövesd a túlsó
partra az őszi harang-
borongást.
Hamei utolsó haikuja, 1837
Az ember vége:
egy rakás fehérlő csont
– virágzik s enyész.
Hjakuri utolsó haikuja, 1727
Hal-álom-ban nem
a ragyogó hold, amit
előttem látok?
Hokuszai utolsó haikuja, 1849
Bolygó lélekként
járom majd
a nyári mezőt.
Icsisi utolsó haikuja, 1746
Mire ébredsz rá?
Csak egy hang, egy tücsöké,
az őszé...
Issza
Alvó macska kelt,
ásítva hatalmasat,
bagzani indult.
Kato utolsó haikuja, 1908
A félhold másik
fele fagyként szakad le
a hajnalkákra.
Kjokuszai utolsó haikuja, 1874
Ha napszálltakor
a vízre figyelsz, hallod,
nyílik a lótusz.
Koha utolsó haikuja, 1897
Hogy az ecsetet
letettem, szemtől szembe,
a holdnak mondom –
Onicura utolsó haikuja, 1738
Holló, add vissza
álmomat! Tovaködlő
holdra költöttél.
Rjosza utolsó haikuja, 1807
Vajon az ember
nem egy hajnalkavirág,
mely ma – elnyílik?
Sijo utolsó haikuja, 1703
Szilvafát látni,
talán teaházat is
– halál hegyéről.
Szora
Ott, az a fehér
hóvirág Kanefusza
haját idézi.
Tamasicsi utolsó haikuja, 1910
Magányos szerzet,
azért jött, hogy kikérjen
egy őszi estét.
Tenbo utolsó haikuja, 1823
Testem virága
bárcsak harmat lenne ily’
virágos réten
Todzsaku utolsó haikuja, 1799
Az űrbe térek,
hol a hó, a fagy nem
háborítanak.
