« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Szántai
Zsolt japán haiku fordításai
Haikuk
és wakák, Szukits Könyvkiadó, 2001
Acujin
AMI MARAD...
Föld,
fém - lélegzet
elhagy, de idő, tenger
még továbbszalad.
Arimaru
ÉLETEM
Üde
kis patak
Lohol vígan, majd meghal:
Elnyeli a folyam.
ÉV VÉGE
Rohanó
kis patak
az év holtának dalát
búsan jajgatja.
Asei
FŰSZÁL
Fűszál
virága
Ritkán látszik. Veszteség?
Nem az a halála?
Baiko
TÁVOZOM
Szilvaszirmok
mind
lehullnak; végre felnézek
friss, üde holdra.
Baisei
ÚJ LÉT
Öröklét-sziget:
teknős páncélját veti
az új nap alatt.
Banzan
BÚCSÚ
Most
búcsút veszek
mindentől, pedig harmat
hull a fűszálra.
Bashó
Nyári
záporok
elmentek - nem bántották
a Fény Csarnokát.
Nézem
mereven
a fehér krizantémot -
nem tűr magán port.
Nyári
pázsiton
álmuk nyomait hagyták
az ősi harcosok.
Virág
kelyhében
kicsi bibék bókolnak -
tisztelik Méhet.
IDŐ
Tücsökzenéből
ki az, aki megmondja,
hol kell halnia?
VÉG
Távol
és közel
vízesés hangja hallik.
Levél... lehullik.
HARANG
A
harang hangja
az Alkonyból felbukkan,
ködöt hasítja.
ÚTON
Úton,
betegen;
fáradt lelkem elkószál
őszi mezők felett.
Bokusui
BÚCSÚSZÓ
Búcsúzó
szavak?
Az olvadó hónak
semmi illata.
Buson
Toba
palotához
öt, tán hat lovas száguld.
Az ősz vihart hoz.
Fordul,
nem áll meg,
a koreai bárka,
elvész a ködben.
Szúrós
hidegség -
talpam alól kiveszem
holt nőm fésűjét.
Ha
lobban villám,
hullámoktól ölelten
jól látszik Japán.
Halott
levelek -
a kis patak kiszáradt,
medrében kövek.
BÚCSÚ
Fáradt
nap. Alkony.
Domb árnya, rajta szarvas -
templomba megtér.
HŰS
Mi
az, ami hűs?
Tán a harangszó ahogy
elhagy harangot?
Csiboku
NYUGALOM
Rohanó
patak,
hűs, sima kis kavicsok
a talpam alatt.
Csigetsu-ni
MADÁRIJESZTŐ
Madárijesztő
áll zordan, tücsök zenél
bő ujjasában.
Csijo-ni
ELMÚLÓBAN
Hangok
vegyülnek,
az eső elgyengül most;
nem koppan ruhán.
SORS
Hajlani
muszáj!
E világon az ember:
bambusz hó alatt.
TELIHOLD
Kerek
telihold
átlép köveken - őt nem
gátolja a hó.
TAVASZ
Fácán
ha dalol,
fűvé, fává, bokorrá
változik a föld.
PILLANGÓ
Pillangó
szót mond,
kecses intés, egy jel csak:
egy szárnymozdulat.
TAVASZI FAGY
Fehér
virágok -
a hangjuk szétfoszlik
az első faggyal.
ESŐ
Esőkopogás.
Néma tücsök. Lomb suhog.
Hűvös, zord zajok.
ŐSZI SZÉL
Őszi
szél huhog
a hegyek csúcsai közt.
Bús nagyharang kong.
TÜCSÖK
A
zárda mellett,
magas fű tövén tücsök -
imát ciripelt.
Csikoru
VÉG
Szálló
pillangók.
Az utazásnak vége.
Suma Akashi!
Csirin
TÁVOZÓBAN
Földön
és égen
porszem sem látszik.
Hegyem hófátyol lepi.
Csogo
ELMENŐBEN
Sok
embert látni
vágyok - gyűlölni őket.
Ősz vége közelg.
Csoko
VÉGSŐ KÉP
E
végső képet
nem láthatom már, hisz' most
álmom meghasad.
Cso Koran
ŐSZ
Hová,
mondd hová
lebbennek és repülnek
a kis pillangók?
Dohaku
INDULÓBAN
Tehertelenül
a mennyek felé tör most
Holdnak hajója.
Enrjo
ÉBREDÉS
Valóság,
ősz, eső -
élet-kábulatból
felébresztenek.
Fufu
VÉG
Egyetlen
társam
a halál komor egén:
a kakukkmadár.
Fukju
INDULÁS
Fénylő
őszi nap -
jó lesz most elindulni
a halál útján.
Fuo
AGGKOR
Lótuszvirágból
reggel eltünedeznek
a harmatcseppek.
Gansan
MÁR MINDEGY
Fújj
csak, ha akarsz
őszi szél! A virágok
már elsorvadtak.
Ginka
HALÁL
Most
mélyből égbe,
földről légbe szökkenek.
sárkány ősze ez.
Gokei
NAGY NAP
Hervadó
mezők -
fűszálon jégsaru.
Halálom napja.
Gozan
VÉNSÉG
Hó,
a tegnapi,
sok virágszirompihe
most vízzé válik.
Hashin
LELKEK
Nincs
ég, nincs már föld.
Honnan hát, honnan jönnek,
hullanak a hópelyhek?
Hokusai
ÚJ LÉT
Mától
szellemként
szállok, futok, lebegek
a nyári mezőn.
Isho
MEGNYUGVÁS
Szívemből
mondom:
gyönyörű ott nyugaton
a sok hófelleg.
Kaji
HAJNAL A FOGADÓBAN
Kinn
a hó recseg.
Útszéli fogadóba
vendég érkezett.
Kana
A CÉL
Őszi
fuvallat -
a sodralékfa végre
kiér a partra.
Kana-jo
TÜCSÖK-SZÚTRA
Száraz
avarban
kicsi tücsök nagy búsan
szútrát énekel.
Kansu
EMLÉK
Bár
az őszi hold
lenyugvott, fénye még itt
lebeg mellemen.
Kato
HALÁL
A
hold búcsúzik.
Dér hull, fehér, kegyetlen
a hajnalkára.
ÖRÖKSÉG
Ma
hangyát öltem,
s megijedtem: fiaim
figyeltek közben.
Kawahigasi Hekigodo
KÉP
Fürdőkádból
tóba vizet loccsantok.
S lám: sár kavarog.
Kjoshu
A HALÁL
Út.
Ösvény vissza
nem vezet. Feneketlen
a vándor zsákja.
Kjutaro
MEGBÉKÉLÉS
Lágyan
fúvó szél
hó felett elolvasztja
szenvedésünket.
Kojo
ÉLETKÉP
Éjszaka
és hold.
Furulyál a szomszédom.
Hamis, de hagyom.
Masatsura
BÚCSÚ
Vissza
nem térek.
Hősként holtak könyvébe
beírom nevem.
Miteisengan
HAGYATÉK
Ősz.
Szilvavirág
hull, itt hagyva emlékét
a dús illatnak.
Nandai
BÉKE
Öröktől
fogva
holté a béke. Mint hó -
olvadó az élet.
Ota Doken
GYÁSZ
Előbb
ha tudom:
halott vagyok, nem élek,
magam gyászolom.
Otagaki
Rengecu
(1791-1875)
IDŐ
Az
idő múlik:
fűzfám ablakon zörget.
Már hároméves.
FAGY
Egy
léket vágtam
tegnap; eltűnt - nem bírta
a hajnal fagyát.
BÉKA
Virágért
nyúlok.
Béka vízbe ugrik -
így tiltakozik.
DALLAM
Dallam,
melódia;
házam mögött, fenyvesben
a szél énekel.
HAJNAL
A
sötét az úr,
de a fák törzse mögött
már szól a tücsök.
ÚJ VILÁG
Új
világ, új fák,
levelek; kakukk kiált
az Uji hegyén.
SZIROM HA LEHULL...
Szirom
ha lehull,
a szívem belesajdul -
búcsúzik
a nyár.
ÉJ KÖZELG
Éj
közelg zordan.
Levélrejtekbe búvik
a kakukk hangja.
Renszeki
SZÍVEM TÜKRE
Szívemnek
tükrét
letöröltem, mutassa
a holdnak képét.
Senseki
HALÁLOM
Végül
elmegyek.
Felhő nincs, szívem tiszta.
A hold hideg.
Soko
PUSZTULÁS
Lopakodó
nap
árnya éjbe vált. Szirmot
ejt cseresznyefa.
Sono-jo
(1649-1723)
KUTYAUGATÁS
Kutya
ugatja
suhogó falevelet.
Vihar közeleg.
Tacuta
PENGE
Penge,
barátom!
Gyere, mélyedj testembe!
Halál, te édes!
Toko
(?-1795 k.)
HALÁLVERSEK
A
halálversek?
Csupa, csupa téveszme.
A halál - halál.
Zaisiki
A VÉG
Füvön
zúzmara.
Létezik, van, de még sincs.
Illanó forma.
*
ISMERETLEN KÖLTŐK
MÁMOR
Csorgó
bor nélkül
kinek élvezhető
a cseresznyevirág?
BECSÜLET
Lehunyom
szemem,
és szép csendben elvérzem.
Ez a becsület.
Szántai
Zsolt további fordításai:
500 zen és klasszikus haiku, Trajan Könyvesműhely, Napkelet útjain sorozat,
2005
1000 japán vers, STB Könyvek Könyvkiadó Kft., 2009, 240 oldal [Vigyázat!
A haiku formában fordított versek egy része az eredetiben nem haiku.]
