« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Naitó
Dzsószó haikui
(内藤文草 Naitō Jōsō, 1661-1704)
Bakos
Ferenc fordítása
Kása
púpozva
egy tökéletes tálban –
újévi napfény.
Faludy György fordításai
Útmenti
ibolyákat nézek.
Letépni bűn.
Itthagyni vétek.
Elhagyott
minden égi hatalom.
A jéghegynél is hidegebb
a téli holfény ezüsthajamon.
Gergely Ágnes fordítása
Hányan mehettek át
Az őszi eső függönyén
A setai hídon!
Greguss Sándor fordításai
Micsoda
zápor!
Hogy kerülhettem ide?
Takaróm lukas!
Lég, megrebbenő -
Semmi vagyok magam is
e sírhant fölött.
Lelke oly könnyű:
tó tükrén magányos úr,
béka ücsörög.
Óhara! Örök
emlék: ködös hold előtt
lepkeszárny rebben.
Kicsike kakukk
kiált. A tó tükre, nézd,
elhomályosult.
Festett hegy: ormát
villám ecsetvonása
rajzolja körül.
Ifjú vadréce,
mintha szólna: „lent voltam,
s már mindent tudok!..."
Magányom senki
vágya; társam monoton,
kopogó eső.
Háy János fordításai
Ezek
az ágak,
hol az első rügy fakad -
hulló virágok.
A
sírdomb körül
tavaszi esőpermet -
épp hogy élek.
Zabkásahalom
egy tökéletes tálban -
újévi napfény.
Ragaszkodni
nem
szükséges a dolgokhoz -
lebegő béka.
Horváth Ödön fordításai
Zápor
után a
súlyos kalászok között
keskenyebb az út.
Villám
cikk-cakkja!
belevág a távoli
hegyek csúcsába.
Mélyen
a vízben,
csendben egy sziklán pihen
a fák rőt lombja.
Oly
fényes a hold;
szent fülkéjében bagoly
húzza meg magát.
Ledobta
bőrét,
s mellette feküdt holtan
az őszi tücsök.
Eső
esik; a
tetőfedő megfordul,
s a tengerre néz.
Hányféle
ember
szalad az esőben a
Seta hídon át?
Feneketlenné
vált magányosságban, hó
hullik esővel.
Kacsa
bukott fel;
s mindaz ott lenn a vízben,
szemeiben ült.
Se
mező, se hegy;
mindent belepett a hó -
semmi se maradt.
Kosztolányi Dezső fordításai
EZÜST
A
téli holdvilág fakó
ezüstje hull ezüst hajamra –
olyan hideg, akár a hó.
BAGOLY
Úgy
lángol a hold most, hogy egy bagoly
káprázva az eresz alá bújt
s ott silbakol.
VADKACSA
A
mély vizekből úgy bukik elő
a vadkacsa,
mint egy csodákat látó bölcselő.
Miklós Pál fordítása
Sűrű
hó szakad
belepi
mély magányodat.
Pető Tóth Károly fordításai
Mit néked dolgok -
Béka lebeg a vízen.
Hinnéd-e boldog?
Ne félj, a lélek
sírokról fölszálló köd.
Csak éldegélek.
Ahogy megjelent
az első virág, máris
lehullt. Mit jelent?
De szép telt edény.
Zabkásán csillog a Nap
Újév reggelén.
*
„Voltam a mélyben,
aztán följöttem“, mondja
a réce arca.
„Lebuktam,
majd föl,
láttam a medret.“ Mosoly
arcára dermedt.
Hogy mi van ott lent?
Nézz rám, megúsztam. Ez mit
jelent szerinted?
*
Síkságok,
hegyek
nagy hótól belepettek –
Ilyen most minden.
Minden
völgy és hegy
tele van havazva. Nem
áll ki egy késhegy.
Hegyek,
völgyek hó-
fedték. Minden fehér. Nincs
jövő, nincs emlék.
Hegyek
és völgyek
hóbefödtek. És ha nincs
más, ne is legyen.
Rácz István fordításai
Hideg hónál is
fagyosabban süt a hold
ősz koponyámra.
Terebess Gábor fordításai
lenn
a vízben, lenn
köveken pihennek
a hullott levelek
őszi
záporban
hányan kelnek át futva
a Szeta-hídon?
ónos eső hull
feneketlen magányom
mélységét veri
reszketeg pára
a sírgödör peremén
élni még élek
Török Attila fordítása
mért
ragaszkodjunk
a dolgokhoz? nézd, béka
lebeg a vízben.
