« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Uedzsima Onicura haikui
(上島鬼貫 Uejima Onitsura, 1661-1738)


Cseh Károly fordítása

Újév reggelén
erdei fenyők szele
fúj át a múltból

 

Faludy György fordításai

A patak fölött repülőhalak
ugrálnak, a pisztrángok. Fellegek
folynak mélyen a víztükör alatt.

Kikeletkor az ablak
alatt még csak brekegnek,
de nyáron már ugatnak.

 

Greguss Sándor fordításai

Sugaras tavasz.
Porban fürdőző népség;
hajrá, verébség!

Kikeleti szél...
A bimbós szilvaágat
fogd jó erősen!

Kerti ünnepély.
Szüzek hószín ruhában;
ó, kaméliák!

Mindenütt bogár!
Akkor most hova öntsem
a fürdővizet?

Őszi holdsugár.
Sosem ül már térdemre
csöppnyi gyermekem.

Bár enyhet ígér,
a csalfa nap mosolya
hidegen villan.

 

Horváth Ödön fordításai

Hatalmas Hajnal!
Elmúlt idők szele száll
a fenyőkön át.

A hajnalpírban
a kalászok csúcsán, - nézd,
érik a tavasz!

Víz a völgyön át;
ott kövek énekelnek
s vadcseresznye nő.

Meggyvirágoknál
- madárnak két lába van!
Sőt a lónak négy!

Kertemben ott áll
egy kicsiny kamélia
fehér-virágzón.

És így nyílnak ki,
s így nézem őket, és így
hullanak le, és így.

Pisztrángok szállnak!
és lenn a víz mélyében
úsznak a felhők.

A hűvös szelek
fenyőzúgással töltik
meg az égboltot.

Hová önthetem
ki mosdóvizemet? - ma
mindenütt zümmögés.

Milyen súlyosnak
tűnnek a vízimadarak,
s mégis lebegnek!

 

Illyés Gyula fordításai

Az őszinteség és függetlenség nagy japán hitvallója. Ilyen gondolatokat írt le 1685-ben: "A valóságon kívül nincs költészet. Mindig az igazat kell keresni, még akkor is, ha rabjai leszünk, s oly dolog tárul elénk, ami tőle idegennek látszik." A stílusról meg: "A szó legyen könnyű, de a tartalom súlyos. Ne azt nézzétek, hogy valamely írás régi-e, új-e. Az új ha jó, csak azért öregszik meg, hogy fölújuljon." (I. Gy.)

TAVALYI HÓ

Hát megjöttél, nyár!
S mit hallok? Ezt, hogy:
Mikor lesz tél már?


IHLET

Ki nem fog tollat,
ha lát ily
holdat?!


GYÁSZ

Tücsköt a macska, hamm! Bekapta.
Özvegy tücsökné
jajong most férjének miatta?


KEGYETLENSÉG

Szitakötő. De ha
kitéped szárnyait:
zöld paprika!
*

*A szelíd Basho elolvasván ezt a kegyetlen verset, állatszeretetétől vezettetve úgy illesztette be a buddhista világszemléletbe, hogy egyszerűen megfordította:

Paprika? Végy elő,
s ragassz rá szárnyakat:
szitakötő!


Kosztolányi Dezső fordításai

CSALOGÁNY

Gyöngyös dalát hogy eldalolta már,
mi ő?
Kis, zöld madár.


INTELEM

Nem senki az, meg is bízhatsz te abba,
ki elvirult
s úgy áll a Földön, mint virágtalan fa.


ÜNNEP

Virágban a cseresnyefák.
Mindenki izzó, víg selyembe pompáz
s benn a ruhákba ott zörög a csontváz.

 

Pető Tóth Károly fordításai

Tavasz van megint,
a homokban fürdőző
verebek szerint.

Szép tavaszi nap –
Veréb fürdik nyomában
a tavalyinak.

Évoé üde
zöldnek! Kertben verebek
homokfürdőznek.

*

Nézd, fülemülék
fénylenek szilvafákon
ősidők óta!

*

Új nap hajnala!
Árpapalánták hegyén
a tavaszi dér.

A tavaszi dér
árpapalántán csillan.
Ah, ravasz s ígér.

De üde mákony!
Dér csillog palántákon.
Sör köll, hajnal van.

Árpapalántán
talán a dér lamentál
új nap hajnalán.

*

Ünneplőben a
csontvázak lám kijöttek
virágnézőbe.

Csontvázak ruhát
öltöttek s ím kijöttek
virágok közé.

Kik majdan halnak
még húsruhában vannak.
Egyél virágot!

Hiába vágyol,
szíved már nem lángol. Hagyj
már! Ágyő lágy öl!

Az ember agya
lágyul. Ágyő lágy öl! Légy
holt, hogyha láng gyúl.

Csupa virágból
még, amire vágyódnék.
Ágyő lágy öl, ég!

Nem igen bírom
már. Csurom virágszirom
a nyár szuronyán.

*

Hiába hívtam
a szentjánosbogarakat
fényük tovatűnt.

Bár szólongattam
a szentjánosbogarakat
fénylőn eltűnt mind.

 

Rácz István fordításai

Megint újév lett:
ős idők lehellete
száll a fák felett.

Halvány hajnalfény –
Gyönge fűszálak hegyén
harmatcsöpp himbál.

Ha a csalogány
nem dalolna, akkor csak
szürke madárka volna.

Gyorsan messzi száll,
gyorsan ismét visszatér
ez a csöpp madár!

Kinyílt a virág –
aztán: néztünk – azután
lehullt – és aztán?

Millió szirom
lehullt – mély csöndben alszik
Enjoj temploma.

Nyomasztó álom.
Kiégett mezők felett
forró szél rohan –

Fürdővizem ma
nem tudom kiönteni:
tücskök mindenütt!

Sűrű ködön át
küszködve jut el hozzánk
esti harangszó.

Kurta az egyik,
hosszú a másik jégcsap.
Miért van ez így?

 

Terebess Gábor fordításai

Az idén ősszel
nem ül térdemre gyerek
Holdat bámulni.

Pisztráng ficánkol –
és fellegek hányódnak
patakmederben.

Menekülnek, majd
hozzászoknak az emberhez -
verébfiókák.

Most hová öntselek
fürdővíz? A fűben
tücskök ciripelnek.

 

Végh József fordítása

Holló, add vissza
álmomat! Tovaködlő
holdra költöttél.