« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Naitó Dzsószó haikui
(内藤文草 Naitō Jōsō, 1661-1704)


Bakos Ferenc fordítása

Kása púpozva
egy tökéletes tálban –
újévi napfény.

 

Faludy György fordításai

Útmenti ibolyákat nézek.
Letépni bűn.
Itthagyni vétek.

Elhagyott minden égi hatalom.
A jéghegynél is hidegebb
a téli holfény ezüsthajamon.

 

Gergely Ágnes fordítása

Hányan mehettek át
Az őszi eső függönyén
A setai hídon!

 

Greguss Sándor fordításai

Micsoda zápor!
Hogy kerülhettem ide?
Takaróm lukas!

Lég, megrebbenő -
Semmi vagyok magam is
e sírhant fölött.

Lelke oly könnyű:
tó tükrén magányos úr,
béka ücsörög.

Óhara! Örök
emlék: ködös hold előtt
lepkeszárny rebben.

Kicsike kakukk
kiált. A tó tükre, nézd,
elhomályosult.

Festett hegy: ormát
villám ecsetvonása
rajzolja körül.

Ifjú vadréce,
mintha szólna: „lent voltam,
s már mindent tudok!..."

Magányom senki
vágya; társam monoton,
kopogó eső.

 

Háy János fordításai

Ezek az ágak,
hol az első rügy fakad -
hulló virágok.

A sírdomb körül
tavaszi esőpermet -
épp hogy élek.

Zabkásahalom
egy tökéletes tálban -
újévi napfény.

Ragaszkodni nem
szükséges a dolgokhoz -
lebegő béka.

 

Horváth Ödön fordításai

Zápor után a
súlyos kalászok között
keskenyebb az út.

Villám cikk-cakkja!
belevág a távoli
hegyek csúcsába.

Mélyen a vízben,
csendben egy sziklán pihen
a fák rőt lombja.

Oly fényes a hold;
szent fülkéjében bagoly
húzza meg magát.

Ledobta bőrét,
s mellette feküdt holtan
az őszi tücsök.

Eső esik; a
tetőfedő megfordul,
s a tengerre néz.

Hányféle ember
szalad az esőben a
Seta hídon át?

Feneketlenné
vált magányosságban, hó
hullik esővel.

Kacsa bukott fel;
s mindaz ott lenn a vízben,
szemeiben ült.

Se mező, se hegy;
mindent belepett a hó -
semmi se maradt.

 

Kosztolányi Dezső fordításai

EZÜST

A téli holdvilág fakó
ezüstje hull ezüst hajamra –
olyan hideg, akár a hó.


BAGOLY

Úgy lángol a hold most, hogy egy bagoly
káprázva az eresz alá bújt
s ott silbakol.


VADKACSA

A mély vizekből úgy bukik elő
a vadkacsa,
mint egy csodákat látó bölcselő.

 

Miklós Pál fordítása

Sűrű hó szakad
belepi
mély magányodat.

 

Pető Tóth Károly fordításai

Mit néked dolgok -
Béka lebeg a vízen.
Hinnéd-e boldog?

Ne félj, a lélek
sírokról fölszálló köd.
Csak éldegélek.

Ahogy megjelent
az első virág, máris
lehullt. Mit jelent?

De szép telt edény.
Zabkásán csillog a Nap
Újév reggelén.

*

„Voltam a mélyben,
aztán följöttem“, mondja
a réce arca.

„Lebuktam, majd föl,
láttam a medret.“ Mosoly
arcára dermedt.

Hogy mi van ott lent?
Nézz rám, megúsztam. Ez mit
jelent szerinted?

*

Síkságok, hegyek
nagy hótól belepettek –
Ilyen most minden.

Minden völgy és hegy
tele van havazva. Nem
áll ki egy késhegy.

Hegyek, völgyek hó-
fedték. Minden fehér. Nincs
jövő, nincs emlék.

Hegyek és völgyek
hóbefödtek. És ha nincs
más, ne is legyen.

 

Rácz István fordításai

Hideg hónál is
fagyosabban süt a hold
ősz koponyámra.

 

Terebess Gábor fordításai

lenn a vízben, lenn
köveken pihennek
a hullott levelek

őszi záporban
hányan kelnek át futva
a Szeta-hídon?

ónos eső hull
feneketlen magányom
mélységét veri

mint rezgő pára
a sírgödör peremén
élni még élek

 

Török Attila fordítása

mért ragaszkodjunk
a dolgokhoz? nézd, béka
lebeg a vízben.