Kínai költők
mutatója

C
Caj Jen
Caj Jung
Caj Sen
Cao Cao
Cao Cse
Cao Csü
Cao Je
Cao Pi
Cao Su
Cao Szung
Ce-je
Co Jen-nien
Co Sze
Csan Fang-seng
Csang Caj
Csang Csi
Csang Csiao
Csang Csien
Csang Csien
Csang Csiu-ling

Csang Csu
Csang Han
Csang Heng
Csang Hszie
Csang Hua
Csang Jang-hao
Csang Ji-ning
Csang Jü
Csang Jüe
Csang Ko-csiu
Csang Kuj-ling
Csang Pen
Csao Ji
Csao Meng-fu
Csen Ce-ang
Csen Lin
Csen Tao
Csen-kung Szuj
Cseng Csü
Cseng Fu
Cseng Hszia
Csi Kao-ti
Csi Tien-hsziang
Csi-vu Csien
Csia Ji
Csiang Cung
Csiang Jen
Csiang Kuj
Csien Csi
Csien Fu
Csin Csang-hszü
Csin Csia
Csin Tao-jü
Csing Jüan-csi
Csing Kuan
Csiu Cse
Csou Ce-cse
Csou Pang-jen
Csuang-ce
Csu Csao
Csu Mu
Csu Tun-zsu
Csuang Nan-csie
Cuj Hu
Cuj Huj-tung
Cuj Lu
Cuj Tu

D
Dalok Könyve

F
Fan Csen
Fan Jün
Fang Hsziao-zsu
Faxian
Feng Ce-csen
Feng Jen-csi
Fu Hszien
Fu Hszüan
Fu Ji

H
Han Fej
Han Hung
Han Jü
Han-san
Han-tan Sun
Ho Cse-csang
Ho Hszün
Ho Sao
Hou asszony
Hszi Kang
Hsziang Hsziu
Hsziang Kao
Hsziao Tung
Hszü Kan
Hszüe Feng
Hszüe Neng
Hszüe Tao-heng
Hszün Csing
Hu Ceng
Huang Ting-csien
Hung Maj

J
Jang Csi
Jang Csiung
Jang Hsziung
Jang Hszüan-cse
Jang Jün
Jang Sen
Jang Szu
Jang Taj-csen
Jang Van-li
Jen Cse-tuj
Jen Hszüan
Jen Jen-cse
Jen Jü
Jen Su
Jin Csung-ven
Jin Keng
Jing Csü
Jing Jang
Jü Csien-vu
Jü Hszi
Jü Hszin
Jüan Csen
Jüan Csie
Jüan Hung-tao
Jüan Kaj
Jüan Su

K
Kan Pao
Kang Csin-cse
Kao Csi
Kao Ming
Kao Si
Kao Ven-hsziu
Ko Hung
Kou Csun
Ku Hsziung
Ku Jün
Kuan Han-csing
Kung Cse-kuj
Kung Ping-csung
Kung Sao-an
Kung Zsung
Kuo Csen
Kuo Pu
Kuo Taj-csi

L
Lao-ce
Li Csao-vej
Li Csen
Li Csien-fu
Li Csing-csao
Li Fang
Li Ho
Li Hszün
Li Hua
Li Jen-nien
Li Ji
Li Kung-cö
Li Ling
Li Meng-jang
Li Pin
Li Sang-jin
Li Sen
Li Sze
Li Taj-po
Liang Hung
Lin Csing-hszi
Lin Hung
Lin Jü-tang
Lin Pi
Liu Csang
Liu Csang-csing
Liu Csen
Liu Csi
Liu Csung-jung
Liu Cung-jüan
Liu Fang-ping
Liu Hszi-csün
Liu Hszie
Liu Jung
Liu Jü-hszi
Liu Jün
Liu Kun
Liu Ling
Liu Sen-hszü
Lo Kuan-csung
Lo Pin-vang
Lu Csao-lin
Lu Cse
Lu Csen
Lu Csi
Lu Csüe
Lu Ju
Lu Jün
Lu Kuj-meng
Lu Lun
Lu Tung
Lu Xun
Lü Jen
Lü Pin-lao
Lü Pu-vej

M
Ma Cse-jüan
Ma Jüan
Mao Ce-tung
Mao Csang
Mej Jao-csen
Mej Seng
Mencius
Meng Csiao
Meng Hao-zsan
Meng Jüan-lao
Miao Hszi
Mo Ti

N
Naj-tö-veng
Na-lan Hszing-tö
Ni Can
Niu Szeng-zsu

O
Ou-jang Csien
Ou-jang Csiung
Ou-jang Hsziu

P
Pan Csao
Pan Csie-jü
Pan Jo
Pan Ku
Pan Ni
Pao Csao
Pao Csün-huj
Pao Ling-huj
Pi Zsi-hsziu
Po Csin
Po Csü-ji
Po Hszing-csien
Po Pu
Pu Szung-ling

S
Sang Csung-hszien
Sang Jang
Sang-kuan Ji
Sang-kuan Van-er
Sao Jung
Sen Csi-csi
Sen Csou
Sen Csung-hszien
Sen Csüan-csi
Sen Jüe
Sen Tao
Si Csung
Si Csün-pao
Si Naj-an
Si-tö
Sze-kung Su
Sze-kung Tu
Sze-ma Hsziang-zsu
Sze-ma Kuang
Sze-ma Piao
Szu Hszün
Szu Si
Szu Tung-po

Szu Vu
Szun Cso
Szun Csu
Szung Csi
Szung Csi-ven
Szung Jü
Szung Lien

T
Taj Su-lun
Tao Hung-csing
Tian Han
Tu Fu
Tu Hszün-ho
Tu Kuang-ting
Tu Mu
Tu Sen-jen
Tung Csung-su

V
Vang An-si
Vang Can
Vang Csang-ling
Vang Csi
Vang Csien
Vang Csung
Vang Fan-cse
Vang Fu
Vang Han
Vang Hszi-cse
Vang Jü-cseng
Vang Jüan-csang
Vang Pao
Vang Pao (költő)
Vang Po
Vang Si-fu
Vang Szeng-ta
Vang Vej
Vang Vej (költő)
Vej Cseng
Vej Csuang
Vej Jing-vu
Vej asszony
Ven Ce-csen
Veng Ting-jün
Vu Cseng-en


Terebess Ázsia E-Tár
« vissza a Terebess Online nyitólapjára


KÍNAI KÖLTŐK VERSEI:
ÖSSZEGYŰJTÖTT MAGYAR FORDÍTÁSOK


Kötetek:

Klasszikus kínai költők, I. kötet
Klasszikus kínai költők, II. kötet
Csü Jüan: Száműzetés (Nagy László és Tőkei Ferenc fordítása)
Dalok könyve (Si King)
Franyó Zoltán: Kínai verseskönyv
Lao-ce: Tao-tö-king (Összegyűjtött magyar fordítások)
Liu Cung-jüan: Megszeretem a száműzetést
Mao Ce-tung versei
Modern kínai költők

Si King - Dalok könyve
Száz kínai vers (Ágner Lajos fordítása)


Tanulmányok, szemelvények:

A-hszi énekek (Tőkei Ferenc és Weöres Sándor fordítása)
Asma (Weöres Sándor és Tőkei Ferenc fordítása)
Cseng-kung Szuj: A fütyülés (Szerdahelyi István fordítása)
Csu Csu versei (Lackfi János fordítása)
Délkínai nemzetiségek költészetéből (Károly Amy és Tőkei Ferenc fordítása)
Dsida Jenő kínai versfordításai
Fan Csen: A lélek halandóságáról (Tőkei Ferenc fordítása)
Fu Ji: Költői leírás a táncról (Szerdahelyi István és Tőkei Ferenc fordítása)
Han-san: A bölcs vigyor (Károlyi Amy és Tokaji Zsolt fordításai)
Juhász Gyula Li Taj-po fordítása
Kaffka Margit kínai versfordításai, 1913
Kalmár Éva: Vers: hang-kép
Kao Hszing-csien, az első kínai író, aki Nobel-díjat kapott
Kínai háborús líra
Kínai költők antológiája
Kosztolányi Dezső kínai versfordításai
Li Taj-po (701-762) versei
Ou-jang Csien: Az eszméket teljesen kifejező beszédről (Weöres Sándor ford.)
Po Csü-ji (772-846) versei
Polonyi Péter: A nagy kormányos Mao Ce-tung
Sarkady Sándor: Régi kínai költők
Si-tö: A lelenc hazatalál (Tokaji Zsolt fordítása)
Tao Jüan-ming: Öt Fűzfa Mester életrajza (Tőkei Ferenc fordítása)
Tu Fu (712-770) versei
Vej Csi-lin: A száz madárból való ruha (Tőkei Ferenc fordítása)
Virágtábor – Brokáthadrend (Tokaji Zsolt fordítása)



 

Jüan Hung-tao (袁宏道 Yuan Hongdao, 1568–1610)
Annak leírása, amit éppen látok
Fordította: Máthé Veronika

Az ősz arcát megsápasztja a lenyugvó nap.
A tovaszálló felhők hirtelen összesereglenek,
ferdén leereszkednek, beborítják a fákat.
Csak két-három hegy látszik a homályban.
Lovam visszanéz a folyóra, melyen híd ível át,
a fenyőkkel szegett ösvényen szerzetescsapat érkezik.
A hegyorom túl magasan van – nem látok templomot.
Hirtelen, a ködön keresztül meghallom 
a templom harangjának hangját.

 

Jüan Hung-tao
Egy asszony szobája ősszel
Fordította: Máthé Veronika

Őszi színek szűrődnek be a gézfüggönyön át,
hideg illatok szivárognak be, apránként.
A sötét falak alján felébrednek a ciripelő tücskök,
az elhagyott szövőszékben szentjánosbogarak pislákolnak.
A hálószoba friss holdfénnyel telik meg,
A bambuszredőnyre dér telepszik —
az asszony melegebb ruhát ölt.
A vadlúd és a vándor —
mindketten útra keltek.
De csak egyikük tér vissza.

 

Jüan Hung-tao
A Hua-hegy csúcsán — Útitársamnak: a taoista Shúnak
Fordította: Máthé Veronika

Bejártad az őszi fellegek hátát,
bordó mohán taposott a lábad.
Fenyők után kutattál
a Nagy Szellem tenyerén.
Chang K’ai ködöt varázsolt,
mely a völgyből szállt fel, ahol lakott.
Tung-fang Shuo egy előző életében
a vihart igazgatta.
Te is mestere vagy a taoista varázslásnak,
és ráadásul még szellemes is –
csaknem mint egy Halhatatlan!
A Lótusz-csúcs: 40,000 lábnyi meredély –
csak a bolondok kapaszkodnak fel ily messzire.

 

Jüan Hung-tao
Krizantémok télen
Fordította: Máthé Veronika

Nincs olyan virág, mely ne hervadna.
Mégis, itt ezek a krizantémok,
télen is virágoznak.
Bambuszból lugast fonok, hogy leveleiket megóvjam,
kivágom mellőlük a gazt, hogy illatukat megőrizzem.
A szívünket dermesztő hideg most tör ránk.
Régi cimborák érkeznek, bort hoznak.
Egyszer csak eszünkbe jut
a keleti sövény nagy öregje,
fennhangon idézzük verseit, rá emeljük poharunkat.

 

Jüan Hung-tao
Nemrég csinos kis hajót vettem, amit terveim szerint otthonommá alakítok,
ezért írtam egy sor verset arról, milyen az élet egy hajón

Fordította: Máthé Veronika

Azt tervezem, ezt a hajót békés otthonommá alakítom,
a hold alatt, a szelet követve,
bárhová is visz.
A halak és a vízimadarak?
Felkérem őket, legyenek titkáraim.
Én meg a felhők és a köd írnokául szegődöm.
Úgy fogok itt élni, mint a hernyó,
mélyen a fa belsejében,
és úgy utazni, mint a csiga,
aki magával viszi az otthonát.
Alattam talpalatnyi föld sincs,
Felettem egyetlen tetőcserép sincs.
Ettől a naptól fogva
testemet rábízom
az elemekre.

 

Jüan Hung-tao
A Fűzfa-tónál írt vers
Fordította: Máthé Veronika

Napnyugtakor ledőlök kicsit –
a hegyek mintha párnámra buknának.
Zöld mohaszőnyeg tükröződik a vízben,
a rizsföldek felől szél fúj be az ablakon.
Örömömet lelem itt: sziklákat és virágokat
rendezgetek a kertben,
a varjak és férgek távol tartására
varázsigéket írogatok.
Ivócimboráim legtöbbször buddhista szerzetesek.
Még akkor is, mikor részegek vagyunk,
az Ürességről beszélgetünk.

 

Jüan Hung-tao
„A lassan, lassan...” vers, melyet tréfából a falra jegyeztem fel
Fordította: Máthé Veronika

A fénylő hold lassan, lassan felkel,
a zöld hegyek lassan, lassan alászállnak.
A virágzó ágak lassan, lassan vörösbe hajlanak,
a tavasz színei lassan, lassan kifakulnak.
Fizetésem lassan, lassan emelkedik,
fogaim lassan, lassan kihullanak,
szeretőm dereka lassan, lassan megvastagszik,
arcvonásaimon lassan, lassan nyomot hagy az idő.

 Mikor erőnk teljében vagyunk,
a ranglétra alján állunk,
s mire ránk talál az öröm, fiatalságunknak már vége.
Minden léptünket
a Jószerencse Istennője
és Balszerencse Sötét Hölgye kíséri.
Még ég és föld sem tökéletes,
a társadalom is csupa fent és lent.
Az igazi boldogságot hol keressük hát?
– Hajolj meg alázattal, és kérdezd a Taoista Tanok Mestereit!

 

Jüan Hung-tao
Nyugati-tó
Fordította: Máthé Veronika

Egy nap sétálgatok a tónál.
Egy nap üldögélek a tónál.
Egy nap álldogálok a tónál.
Egy nap heverészek a tónál.

 

Pan Jüe (247-300)
Gyász

http://www.studiolum.com/shi/poets-hu.htm

A tél tavaszba fordul észrevétlen
nyár lesz, majd újra tél. Ő visszatért
a Sötét Forrásokhoz, nehéz
föld választ egymástól örökre el.
Titkaimat kivel osztom meg? Kiért
élek ezután? Nagy erőfeszítéssel
végzem az udvarnál a dolgom, a megszokott
teendőkkel igyekszem elhallgattatni szívem.
De hazaérve őrá gondolok, belépve
a szobába őt látom, ahogy egykor
a függönyökön, papírfalakon árnyéka
nem mozdul már, de kalligráfiája
még nedves, illata még betölti a szobát, ruhája
a falon függ még, mintha csak
élne még. Álmomból szorongva ébredek,
ő szétfoszlik. Csalódottan, nyugtalanul
újra keresem. Két madár fészket rakott és
aztán csak egy maradt. Két hal — fényes szempár —
úszott a folyóban, de félúton az ár
elnyelte őket. A réseken hideg
tavaszi szél fütyül be, az ereszről
ólmosan csöpög a hajnali eső. Álmatlanul
fekszem, az éjszaka nem hozott felejtést. De hiszen
fájdalmam már akkorára gyűlt fel, hogy ezután
csak enyhíthet rajta az idő. Vajon még
én is dobolhatok Zhuangzi korsóján?

 

Wang Wei (699-761)
Weichengi dal

http://www.studiolum.com/shi/poets-hu.htm

Búcsú az anxi követségbe induló Yuan Ertől

Weiben a hajnali eső
a könnyű port elmossa

zöldek, friss zöldek
a fogadó fűzei

igyál, barátom, még
egy utolsó pohárral

a Yang-kaputól nyugatra
nem lesz ismerős

 

Li Yu (937-975)
Elhervadt az erdei virág

http://www.studiolum.com/shi/poets-hu.htm

Az „Éjjel szólnak a varjak” dallamára

Elhervadt az erdei virág, a piros
tavasznak vége
túl hamar.
Így kell legyen:
hideg a reggeli eső, az esti szél.
Rúzsos könny
részeg magány –
mikor jön újra el?
Örökké fájdalmas az élet, örökké
keletnek tart a folyó.

 

Li Yu
Szótlanul, egyedül

http://www.studiolum.com/shi/poets-hu.htm


Szótlanul, egyedül a nyugati toronyba
fel. A hold akár a horog.
Magányos wutong-fa. Sötét udvar zárja
körül a tiszta őszt.
A vágás nem hasít. Az elme még zaklatott.
Indulni félelmetes.
Az elválás idegen íz
a szívben.

 

Xin Qiji (1140-1207)
Fiatalon nem ismertem

http://www.studiolum.com/shi/poets-hu.htm

A „Csúnya rabszolga” dallamára.
Boshan felé menet egy falra írtam.

Fiatalon
nem ismertem még a bánat ízét,
a toronyba vágytam.
A toronyba vágytam,
hogy képzelt bánatomról verset írjak.

Mára
a bánat minden ízét megismertem, de már
nem vágyom beszélni róla.
Nem vágyom beszélni róla,
csak annyit mondok: milyen szép, hideg ősz.