Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Sarkady Sándor
RÉGI KÍNAI KÖLTŐK
(Jegyzetek a nyersfordításból készült műfordításokról)
Forrás: Új Dunatáj, VI. évf. 3. szám, Szekszárd, 2001.
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

Ha valamit végképpen nem értünk, gyakran csak ennyit mondunk: "Ez nekem kínaiul van." - És mit mondunk akkor, ha valóban egy kínai szöveggel - pl. egy kínai költő versével - találkozunk, amit ráadásul le is szeretnénk fordítani?
Nem mondunk semmit. Keresünk valakit, aki tud kínaiul, akitől nyersfordítást kérhetünk. Elvégre ezt csinálta minden magyar költő - nyugtatgatjuk magunkat. (A XX. században pl. Illyéstől Weöresig, Csanáditól Nemes Nagyig mindenki úgy fordított kínai verset, hogy azt előbb Tőkei Ferenc "kínai eredetiből magyar prózára fordította" -, sőt még "magyarázó jegyzeteket" is fűzött hozzá.)
"Az én Tőkeim" Hajdu Lajos volt - ifjú korom óta jó barátom -, aki Pekingben végezte az egyetemet, s anyanyelvi szinten ismeri, olvassa és beszéli ezt a gazdag, soktitkú ázsiai nyelvet.
Közös munkánk terméséből öt régi kínai költő egy-egy versét teszem itt most közzé. Minden darabját a kínaiban perfekt Hajdu Lajos fordította magyar prózára. És ő írta hozzájuk a magyarázó jegyzeteket is.
Nyugtalan vagyok mégis... Vigasztalhatom ugyan magam Weöres Sándor véleményével: Nem az a legfontosabb, hogy angolul vagy kínaiul értsünk, hanem hogy versül tudjunk. Ez nyilván igaz. De kikívánkozik belőlem mégis: másodikul majdcsaknem annyira fontos lenne, hogy ismerjük a fordított nyelvet. Kevesebb kínnal és hitelesebben születne meg, jobb magyar vers lenne úgy a műfordítás!
Ideírom - mintegy mementóként - Babits jól ismert, de újra és újra meghökkentő válaszát arra a kérdésre, hogy melyik a legszebb magyar vers. "Shelley: Óda a nyugati szélhez, Tóth Árpád fordításában." És megkérdezem halkan: Vajon akkor is a legszebb lenne, ha Tóth Árpád történetesen nem tud angolul?

WEI YINGWU
TAVASZI HÓESÉS

Tavaszi hó szakad, fehér lett a világ,
Pedig virágokat ringatott már az ág.
Most szinte nem tudom, hogy szilvafámon
Melyik a hópehely és melyik a szirom.

WANG WEI
KIES VÖLGY

Esett az éjszaka, barackvirágokon
S a fűzek levelén a pára rá tanú.
A lehullt szirmokat nem sepri senki még.
Csak a rigó rikolt - még alszik a falu.

LI BAI
DAL AZ EMEI-HEGYI HOLDRÓL

Őszi félhold ragyog Emei hegye fölött,
A Ping folyó vizén ezüst fény hömpölyög.
Evezek árván a Három Szoros felé -
Elbújtál, mint a hold most Yüzhou mögött.

ZHANG JIULING
NÉZEM A HOLDAT,
ÉS A TÁVOLI KEDVESRE GONDOLOK

Tenger mélyiből kél a holdvilág,
Ritkán látsz ilyen tündöklő csodát.
Virraszt kedvesem, virraszt egyedül,
Ábrándok vizén arcom felmerül.
Gyertyaláng lobog, oszlik a sötét,
Szétnyílt köntösén harmat csókja ég.
Nem tapinthatom bőre bársonyát,
Vele egy szobát csak az álom ád.

LU YOU
A "FŐNIX A HAJTŰN" DALLAMÁRA

Rózsaszirom a karod,
Borunk aranya ragyog,
Tavaszi szél öleli a város palotáit -,
De annak, ki nem remél,
Fáj a kikeleti szél,
Víg öröme őszi búra vál.
Frigyünk a sors kettétépte...
Oh, be kár, oh, be fáj!

Új tavasz hiába hív,
Párjáért jajong a szív,
Könny áztatja zsebkendőm naponta...
Barackvirág szirma hull,
Közénk sós Könny-tó nyomul -,
Templomunk is, mondd, mi végre áll?
Jegygyűrűdet visszaküldtem...
Oh, be kár, oh, be fáj!

JEGYZETEK

Wei Yingwu (i. u. 737-789?), a Tang-kori főváros, Changan (ma Xian) szülötte. Apja hivatalnok volt. A fiatalon kicsapongó életet élő költő később tartományi kormányzó lett. Sok finom árnyalatú tájverset írt.
"Szilvafái" nem azonosak a nálunk ismert szilvafákkal. A Nyugat-Kína hegyeiben őshonos díszcserje (Prunus mume) Kínában rendkívül kedvelt növény, cserépben is megmarad, csodálatos törpefákat nevelnek belőle. Költők gyakori verstémája.

Wang Wei (i. u. 701-761), Tang-kori költő, festő, zenész. Már gyermek korában verselt. 721-től több féle hivatalt vállalt. Versei, képei a hegyek és vizek ábrázolásával tűnnek ki. Versei képszerűek, képei költőiek.

Li Bai A Tang-kor és a kínai irodalom egyik legnagyobb költője. Vándoréletet élt, taoista elveket követett. Egyik pártfogója beajánlja az udvarnál, a Hanlin (Császári) Akadémia tagja lesz, de mint kegyvesztettet hamarosan száműzik. Ettől kezdve szinte állandóan úton van, útját versek sokasága őrzi; a bort, a mámort dicsőíti, taoista remeteéletet él, az életelixírt szeretné felfedezni. Többször nősült, de magára maradottan hal meg az anhui-tartományi Dangdu járásban.
Szerelmes kesergője, a Dal az Emei-hegyi holdról című verse is vándorútjainak egyik emléke. Az Emei-hegy Sichuan-tartomány több mint 3000 méter magas buddhista szent hegye.
A Ping-folyó a Jangce egyik, a hegytől még nem túl messze lévő oldalága. A négysoros vers azonban nagy távolságokat von össze: a következő sor "Három szors"-a már a Jangce híres hármas szurdokvölgye, Yüzhou pedig (a mai Csungking) a Három Szoros fölötti sichuani nagyváros.

Zhang Jiuling (i. u. 678-740), a mai Guangdong-tartomány, Qüjiang szülötte. A Tang-korban (i. u. 618-907) élt, miniszteri hivatalokat töltött be Xüan Zong császár korában. Hagyománytisztelő költő volt.

Lu You (1125-1210) A Shaoxin-járás volt a szülőföldje. Felmenői tudós, művelt emberek, ő azonban állami vizsgát soha nem tett, ezért csak vidéki, kis hivatalokat tölthetett be. Idősebb korában szülőföldjére vonult vissza. A Song-kor (960-1279) nagy hazafias költőjeként tartják számon. Életműve több mint 9300 költeményre rúg.
A "Főnix a hajtűn" dallamára című verse a Tang-korban alakult, de a Song-korban kiteljesedett új versforma, a "ci" (dalvers) egy szép darabja. A "ci"-ben a forma a népdalé, a tartalom a költő által megélt élmény. Ez a vers Lu You életének egy különösen fájdalmas pillanatát rögzíti: anyja kívánságára el kellett válnia szeretett első feleségétől.