Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Lao-ce
TAO-TÖ-KING

[Laozi: Daodejing]

_The Tao Te Ching_English versions

Összegyűjtött magyar fordítások:

Ágner Lajos fordítása
Dao Ngoc Thang fordítása (csak az 1-37. vers)
Dassi Tibor fordítása > DOC > PDF
Fábry Béla haiku-átirata > DOC
Hamvas Béla fordítása (csak 4 vers)
Hatvany Bertalan fordítása
Karátson Gábor fordítása (1990)
Karátson Gábor fordítása (2002)
Kulcsár F. Imre fordítása (
Függelékben: A kuotieni lelet) > RTF > PDF
Lengyel József fordítása
(csak 2 vers)
Madaras Réka fordítása (Charles Q. Wu kommentárjaival) > PDF
Stojits Iván fordítása
Szentmihályi Szabó Péter fordítása
Terebess Gábor fordítása (csak 2 vers)
Tőkei Ferenc fordítása
Vörös István: Saját tao
Weöres Sándor fordítása


Tőkei Ferenc: Lao-céról és W. S. mesterről

 

A mavangtuji lelet

1973-ban Mawangduinál, a 3-as számú Han-kori sírból előkerült rendkívüli jelentőségű szövegleletek kerültek elő. A sírban i. e. 168-ban elhelyezett szövegek között van a Laozi két korai kézirata is.

[馬王堆 Mawangdui: selyemre írt két csaknem teljes Laozi szöveg:]
Mawangdui Laozi A
老子甲 - Laozi jia
Mawangdui Laozi B
老子乙 - Laozi yi

 

Kulcsár F. Imre
A kuotieni lelet

1993-ban fontos új anyaggal gyarapodott a régi kínai filozófiával foglalkozó kutatás: Kuotienben, a Hupej tartománybeli Csingmen város közelében megtalálták a Tao te king egy korai, bambusz-csíkokra írt változatát.

Az i. e. 300 körülre datálható lelet a hajdani Csu fejedelemség Jing nevű fővárosának temetkező helyén került elő, a "Keleti Palota tanítójának", vagyis a trónörökös nevelőjének sírjából. A sír számos filozófiai szöveget, egész kis filozófiai kézikönyvtárat tartalmazott. A fellelt szövegek nagy része konfuciánus mű, kettő azonban taoista. Ezek egyike a Tao te king korai változata.

A két taoista mű három "kötegben" található (A, B, C). A kötegek bambusz-csíkjait eredetileg zsinór fűzte össze, ez azonban nem maradt fenn, így a széthullott részek kötegen belüli sorrendjét nem ismerjük. Kísérletek történtek az eredeti elrendezés visszaállítására; az alább olvasható magyar fordítás Cuj Zsen-ji megoldási javaslatát követi.

Ez az "Ős-Tao te king" a későbbi 81 fejezetből harmincegyet tartalmaz – közülük húszat teljes terjedelemben. Ezek közt van egy fejezet (a standard számozás szerinti 64.), amely itt két különálló egységet képez, s két olyan, amelyet ez a korai változat egynek tekint (17+18). A leletben képviselt többi fejezet közül hat néhány sor híján azonos a standard szöveggel, öt viszont lényegesen rövidebb. Három fejezetet (15, 32, 45) leletünkben választó-jellel kettéválasztva találunk, így e részeket önálló, külön fejezeteknek kell tekintenünk – fordításunkban a és b jellel megkülönböztetve külön szerepeltetjük őket. (A Tao te king ma ismert fejezetbeosztása és számozása későbbi eredetű: Liu Hsziang készítette az i. e. 1. században. A korai leletek – a Mavungtujban találtak és ez a mostani – nem számozzák az egyes fejezeteket, ugyanakkor a mi szövegünk – ellentétben a mavangtuji szövegekkel – következetesen elkülöníti, elválasztja azokat.) Fontos még tudni, hogy a 64. fejezet második fele kétszer található meg leletünkben (A:6 és C:4), s a két változat valamelyest eltér egymástól. Egyébként pedig szinte minden esetben, a teljes fejezeteknél is, van valami különbség, kisebb-nagyobb eltérés a ma ismert szövegtől.

Ez az új Tao te king-lelet körülbelül száz évvel korábbi az 1973-ban fellelt, i. e. 200 tájáról való mavangtuji leleteknél – feltéve, hogy a most megtalált szövegeket a haláleset után írták le. Ám az is lehetséges, hogy a sírba az elhunyt életében használt könyvtárát helyezték, ebben az esetben szövegünk az i. e. 4. század második feléből származhat, így akár százötven évvel is megelőzheti a két mavangtuji változatot. Az i. sz. 3. század közepéről való Vang Pi kommentár szövegénél pedig – a ma elfogadott standard változat nagyrészt ezen alapul – legalább 550 (a fenti második esetben akár 600) évvel korábbi.

Milyen tanulságokkal jár a lelet, mond-e valami újat a Tao te king olyannyira problematikus keletkezéséről? Annyit mindenképpen, hogy a szövegek most fellelt formájukban i. e. 300-ban már léteztek, megvoltak. Ha pedig összevetjük őket a standard, bevett szöveg megfelelő helyeivel, egészében megállapítható, hogy a kisebb-nagyobb eltérések ellenére nincsenek döntő, az alapvető filozófiai tartalmat érintő különbségek. Arra, hogy ez a korai változat, amely terjedelmében kb. egyharmada a ma ismertnek, milyen viszonyban van a – mondjuk így – végleges szöveggel, több elmélet van. Ilyen válaszok hangzottak el a kérdésre:

1. A megtalált három köteg mindegyike egy-egy önálló gyűjtemény, antológia különféle bölcs mondásokból, s e gyűjteményeket később ez Tao te king összeállítója forrásként használta (Cuj Zsen-ji álláspontja).

2. A megtalált szöveg egyike az akkoriban ismert számos Tao te king-változatnak (Li Hszüe-csin álláspontja).

3. A Lao-ce néven emlegetett könyvnek valójában két változata létezett; a most megtalált szöveg ezek egyike: a korábbi, a rövidebbik. Ezt a változatot Li Er vagy Li Tan írta Konfuciusz korában. A későbbit Tan, a Nagy Történész állította össze az i. e. 4. században: ez teljes egészében tartalmazta a korábbi változatot, megtoldva további részekkel, melyeket Tan maga írt (Kuo Ji álláspontja).

4. A kuotieni lelet a Tao te king egyik korai, kevésbé terjedelmes változata, ám nem azonos azzal, amelyet a ma ismert standard szöveg összeállításánál használtak (Hszing Ven álláspontja).

5. Lehetséges, hogy a három köteg anyaga együtt egy egészet képezett, és válogatás volt a Tao te king egyik akkor létezett változatából. A válogatás alapjául szolgáló verzió azonban még nem volt azonos a ma ismert teljes szöveggel – itt-ott hiányoztak belőle sorok, egyes helyeken hosszabb szakaszok is. Azonkívül feltehető, hogy nem egy, hanem legalább három különböző változatot használt a válogatás összeállítója (Robert G. Henricks álláspontja).

Úgy látszik tehát, hogy egyelőre minden kérdés nyitva maradt, amennyiben a röviden ismertetett hipotézisek eleve csak valószínűsíthető válaszokat adnak, másrészt ellentmondanak egymásnak. Mégis elmondhatjuk, hegy egyre jobban haladunk, új tényekkel alátámasztva, visszafele az időben; és ha a lelet döntő, az alapvető kérdéseket megválaszoló bizonyítékokkal nem is szolgált, a további kutatást ösztönző fontos adalékokkal igen. Ezek a kutatások, tudományos viták – Keleten és Nyugaton – éppen csak elkezdődtek; a további fejleményeket érdeklődéssel várjuk. Mindenképp örömünkre szolgál, hogy jelen kötetünkben magyarul is bemutathatjuk ezt a figyelemre méltó tudományos újdonságot. Az eredeti szöveget 1998-ban publikálták Kínában (Guodian Chumu zhujian. Beijing, 1998.); a kétnyelvű angol kiadás 2000 nyarán jelent meg (Robert G. Henricks: Lao Tzu's Tao Te Ching. A Translation of the Startling New Documents Found at Guodian. New York, 2000.).

[郭店 Guodian: három köteg bambuszlécre írt Laozi szöveg, az eddig ismert legkorábbi kéziratverzió, a hagyományozódott változat (textus receptus) kétötöde:]
Guodian Laozi A (老子甲 - Laozi jia)
Guodian Laozi B (老子乙 - Laozi yi)
Guodian Laozi C (老子丙 - Laozi bing)

 

Vö.
Taiyi shengshui (A Nagy Egy szülte a vizet)