Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
太一生水
Taiyi
shengshui (A Nagy Egy szülte a vizet)
Taoista teremtésmítosz Kr. e. 300-ból. 1993-ban fedezték fel ezt a 14 bambuszcsíkra írt szöveget Jingmen-ben (Hubei tart.), a Guodiani sírlelet részeként.
"Kínában most új sírokat tártak föl, és az ezekben talált ókori szövegeket értelmezem a világ számos sinológusával egyetemben. Kuotienben egy sírból előkerült egy olyan i. e. negyedik századi, bambuszlapokra írt Tao te king (vagy másként: Lao-ce) kézirat, amely jelenleg a legkorábbi keletkezésű. Találtak mellette egy olyan szöveget is, amelynek az a címe, hogy a Nagy Egy létrehozta a vizet. Nagyon úgy tűnik, hogy ez a szöveg eredetileg a Tao te king része volt, csak elkallódott. A szöveg egy világkeletkezési elméletet ír le, olyan fontos fogalmakat érintve, mint a jin és a jang. Ez a sinológus szakmában - USA, Anglia, Kína, Japán, Tajvan - óriási szenzáció volt. Azonban a fogalmakat és a logikai sorokat nem sikerült megfejteni, bár nekem mégiscsak sikerült. Nagyjából így szól: a Tao létrehozta a csít, az anyagi szubsztanciát, majd ebből létrejött az ég és a föld, a forma, amit a kínaiak úgy képzeltek el, hogy az ég kör, míg a föld négyzet alapú -, a forma pedig kialakította a természetet, a "szellemit" és a "ragyogót". Ez két eltérő természetű csít jelöl, mondjuk úgy, hogy a tágulót és az összesűrűsödőt. A táguló az eget, az összesűrűsödő a földet építi föl. És ezek után jelent meg a jin és a jang. Egyszerűbben fogalmazva: úgy kell elképzelnünk, mint egy tál zavaros vizet. A leülepedő részből lett a föld, a megtisztuló vízből pedig az ég. Ezt az elméletet publikáltam angolul, kínaiul és persze magyarul is."
"A szövegből kitűnt, hogy a korabeli elképzelések szerint a jin és a jang a világot felépítő anyagi szubsztanciának, a párának (qi) a két ellentétes természetű alapmódosulata. A "szellemi" az összesűrűsödő földi qit jelöli, míg a "ragyogó" a táguló égi qit."
P.
Szabó Sándor
https://web.archive.org/web/20041209014623/http://www.nol.hu/cikk/141510/
“TAI YI SHENG SHUI”
The Great One Gives Birth to Water
English translations
Sándor P. Szabó
The Term shenming - Its Meaning in the Ancient Chinese Thought and in a Recently Discovered Manuscript
Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, Volume 56, Numbers 2-4, 27 November 2003 , pp. 251-274(24)
Abstract:
In-depth research of the scope of meaning of the term shenming is essential for the better understanding of several important ancient Chinese texts and the ancient Chinese thinking. One of the recently discovered texts, in which the term appears in cosmogonical context, has made it more obvious for us. Altough former studies threw light on several meanings of the term, I will demonstrate that on the basis of the ancient Chinese written sources (including both transmitted and recently discovered texts) we can explore even more extensively the scope of meaning of the term shenming , and we are able to determine some of its previously unknown connotations.
P. Szabó Sándor:
PDF: Újonnan felfedezett ókori kínai szövegleletek
In: Hamar Imre – Salát Gergely szerk., Kínai nyelv és irodalom – Tanulmányok Csongor Barnabás 80. születésnapjára. Budapest, Balassi Kiadó, 2003. 192-204.
A filozófia, a vallás és a tudomány viszonya az ókori Kínában, az újonnan felfedezett írásos források tükrében
http://real.mtak.hu/350/1/37781_ZJ1.pdf
http://nyilvanos.otka-palyazat.hu/index.php?menuid=930&num=37781
"...1993 decemberében a guodiani 1-es számú chu sír
feltárásakor előkerült, ugyanakkor a kutatók számára csak 1998-ban hozzáférhetővé vált
szövegleletek. A bambuszlapokra írt guodiani szövegek között van a Laozi eddig ismert
legkorábbi kéziratverziója is, amely azonban a ránk hagyományozódott Laozi szövegének csupán
a kétötödét tartalmazza. A kéziratverzió három részre tagolódik, ezek a publikáláskor a Laozi jia
(Laozi „A”), a Laozi yi (Laozi „B”), és a Laozi bing (Laozi „C”) elnevezést kapták. A guodiani
leletek közé tarozik a Tai yi sheng shui című szöveg is, amely kutatásaink fontos forrását
jelentette. Ez a szöveg eredetileg a Laozi binggel egybefüggő szöveget alkotott. A Tai yi sheng
shui egyebek mellett azért került figyelmünk középpontjába, mert ismertet egy mindeddig
ismeretlen kozmogóniai koncepciót, amely rendkívüli jelentőségű a korabeli gondolkodás jobb
megismerése, pontosabb megértése szempontjából."
P. Szabó Sándor:
Az önfejlesztés filozófiája
A belső művelése című ókori kínai értekezés
Műhely - Kulturális folyóirat, 2016. XXXIX. évfolyam, 5–6. szám, 119-126. oldal
http://www.muhelyfolyoirat.hu/!pdf/Muhely_2016_05-06_ALL.pdf
A belső művelése (Neiye 内業) című ókori kínai mű a Guanzi 管子 című könyv egyik fejezete. A Guanzi című
könyv az i. e. 8–7. században élt Guan Zhongról 管仲 kapta nevét, címének jelentése: Guan mester. Guan Zhong
korának legendássá vált politikusa és gondolkodója volt, aki a hagyomány szerint annak a Qi fejedelemségbeli Huan
fejedelemnek volt a főminisztere és első számú tanácsadója, aki a kínai ókor ún. Tavasz és Ősz korszakában (i. e. 8.
sz.–i. e. 5. sz.) egy ideig hegemónként uralta az akkori kínai világot. Hegemóniája idején (i. e. 7. század) a hatalmi
hierarchia élén teoretikusan a Zhou-dinasztia királya állt, de a de facto uralkodó a király felett protektorátust gyakorló
Huan fejedelem volt. A hagyomány szerint Guan Zhong politikusi és gondolkodói tevékenysége jelentős mértékben
járult hozzá Huan fejedelem politikai, kormányzati sikereihez.
Bár a könyv címe azt sugallja, hogy a Guanzi című könyvben található írások Guan Zhong írásai, vagy legalábbis
követőinek egybegyűjtött művei, azonban tudományos igénnyel pusztán az jelenthető ki, hogy a könyvben a
kínai ókor különböző időszakaiban keletkezett, különböző szerzőktől származó, különféle filozófiai tradíciókat,
gondolatáramlatokat megörökítő írások találhatók. A belső művelése című értekezés szerzője ismeretlen (nem kizárt
az sem, hogy több szerzőtől származik), a mű keletkezésének idejét számos kutató az i. e. 4. századra teszi, vagyis a
Hadakozó Fejedelemségek időszakán (i. e. 5. sz.–i. e. 3. sz.) belülre.
A belső művelése című munka értelmezése hosszú időn keresztül rendkívül jelentős kihívás elé állította a modern
sinológiát. Nem csupán azért, mert az ókínai szövegek értelmezésekor szinte minden egyes írásjegy értelmezése
komoly kutatómunkát kíván meg, hanem azért is, mert A belső művelése gondolati tartalma, mondanivalója olyan
fogalomrendszerre épül, amelynek számos eleme korábban lényegesen nehezebben volt kutatható, és így sűrű homályba
burkolózott. Az 1993-ban egy régészeti feltárás során Guodiannél talált Taiyi sheng shui 太一生水 (A Nagy Egy
létrehozta a vizet) című, bambuszlapokra írt i. e. 4. századi kézirat azonban a kutatók számára kulcsot adott számos
hasonló korú szöveg, így A belső művelése értelmezéséhez is.
A Taiyi sheng shui című szöveg felbukkanása és kutatása lehetővé tette a shen 神 (szellemi) és a ming 明 (ragyogó)
kifejezés korabeli értelmezésének megismerését, és ennek révén feltárult egy olyan elméletrendszer, amely a Hadakozó
Fejedelemségek időszakában széles körben elterjedt volt, és alapjául szolgált számos önfejlesztéssel, önműveléssel
kapcsolatos elméletnek, így a konfucianizmus egyik legjelentősebb gondolkodójaként számon tartott Xunzi 荀子
emberi természettel kapcsolatos elképzeléseinek, vagy A belső művelése című értekezés filozófiájának is.
Ennek az elméletrendszernek a főbb elemei és terminus technicusai a következők:
1. Az emberi szív (xin 心), akárcsak az egész univezum és benne minden létező, a párából (qi 氣) épül fel. A
belső művelése című mű bevezető gondolatai is ezzel a mindent felépítő párával kapcsolatosak (az „esszencia” és az
„esszenciális pára” olyan pára, amely még nem öltött formát, és nem alakult ki belőle semmilyen létező):
„Közismert, hogy a létezők esszenciája,
ha jelen van, akkor előidézi a létrejövetelt.
Alant létrehozza az ötféle gabonát,
odafent kialakítja a csillagokat.”
2. Ha megfelelő módon hatunk az emberi szívet felépítő párára, akkor elérhető, hogy az emberi szívben végbemenjen
ugyanaz a folyamat, ami az univerzum létrejövetelekor is lezajlott. Az univerzum úgy jött létre, hogy az eredetileg a
káosz állapotában lévő pára a Dao 道 – vagyis a mindenség rendezőelve – hatására lenyugodott, és megindult benne
egy rendeződési folyamat: a nehezebb és zavarosabb pára leülepedett, és létrejött belőle a Föld, a tisztább és könnyebb
pára felemelkedett, és létrejött belőle az Ég. Ha az emberi szívben lezajlik ugyanez a folyamat, akkor a szívben egy
mikrokozmosz jön létre, a szíven belül kialakul az Ég és a Föld.
3. Ha a szíven belül – az előbb említett folyamat révén – kialakul az Ég és a Föld megtestesülése, vagy „testi formája”
(xing 形), akkor ezzel egyidejűleg megjelenik a szívben az Ég és a Föld természete is, tehát az ember rendelkezni
fog az Ég és a Föld természetével, és ezáltal „egyenlővé válik az Éggel és a Földdel”. Ez az önfejlesztés legvégső
célja, az emberi létezés legfelső szintje, a tökéletes emberré, „szent emberré” (shengren 聖人) válás megvalósulása.
Ezen a ponton fontos kifejteni, hogy a Guodiannél feltárt Taiyi sheng shui című szöveg arra is rávilágított, hogy a
korabeli szövegekben az égi természetet, illetve az égi természettel bíró párát rendszerint a „ragyogó” jelentésű ming 明
kifejezés, továbbá szinonimái jelölték (pl. „világos”, „tündöklő”, „megmutatkozó”), a földi természetet, illetve a földi
természettel rendelkező párát pedig rendszerint a „szellemi” jelentéssel bíró shen 神 kifejezés, illetve szinonimái jelölték
(pl. „sötét”, „rejtőzködő”). A szöveg elvezetett annak a korabeli elméletnek a megismeréséhez is, hogy az Eget felépítő,
égi természetű pára terjeszkedő, a Földet felépítő, földi természettel rendelkező pára ezzel szemben összesűrűsödő.
Mindez A belső művelése című értekezés alábbi részleteiben is tükröződik:
„Ha rendezetté tesszük a formát, és műveljük erényeinket,
akkor az Ég embersége és a Föld igazságossága önmagától eláraszt bennünket,
a szellemi (shen 神) és a ragyogó (ming 明) tökéletessége ragyogni fog bennünk,
és ismerni fogjuk a tízezer dolgot.”„Ebből fakadóan az emberek párája
lehet ragyogó, mint amikor az Égbe emelkedik,
sötét, mint amikor alászáll a mélybe,
szétáradó, mint ahogyan a tengerben található,
és összegyülemlett, mint amikor bennünk van.”
4. A szívet felépítő pára rendeződési folyamatának megindulása – tehát az Ég és a Föld kialakítása a szívben – a pára
lenyugtatásával (jing 静) érhető el. A belső művelésében ez egyebek mellett így fogalmazódik meg:
„Ha a szív lenyugszik, a párája elrendeződik.”
5. A szívet felépítő pára lenyugtatása elsősorban az erények (de 德) segítségével valósítható meg, továbbá azáltal,
hogy a szívet felépítő párát óvjuk a kívülről érkező zavaró hatásoktól. A belső művelése alábbi mondataiban is ezek az
elképzelések jelennek meg:
„Mindebből következően ezt a párát nem lehet erővel megállapodásra bírni,
azonban lenyugvásra lehet bírni az erények segítségével.”„Amikor a külső létezők nem zavarják meg érzékszerveinket,
és az érzékszerveink nem zavarják meg a szívünket,
akkor beszélhetünk a belsőnk birtokbavételéről.”
A belső művelése című munkában számos további korabeli elmélet és tanítás jelenik meg, de mű fő gondolatmenetét
a fent ismertetett elméletrendszer jelenti. (Akit a téma bővebben érdekel, a következő munkákban talál részletesebb
kifejtést: Sándor P. Szabó: „The Term Shenming – Its Meaning in the Ancient Chinese Thought and in a Recently
Discovered Manuscript”. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 56 (2–4), 2003. 251–274.; Sándor P.
Szabó: „Xunzi’s Theories on Human Nature in the Light of a Recently Discovered Manuscript”. In: Xing Wen (ed.):
Rethinking Confucianism. San Antonio, Texas, USA, Trinity University, 2006. 127–131.)
A belső művelése című értekezés lentebb közreadott fordítása az alábbi szövegváltozat alapján készült: Guanzi
jiaozheng 管子校正. In: Zhuzi jicheng 諸子集成. Hangzhou, Zhejiang Guji Chubanshe, 1999. 866–867.
A belső művelése
Ókínai nyelvről fordította P. Szabó SándorKözismert, hogy a létezők esszenciája,
ha jelen van, akkor előidézi a létrejövetelt.
Alant létrehozza az ötféle gabonát,
odafent kialakítja a csillagokat.
Amikor az Ég és a Föld között áramlik,
azt mondjuk rá: vándorló szellem.
Amikor a kebelben rejtezik,
azt mondjuk rá: szent emberség.Ebből fakadóan az emberek párája
lehet ragyogó, mint amikor az Égbe emelkedik,
sötét, mint amikor alászáll a mélybe,
szétáradó, mint ahogyan a tengerben található,
és összegyülemlett, mint amikor bennünk van.Mindebből következően ezt a párát nem lehet erővel megállapodásra bírni,
azonban lenyugvásra lehet bírni az erények segítségével.
Nem lehet magunkhoz szólítani beszédhangokkal,
de lehetséges vonzani a gondolatok segítségével.
Ha lankadatlanul őrizzük és nem veszítjük el,
akkor kiteljesítjük erényeinket.
Ha kiteljesítjük erényeinket, akkor a bölcsesség megjelenik,
és a tízezer létezőnek a maga valóságában jutunk birtokába.Közismert, hogy a szív testi formája
magától indul feltöltődésnek, és magától telik meg,
magától indul kialakulásnak, és magától teljesedik ki.
Ami miatt elveszítjük [eredeti testi formáját],
az bizony nem más, mint a félelem, a boldogság, az öröm, a harag, a vágyakozás és a haszon hajszolása.Ha képesek vagyunk megszabadulni a félelemtől, a boldogságtól, az örömtől, a haragtól, a
vágyakozástól és a haszon hajszolásától,
akkor a szív viszonozza és a segítségünkre lesz.Az ilyen szívnek az a természete,
hogy mozdulatlansága által segíti a lenyugvást.
Nem szenved zavart, nem kavarodik fel,
és ekkor a harmónia magától kiteljesedik benne.
Tiszta, mint az, ami ott van mellettünk,
zavaros, mint ami megfoghatatlan,
mindent betöltő, mint aminek nem lehet eljutni a határaihoz.
Ez a tökéletes állapot nincs tőlünk távol,
naponta használjuk erényeit.A Dao az, ami kitölti a testi formát,
de az emberek nem képesek szilárdan birtokolni.
Elmegy és nem tér vissza,
eljön, de nem marad.
Néma – még senki sem hallotta a hangját. Összegyülemlő – mint amikor a szívben lakozik.
Homályos – senki sem látta a formáját.
Szétáradó – mint amikor velünk születik.
Senki nem látja a formáját,
senki nem hallja a hangját,
mégis beszélünk arról, amit létrehoz.
Úgy hivatkozunk rá: a Dao.Közismert, hogy a Daónak nincs állandó helye.
A jó szív az, amit szeret.
Ha a szív lenyugszik, a párája elrendeződik,
és akkor a Dao meg tud benne állapodni.
A Dao nincs messze tőlünk,
hiszen az emberek általa léteznek.
A Dao nem hagy el bennünket (teljesen),
hiszen az emberek általa képesek a tudásra.
Ezért amikor összegyülemlik, olyan, mintha magunkhoz lehetne láncolni.
Amikor szétárad, olyan, mint ami eltűnik, és sehol nem lelhető fel.
Ami elfedi a Dao valódi természetét,
az bizony a gondolatok és a szavak.
Ha műveljük szívünket és lenyugtatjuk gondolatainkat,
akkor képesek leszünk birtokába jutni a Daónak.
A Dao olyasvalami, amit a száj nem tud szavakkal leírni,
amit a szem nem képes megpillantani,
amit a fül nem képes meghallani.
A Dao az, aminek segítségével művelhetjük szívünket, és kijavíthatjuk a testi formát.
Ha az emberek elveszítik, akkor meghalnak.
Ha birtokában vannak, akkor élnek.
Ha a létezőkből hiányzik, akkor pusztulás vár rájuk,
ha a létezők a birtokában vannak, akkor kiteljesednek általa.Közismert, hogy a Daónak nincs gyökere és nincs törzse,
nincs levele és nincs lombja,
mégis, a tízezer létező mind általa létezik,
a tízezer létező mind általa teljesedik ki.
Ezzel a névvel illetjük: a Dao.Az Ég vezérelve a függőleges egyenesség,
a Föld vezérelve a vízszintes egyenesség,
az ember vezérelvei a békesség és a nyugalom.
Tavasz, ősz, tél, nyár – ezek az Ég évszakai.
Hegyek, dombok, folyók és völgyek – ezek a Föld leágazódásai.
Öröm, harag, elvenni és adni, ezek az ember gondolatai.
Ezért a szent emberek az évszakokkal együtt változnak, de nem alakulnak át,
követik a létezőket, mégis mozdulatlanok maradnak.Ha képesek vagyunk egyenesek maradni, és képesek vagyunk lenyugodni,
akkor ezek után képesek leszünk a nyugalom megőrzésére is.
Ha bensőnkben megőrizzük a szívünk nyugalmát,
akkor hallásunk és látásunk éles lesz,
a négy végtagunk kemény és szilárd lesz,
és alkalmassá válunk arra, hogy az esszencia otthonra leljen bennünk.Az esszencia nem más, mint a pára esszenciája.
Ha a párát a Dao irányítja, csak akkor alakul ki az élet.
Ha van élet, csak akkor van gondolkodás.
Ha van gondolkodás, csak akkor érhető el a tudás.
Ha elérkezünk a tudáshoz, meg kell állapodnunk.
Bizony, a szív testi formája olyan,
hogy aki elméje gyötrésében túlzásba esik, az elveszíti az életét.Képesnek lenni a létezőkkel eggyé válva változni, ezt hívjuk szelleminek.
Képesnek lenni a történésekkel eggyé válva változni, ezt hívjuk bölcsességnek.
Kizárólag az Egyet [a Daót] követő nemes ember képes
úgy változni, hogy közben a párája nem alakul át,
és úgy változni, hogy közben a bölcsessége nem változik meg.
Aki az Egyet követi, és nem tévelyedik el,
az képes uralni a tízezer létezőt.
A nemes ember hatást gyakorol a létezőkre,
de a létezők nem gyakorolnak rá hatást.
Birtokában van az Egy rendezőelveinek,
bensőjében rendezett szív rejtezik,
száján rendezett szavak jönnek ki,
embertársaira rendezett cselekedetekkel gyakorol hatást,
és ha mindez így van, az égalattiban kialakul a rend.
Akinek minden szava helyénvaló, annak az égalatti engedelmeskedik.
Akinek minden szava bizonyosság, arra az égalatti hallgat.
Ezt nevezzük úgy: egyetértés.Amíg a testi forma nem rendezett,
addig az erények nem jönnek.
Amíg bensőnkben nem valósítjuk meg a lenyugvást,
addig a szívünkben nem alakul ki a rendezettség.
Ha rendezetté tesszük a formát és műveljük erényeinket,
akkor az Ég embersége és a Föld igazságossága önmagától eláraszt bennünket,
a szellemi (shen 神) és a ragyogó (ming 明) tökéletessége ragyogni fog bennünk,
és ismerni fogjuk a tízezer dolgot.
A bensőnk igazságosságát megőrizzük, és nem hibázunk.Amikor a külső létezők nem zavarják meg érzékszerveinket,
és az érzékszerveink nem zavarják meg a szívünket,
akkor beszélhetünk a belsőnk birtokbavételéről.
Eredetileg rendelkezünk magunkban a szellemivel,
de az hol távozik tőlünk, hol visszatér hozzánk.
Senki nem képes kiszámítani.
Ha elveszítjük, okvetlenül zavart eredményez,
ha birtokába jutunk, okvetlenül rendezettséget teremt.Tisztelettel takarítsuk ki a lakhelyét,
és az esszencia magától beleköltözik majd.
Esszenciális gondolatokkal elmélkedjünk róla,
és lenyugodott gondolatokkal irányítsuk.
Tegyük külső megjelenésünket hozzá méltóvá,
tanúsítsunk odaadó tiszteletet iránta,
és az esszencia megérkezik és megállapodik.
Ha már birtokába jutottunk, ne veszítsük el.
Füleinket és szemeinket ne hagyjuk megzavarni,
szívünk ne törekedjen semmi másra.
Ha a bensőnkben megteremtjük a szívünk egyensúlyi állapotát,
a létezők miriádja hozzájut egy igazodási ponthoz.A Dao betölti az égalattit,
és jelen van mindenütt az emberek körében.
Azonban az emberek mégsem képesek ismerni.
Egyetlen mondat a titka annak,
hogy odafönt ragyogjunk az égen,
odalent mélyére hatoljunk a földnek,
és betöltsük mind a kilenc tartományt [az égalattit].Miért mondhatjuk azt, hogy a titok a szív lenyugtatásában rejlik?
Ha a szívünkön úrrá lesz a rendezettség,
akkor a rendezettség érzékszerveinken is eluralkodik.
Ha a szívünk lenyugszik,
akkor érzékszerveink is lenyugszanak.
Ami a rendezettséget kialakítja, az a szív.
Ami a lenyugvást kiváltja, az ugyancsak a szív.A szív szívet rejt magában,
a szívben van egy másik szív is.
Ebben a szívben lakozó szívben
a gondolatok megelőzik a szavakat,
a gondolatokat követi a gondolatok testet öltése,
és a gondolatok testet öltését követik a szavak.
A szavakat követi a hatásuk,
a hatást követi a rend létrejövetele.
Ha nincs rend, akkor törvényszerűen rendezetlenség van.
Ha rendezetlenség van, az pusztulást hoz magával.Ha az esszencia jelen van, abból létezés következik.
Kifelé ez egészségben és virágzásban nyilvánul meg.
A belsőben rejtezvén forrásként viselkedik,
mely mindent elöntő, ugyanakkor békés és nyugodt,
a pára tavaként viselkedik.
Ha ez a tó nem szárad ki,
akkor a négy végtag erős marad.
Ha ez a forrás nem apad el,
akkor a kilenc testnyílás nem tömődik be,
és ezáltal képesek lehetünk átfogni az eget és a földet,
valamint a négy tengert.Ha bensőnkben nincsenek tévelygő gondolatok,
akkor kívül nem leselkedik ránk rossz és veszedelem.
Ha bensőnkben tökéletessé tesszük a szívünk,
kívül pedig tökéletessé tesszük testi formánkat,
akkor nem sújt le ránk égi veszedelem,
és nem fenyeget minket ártalom az emberi világ részéről sem.
Ezt nevezzük úgy: szent emberként létezés.Ha az ember képes megvalósítani az egyenességet és a lenyugvást,
akkor bőre jól táplált és sima lesz,
szeme és füle élesen fog érzékelni,
inai rugalmasak, csontjai erősek lesznek,
így képes lesz megvalósítani, hogy kalapként hordja a nagy kerekséget,
cipőként viselje a nagy szögletességet,
a nagy tisztaság által tükrözzön,
és a hatalmas ragyogó által lásson.
Ha tiszteletteljes, odaadó, és nem követ el hibát,
akkor napról napra megújulnak erényei,
teljes egészében megismeri az égalattit,
és betölti a négy égtáj közét.
Odaadóan feltárni azt, ami betölt bennünket,
ezt nevezzük a belsőnk birtokbavételének.
Ugyanakkor, ha nem tudjuk visszaszerezni,
az életmódunk hibáiból fakad.Általánosan elfogadott, hogy a Dao szükségszerűen minden irányba kiterjed és összesűrűsödik,
szükségszerűen kiszélesedik és szétterjed,
szükségszerűen megszilárdul és összetömörödik.
Aki megőrzi a jót, és nem veszíti el,
kiűzi magából a rosszat, és megszabadul gyengeségeitől,
az azon nyomban megismeri az imént mondottak legfőbb alapelvét,
és visszatér a Daóhoz, valamint az erényekhez.Ha bensőnkben tökéletes szív van,
azt nem lehet elrejteni.
Harmónia önti el testi formánkat, megjelenésünket,
megmutatkozik bőrünkön és arcunkon.
Ha jó párával viszonyulunk az emberekhez,
ők olyan kedvesek lesznek hozzánk, mint saját testvéreikhez.
Ha rossz párával viszonyulunk az emberekhez,
ők úgy fognak ártani nekünk, akár a fegyverek.
A szavakba nem öntött hang
gyorsabban terjed a mennydörgés csattanásánál.
A szív párájának testi formája
ragyogó, akár a nap és a hold,
tündöklő, akár az apa és az anya.
A jutalmazás nem elegendő ahhoz, hogy az embereket jóra bírjuk.
A büntetések nem elegendők ahhoz, hogy megfékezzük a bűnt.
De ha a párából fakadó akarat helyénvaló, akkor az egész Égalatti engedelmeskedik neki.
Ha a szívből fakadó akarat szilárd, akkor az egész Égalatti meghajlik előtte.Tömörítsd össze a párádat, akár a szellemi,
és akkor a létezők miriádja mind benned fog létezni.
De vajon lehetséges-e összetömöríteni?
Lehetséges-e megteremteni az egységét?
Lehetséges-e teknőspáncéllal és cickafarkkóróval történő jóslás nélkül is ismerni a
jószerencsét és a balsorsot?
Lehetséges-e elérni a megállapodást?
Lehetséges-e elérni a változatlanságot?
Lehetséges-e, hogy mások segítsége nélkül rátaláljunk magunkban?
Elmélkedjünk, elmélkedjünk,
és újra csak elmélkedjünk!
Ha az elmélkedés útján nem érsz célt,
a lélek és a szellem célba fog juttatni.
Ez nem a lélek és a szellem erejéből fakad,
hanem az esszenciális pára mindenek felett valóságából.Ha a négy végtagunk már rendezett,
a vérünk és a páránk már le van nyugodva,
teljes figyelmünkkel szívünk összetömörítésére törekszünk,
továbbá fülünk és szemünk nem szenved zavart,
akkor még a távoli dolgok is olyanok lesznek, mintha közel volnának,
és gondolataink fonalai közül kibontakozik a tudás.A hanyag viszonyulás és a lekicsinylő magatartás aggodalmakat szül,
az erőszakosság és az önhittség ellenségeskedést szül,
az aggodalmaskodás és a melankólia betegségeket idéz elő,
a betegség és a szenvedés halálhoz vezet.
Aki úgy elmélkedik, hogy nem képes abbahagyni,
annak bensőjében kín ébred, külseje hanyatlásnak indul,
és ha nem tesz ez ellen még idejében,
élete elhagyja majd szálláshelyét.
Az étkezésnél az a legjobb, ha nem lakunk jól.
Az elmélkedésnél az a legjobb, ha nem visszük túlzásba.
Ha a mértéktartás és az éppen megfelelőre törekvés párossága fennáll,
amit keresünk, magától fog eljönni hozzánk.Közismert, hogy amikor az ember születik,
az ég adja az esszenciáját,
a föld adja a testi formáját,
és ezek egyesülése révén jön létre az ember.
Ha ezek harmóniában vannak, akkor van élet,
ha nincsenek harmóniában, akkor nincs élet.
Ha megvizsgáljuk a harmónia Daóját,
azt tapasztaljuk, hogy az esszenciája nem mutatkozik meg,
a megnyilvánulásai pedig nem számosak.Ha a vízszintes egyeneshez és a függőleges egyeneshez való igazodás eluralkodik a kebelben,
és a rendezettség megjelenik a szívben,
az hosszú élethez vezet.
Amikor a düh és a harag túllépi a mértéket,
akkor ez ellen tenni kell.
Aki kordában tartja az ötféle vágyat,
megszabadul a kétféle ártótól,
tartózkodik az örömtől, és tartózkodik a haragtól,
annak kebelében eluralkodik a vízszintes egyeneshez és a függőleges egyeneshez való igazodás.Közismert, hogy amikor az emberek megszületnek,
még feltétlenül igazodnak a vízszintes és a függőleges egyeneshez.
Amiért elveszítik ezt,
az egyértelműen nem más, mint az öröm, a harag, az aggodalmaskodás és a szenvedés.
Ennek okán, a harag eloszlatásának nincs jobb eszköze, mint a versek,
az aggodalmak eloszlatásának nincs jobb eszköze, mint a zene,
az örömök kordában tartásának nincs jobb eszköze, mint a szertartások,
a szertartások betartatásának nincs jobb eszköze, mint a tisztelet,
és a tisztelet megőrzésének nincs jobb eszköze, mint a lenyugvás.
Akinek bensője lenyugodott, külsője pedig tiszteletteljes,
az képes lesz visszatérni eredeti természetéhez,
és természete eléri a nagy megállapodottságot.Közismert, hogy az étkezés Daója a következő:
Ha túlzottan teletömjük magunkat,
az sérülést okoz, és testi formánk nem fog megőrződni.
Ha túlzottan megtartóztatjuk magunkat az ételtől,
akkor csontjaink kiszáradnak és vérünk megdermed.
A túl sok és a túl kevés közöttit nevezzük úgy,
hogy harmonikus és tökéletes.
Ez az esszencia lakhelye,
és ez az, amiből a tudás megszületik.
Ha az éhség és a jóllakottság terén elveszítjük a mértéket,
akkor ennek orvoslása érdekében ki kell találnunk valamit.
Ha jóllakottak vagyunk, kezdjünk szapora mozgásba.
Ha éhesek vagyunk, ürítsük ki elménket.
Ha öregek vagyunk, akkor gyakorta elmélkedjünk.
Ha jóllakottak vagyunk és nem kezdünk szapora mozgásba,
akkor a pára nem jut el a négy végtagunkba.
Ha éhesek vagyunk és nem ürítjük ki elménket,
akkor éhségünk akkor sem múlik el, amikor már jóllaktunk.
Ha öregek vagyunk és nem elmélkedünk gyakorta,
akkor a fáradtság egyre jobban elhatalmasodik rajtunk.Nagyobbítsuk meg szívünket, és tegyük magassá,
terjesszük ki a páráját, és tegyük szélessé,
hozzuk nyugalomba testi formáját, és tegyük mozdulatlanná,
és akkor képesek leszünk megőrizni egységét, és megszabadulni a tízezer zavaró tényezőtől.
Ha hasznot látunk valamiben, nem fog elcsábítani bennünket,
ha veszedelmet látunk valamiben, nem fog megrémíteni bennünket,
nagyvonalúvá, nyájassá és emberségessé válunk,
kizárólag bensőnkből merítjük a harmóniát.
Ezt nevezzük úgy, hogy a „pára áramoltatása”.
Gondolataink és tetteink hasonlatossá válnak az Égéhez.
Közismert, hogy az emberi élet
egyértelműen az élet számára kedvező dolgokon alapszik.
Ha aggodalmaskodunk, elveszítjük a vezérfonalakat,
ha dühösek vagyunk, elveszítjük az igazodási pontokat.
Az aggodalmaskodás, a szomorúság, az öröm és a harag
a Daót kiszorítják a helyéről.
A szenvedélyeket és a vágyakat le kell csillapítani,
a bolondságot és a rendezetlenséget szükséges a helyes irányba fordítani.Ne vonzzuk, és ne taszítsuk,
a boldogság magától megérkezik hozzánk.
Bár a Dao magától érkezik el hozzánk,
azonban lehetséges kipárnázni számára a helyet, és keresni.
Ha megvalósítjuk a lenyugvást, akkor birtokába jutunk,
ha a zavarosságot hagyjuk eluralkodni, akkor elveszítjük.
A szívben lakozó isteni pára
hol jelen van, hol eltávozik.
Olyan apró, hogy nincs nála kisebb,
és olyan hatalmas, hogy nincs nála nagyobb.
Azért veszítjük el,
mert a zavarossággal ártunk neki.
Ha szívünkben képesek vagyunk fenntartani a nyugalom állapotát,
akkor a Dao magától megszilárdul benne.
Aki birtokába jut a Daónak,
annak testi csatornái kigőzölögnek, a bennük lévő akadályok megszűnnek,
belsőjében nem marad semmi, ami veszedelmet jelentene.
Ha a vágyak visszafogásának Daóját követjük,
semmi nem lesz képes ártani nekünk.
Vö.
Tao-tö-king összegyűjtött magyar fordításai
